A múlt héten beszámoltunk a Pannon Genetic vetőmagüzemének megnyitójáról. A kiskunhalasi családi vállalkozás kukoricanemesítéssel és vetőmag-forgalmazással foglalkozik. Az, ahogy ők a multik világában megtalálták a piaci kínálatban rejlő réseket, a termelők számára is hasznos tanulsággal szolgálhat: lehet, hogy ugyanott kell keresni a megoldást.

Az egyik cégtulajdonossal, a szakmai munkát irányító Rádi Ferízzel az üzemátadót követően beszélgettünk a vállalkozás stratégiájáról.

Így zajlik ma a nemesítés

– A kukorica egy bonyolult növény, hibridizációval állítunk elő a köztermesztésben használható növényeket. Óriási nemesítőházak mozognak ezen a termékpályán. Mennyire lehet versenyben maradni velük?

– Ugyanazokat a genomikai technikákat használjuk, mint ők: előbb egy alapos molekuláris elemzés történik, majd dihaploid technológiával létrehozzuk a homozigóta anyai vagy apai vonalakat. Ez egy általánosan bevett eljárás, amelynek során a petesejt csak egyetlen ivarsejtnyi (haploid) kromoszómakészlettel rendelkezik, amit mesterségesen megduplázunk. Ez évekkel rövidíti a nemesítési folyamatot, gyakorlatilag megfelezi a vetőmag piacra kerülésének idejét, és ma már alapfeltétele a versenyképességnek. Erre épülnek azok az eljárások, amelyek a transzgénmentes genomszerkesztést vagy egyéb precíziós módszereket alkalmaznak.

– Konkrétan hogyan történik mindez?

– Először géntérképezéssel és szántóföldi fenotipizálással kezdődik a munka. A kettő metszete megadja, hogy mely növényeket vigyük tovább a nemesítésbe. A kutatásban konzorciálisan működünk: számos magyar kutatóintézettel együtt dolgozunk. Egyelőre még vita van róla, hogy a precíziós nemesítés egyes válfajai GMO-t eredményeznek-e. A nemesítők célja azonban olyan növények megalkotása, amelyek betegség-ellenállóságukkal vagy tápanyag-hasznosító képességeikkel kitűnnek. Rengeteg olyan kutatási terület van a nemesítésben, ahol a modern genetikai módszerek a biotermelők vegyszermentes gazdálkodását is segítik.

A réspiacok kihasználása

– A Pannon Geneticnek vannak magas karotin- és antociántartalmú, piros, fekete, fehér szemű kukoricái is. Ezeket a bioszegmensnek szánták?

– Mi alapvetően kétféle termékcsoporttal vagyunk jelen a piacokon. A Kárpát-medencében, Afrikában és a Közel-Keleten a hagyományos kukoricavetőmag-piacokon szállunk ringbe, míg Európán belül inkább a magasabb hozzáadott értékű, színes hibridekkel tudunk megjelenni, mivel túlkínálat van a sima árukukoricából. Ezek gyakran valóban egy olyan címkézett termékpályán jelennek meg, ahol fontos az antioxidáns hatásuk, valamint az állati termékek minőségének javítása.

– Tehát érdemes ezeket tanúsított termelési módokhoz és magas értékű állati termékekhez kapcsolni.

– Természetesen konvencionálisan is termelhetők, de bio körülmények között lehet a legmagasabb hozzáadott értéket előállítani a felhasználásukkal. A színes hibridek minden termelési módban egyedi árkategóriát képviselnek.

Megtalálta a megfelelő kukoricát?

Megtalálta a megfelelő kukoricát? – Fotó: Shutterstock

Mit kell tudnia a kommersz kukoricának?

– Mi az, amit még tudniuk kell a hibrideknek, ha egy kis nemesítőcég dobja piacra őket?

– Először is mindent, amit a világcégek termékei tudnak, plusz még valamit, ami csak a megcélzott piacon jelent értéket. Ez a többlet lehet akár annyi is, hogy egy márkázott, kiváló magyar termékről van szó. Ma Magyarországon 12 cég több száz hibriddel van jelen a FAO 300-as és 400-as kategóriában. Ha a mi kukoricáink kevésbé tűrnék a tavaszi hideget, a nyári szárazságot, a sűrítést, vagy nem lenne jó a terméspotenciáljuk, akkor pályára sem léphetnénk velük. A célunk az volt, hogy minden FAO-csoportban több saját hibriddel is jelen legyünk, a 200-astól egészen a 800-as éréscsoportig.

– A 800-as éréscsoport, gondolom, silóhibrid.

– A kifejezetten silózási célú hibridek aránya csökken a termelésben. Egyrészt az állatállományok zsugorodása miatt, másrészt amiatt, mert jobban szeretik a gazdák, ha egy olyan 500-as FAO-számú, vegyes hasznosítású hibridet alkalmaznak fővetésben, amelyet a piaci helyzet függvényében akár szemesként is learathatnak. Tehát a klasszikus fővetésű silókukoricák magyarországi hasznosítása csökken. Érdekességképpen elmondható, hogy a 800-as FAO-számú silóhibridjeinket Afrikában és a Közel-Keleten fővetésű korai szemesként vetik.

– Hogyan boldogulnak a kiskunsági homokon?

– Nehezen. A Pannon Genetic története 40 évvel ezelőtt kezdődött, amikor még öntözés nélkül is szép tenyészkertet lehetett létrehozni itt. Jelenleg kútról öntözünk csöpögtető rendszerrel, ami nem elég, mivel a magas hőmérséklet és a légköri aszály biológiailag lehetetlenné teszi a kukoricatermesztést. A „Vizet a tájba!” program keretein belül, hamarosan öntözőcsatornák nyílnak a Homokhátságon, ahonnan mi is vizet nyerhetünk a lineáros öntözéshez. A magyar kormány dolgozik egy, a teljes hazai vetőmagszektort érintő reorganizációs programon, amely hozzá igazítja az ágazatot a megváltozott piaci viszonyokhoz.  Ez remélhetőleg hosszútávon fejlődő pályára tudja állítani ezt a kulcsfontosságú termékpályát.

Indexkép: Shutterstock.