A Debreceni Egyetem agrár- és élelmiszertudomány fejlesztéséért felelős ágazatfejlesztési rektorhelyettese szerint a jövő mezőgazdaságának kulcsa az adat, a tudás és az alkalmazkodóképesség – különösen egy egyre kiszámíthatatlanabb klímájú világban.
A szakember pályáját visszatekintve egyértelműen kirajzolódik az a tudatos irány, amely ma már az agrárium egyik meghatározó fejlődési útja. Mint fogalmazott, életútjának egyik legjobb döntése volt, hogy már a 2000-es évek elején a precíziós gazdálkodás és az agrárdigitalizáció felé fordult.
– Igazából az életutamban azt gondolom, hogy nagyon jó döntés volt az, hogy a precíziós gazdálkodással, az agrárdigitalizációval kezdtünk foglalkozni a 2000-es évek elején – fogalmazott Prof. Dr. Harsányi Endre. – Ennek a megkoronázása pedig az volt, amikor el tudtuk indítani a precíziós mezőgazdasági mérnök alapképzést, illetve létrejött az amerikai, a Dél- Dakotai Állami Egyetemmel közös diplomaprogram is.
Hangsúlyozta: az oktatás nem önmagában születik meg, hanem mindig kutatási alapokra épül. A Debreceni Egyetemen is így történt: először a kutatási eredmények halmozódtak fel, majd ezekből formálódott tananyag, végül pedig egy akkreditált képzés.
– Minden oktatás kutatással kezdődik. Amikor már rendelkezésre áll megfelelő mennyiségű tudásanyag, akkor lehet tananyagot fejleszteni, és utána képzést akkreditálni. Ma már minden feltétel adott nálunk ahhoz, hogy a hallgatók mély, korszerű ismereteket szerezzenek az agrárdigitalizáció és a precíziós gazdálkodás területén – mondta.
Dr. Harsányi Endre Nagy István agrárminisztertől vehette át a rangos elismerést – Fotó: Debreceni Egyetem
Technológia van – a kérdés a használat
Az elmúlt években a hazai mezőgazdaság jelentős technológiai ugráson ment keresztül. A támogatási programoknak köszönhetően sok gazdálkodó jutott hozzá olyan eszközökhöz, amelyek lehetővé teszik a precíziós gazdálkodást.
– Nagyon sok gazda vásárolt már olyan gépeket, amelyek alkalmasak a precíziós rendszerekhez való kapcsolódásra – mondta. – Ugyanakkor azt látjuk, hogy
ezeknek az eszközöknek sok esetben csak a töredékét használják ki.
Ez a jelenség kulcskérdés: a technológia önmagában nem hoz eredményt, ha nem társul hozzá megfelelő tudás és szemlélet.
– Vannak ugyanakkor kiváló példák is, ahol nagyon mélyen foglalkoztak ezekkel a rendszerekkel, és ott valóban látványos eredményeket hoz a precíziós gazdálkodás. Ez egyértelműen a jövő útja – szögezte le a rektorhelyettes.
Klímaváltozás: alkalmazkodás nélkül nincs termelés
A precíziós technológiák jelentőségét tovább növeli a klímaváltozás. A szélsőséges időjárási jelenségek egyre gyakrabban és kiszámíthatatlanabb módon jelentkeznek, ami komoly kihívás elé állítja a gazdálkodókat.
Debreceni delegáció a Dél-Dakotai Állami Egyetemen – Fotó: Debreceni Egyetem
– Minden év más. Erre nem tudunk teljes mértékben felkészülni, de alkalmazkodni igen – hangsúlyozta. – Az idei év is jól mutatja: volt egy csapadékosabb időszak, majd hirtelen szárazság. Ez alapvetően befolyásolja a kelést és a terméshozamot.
Ebben a helyzetben a digitális eszközök szerepe felértékelődik.
– Szenzorokkal, drónokkal, kamerákkal és műholdfelvételekkel tudjuk nyomon követni az állományokat, és időben beavatkozni ott, ahol szükséges. Ez már nem extra lehetőség, hanem alapfeltétel.
Nemzetközi szintű képzés: kettős diploma, közös gondolkodás
A Debreceni Egyetem képzése nemzetközi szinten is egyedülálló. A Dél-Dakotai Állami Egyetemmel közösen működtetett program keretében a hallgatók kettős diplomát szerezhetnek.
– Hallgatóink egy évig tanulhatnak az Egyesült Államokban, így szerzik meg az amerikai és a debreceni diplomát – mondta. – A képzés teljes mértékben kompatibilis, EU-s és észak-amerikai elfogadottsággal is rendelkezik.
A két intézmény közötti együttműködés nem véletlen: a klimatikus és termesztési viszonyok sok tekintetben hasonlóak.
– Dél-Dakotában is hasonló problémákkal küzdenek, mint mi. A nyarak, a csapadékhelyzet, a termelési kihívások nagyon közel állnak egymáshoz – magyarázta.
Drónok, robotok, autonóm rendszerek
A jövő mezőgazdaságában egyre nagyobb szerepet kapnak az automatizált és autonóm eszközök. A Debreceni Egyetemen ennek megfelelően folyamatos fejlesztések zajlanak.
– Fejlesztjük a tangazdaságot, új eszközöket vásárolunk – drónokat, robotokat –, hogy a hallgatók a gyakorlatban is találkozzanak ezekkel a technológiákkal. A drónok nemcsak felvételezésre alkalmasak, hanem permetezésre, granulátumszórásra is. Nagyon hatékony eszközök, és meg kell tanulni használni őket – fogalmazott.
Folyamatosan fejlesztik a tangazdaságot, drónokat, robotokat vásárolnak – Fotó: Debreceni Egyetem
Az adatok világa: a legnagyobb kihívás még előttünk van
Bár a technológiai eszközök egyre szélesebb körben elérhetők, a legnagyobb kihívás ma az adatok kezelése és integrációja.
– Különböző gyártók különböző rendszereket használnak, az adatok pedig nem kompatibilisek egymással. Ez komoly probléma – fogalmazott.
A megoldás egy egységes adatkezelési rendszer lehet, amely képes különböző forrásokból származó információkat egy platformon kezelni.
– Mi azon dolgozunk, hogy saját adatbázisokat hozzunk létre, és ezeket egy közös nevezőre tudjuk hozni. Ehhez erős informatikai háttér kell, de szerencsére egy multidiszciplináris egyetem vagyunk, így megvan hozzá a tudás – közölte Harsányi Endre.
Hozzátette: a fejlesztések jelenleg még kutatási fázisban vannak, de hosszú távon akár szélesebb körben is alkalmazható megoldások születhetnek.
Indexkép: Debreceni Egyetem
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)