A 2026 február elsejei adatok szerint az európai hűtőházakban tárolt alma mennyisége elérte a 3,4 millió tonnát, ami 12,5%-kal haladta meg a 2025 februári szintet a WAPA legfrissebb kimutatása szerint, amit a FruitVeB szemlézett. Az EU Bizottság múlt heti adatai alapján az ötéves átlagnak megfelelő szinten járnak az európai almaárak, de óriási régiós eltérésekkel. A magyarországi piacon az importalma diktálja az árat.
Két országban van az összes alma 57%-a
Januárban még 4,2 millió tonna alma állt a raktárakban. Olaszország rendelkezett a legnagyobb készlettel, a teljes európai mennyiség mintegy harmada, 1,1 millió tonna itt volt betárolva. Lengyelország 836 ezer tonnával a második helyen állt. Franciaország és Németország rendelkezett még jelentős készletekkel (550, illetve 300 ezer tonnával), míg Spanyolországban körülbelül 180 ezer tonna alma állt raktáron.
A lengyel almakészletek magasabbak voltak az előző évinél, a korábbi évek csúcsait azonban nem érték el. Fajták szerint a Golden Delicious volt a legnagyobb mennyiségben (185 ezer tonna, +8,8% vs 2024), a második helyen az Idared (160 ezer tonna, +28%), a harmadikon pedig a Red Jonaprince (155 ezer tonna, +34,8%) állt.
Több az alma az EU-ban, ezért tudjuk mi megfizetni – Fotó: Shutterstock
Átlagos árak, nagy régiós eltérésekkel
Az EU Bizottság összesített adatai szerint az európai almaárak november óta visszatértek az ötéves átlaghoz, ami azt jelenti, hogy a tavalyitól 12%-kal olcsóbban szerezhető be az alma – ez megfelel a készletnövekedés mértékének. Az egyes országokban azonban nagyok az árkülönbségek, sőt, az ártrendek is eltérőek.
A legnagyobb árzuhanást a múlt évi szinthez képest Németországban látjuk, ahol februárban 43%-kal került kevesebbe ez a gyümölcs, és olcsóbbá vált, mint a lengyel alma!
Ennek oka, hogy 2025-ben 30%-kal több alma termett Németországban, míg a lengyelországi növekedés "csak" 20%-os volt. Hozzá kell tenni, hogy a lengyelországi, 3,8 millió tonnás termés korántsem volt rendkívüli, míg a németek számára ritkaságnak számított az 1,1 millió tonna, amit nehéz volt kezelni. Így fordulhatott elő, hogy februárban átlagosan 48 eurócentért volt elérhető volt a német áru, miközben a lengyel piac kilónként 64 eurócentet fizetett érte.
Pirosbimbós az alma, csak fagykár ne érje! – Fotó: Agroinform
Magyarország importfüggő lett
Külön érdekesség, hogy a legnagyobb készlettel rendelkező Olaszországban – egyedüliként – még emelkedett is az ár a tavalyi szinthez képest: 1,03 eurót kellett adni az alma kilójáért. Pedig az olasz termelés lényegében nem változott 2024-hez képest. Egyik fő piacán, Spanyolországban azonban 8%-kal csökkent a betakarított mennyiség, de a 27%-os kiesést szenvedő Görögországba, vagy az 51%-os csökkenést író Magyarországra is juthatott ebből a magasabb árfekvésű gyümölcsből. (Alapvetően az olcsó, lengyel árut fogadjuk.)
Olaszország a megtermelt 2,3 millió tonnás termésből egymillió tonna almát képes exportálni az áruhiányban szenvedő piacokra, ami stabilizálta az árait. Eközben hazánk a tavalyi, csapnivaló, 160 ezer tonnás termés után 200–250 ezer tonna alma behozatalára szorult, hogy kiszolgálhassa a feldolgozóipart és a friss fogyasztást. A belföldi árakat pedig teljes egészében az importhoz kellett igazítani.
Importalma nélkül a magyarországi árak már a megfizethetetlen kategóriában járnának, ami a vásárlóknak örömteli hír lehet, a termelőket azonban a csődbe kergeti.
Amikor harmadannyi almát teremnek a fáink, mint amire képesek (már a tavalyi is egy rossz évjárat volt), a piaci árak pedig semmit nem változnak, akkor hatalmas veszteségeket szenvednek el a vállalkozások. A kártalanítási intézkedések pedig sosem pótolják a kieső profitot. Nagy szükségünk lenne arra, hogy április első két hete most fagymentesen teljen.
További, almával foglalkozó cikkeink itt olvashatók.
Indexkép: Shutterstock.
