Ismét nagyon drága a mag
Ukrajna napraforgó-területe a háború előttihez képest 1,35 millió hektárral csökkent, tavaly 5,11 millió hektárt ért el. Ezzel párhuzamosan a napraforgóolaj gyártására 2,7 millió tonnával kevesebb mag jut. Tavaly 10,5 millió tonnás termést arattak az országban. Egyre kevesebb tehát az alapanyag az olajpréseléshez, ezért a kormányzat 10%-os kiviteli vámmal igyekszik a határokon belül tartani a kaszatokat. Az áruhiány – párosulva azzal, hogy a közel-keleti háború megemelte az összes biodízel gyártására alkalmas olajmag értékét – magas árszinteket hozott a még elérhető napraforgómagnak.
Pillanatnyilag a linolsavas (LO) napraforgó tonnájáért átlagosan 234–236 ezer forintnak megfelelő hrivnyát fizetnek a gyár kapujában a termelőknek, míg a magas olajsavasért (HO) 254 ezer forint körüli összeget.
A magyarországi árak is lendületesen emelkednek, de csak a HO magok értéke képes megközelíteni az ukrán szintet, az LO-t messze kevesebbre értékeli a hazai piac. Ezzel együtt a mostani árszintek nagyon magasak, csak 2022-ben láttunk ennél meredekebb piaci helyzetet. A 12. heti AKI-adatok átlagosan 245 ezer forintról szóltak, emelkedő trenddel. A kiskunfélegyházi feldolgozóba beszállított HO kaszatok tényleges jelenlegi ára azonban 242–243 ezer Ft/t. Az árszintek hektikusan változnak.
A feldolgozóipar már nem bírja követni
A napraforgómag ára mindenképpen gyorsabban emelkedik, mint a napraforgóolajé, ami azt jelenti, hogy egyre csökken a gyárak profitja – mutat rá az UkrAgroConsult. Csak az elmúlt héten mintegy 6 dollárral nőtt a beszállított kaszatok ára, miközben a napraforgóolajé alig változott. Az európai piacon ugyanis – ahová az ukrán késztermék alapvetően kerül – egyenletes a kereslet, így nehéz az alapanyag hirtelen áremelkedését gyorsan megjeleníteni a végtermékben.
A világpiaci verseny is erős. Miközben az ukrán olaj ára az 1450 USD/tonnát (1264 euró/t) közelíti, addig az orosz termék következetesen 5–10 euróval olcsóbban kerül hajóra.
Már 10%-kal drágább, mint tavaly volt – Fotó: Shutterstock
Drágulnak a növényi olajok is, de nem egyformán
Az EU Bizottság adataiból azt látjuk, hogy az egyes növényi olajok és régiók más-más áremelkedési ütemet mutatnak, az eltérések pedig igencsak jelentősek. Miközben az orosz, ukrán vagy argentin napraforgóolaj csak 2–3 százalékkal drágult az elmúlt hónapban, addig a szójaolaj 4–10 százalékos áremelkedésen ment át. A tavalyi év azonos időszakához viszonyítva a napraforgóolajok már 8–12 százalékkal kerülnek többe az exportkikötőkben, míg a szójaolaj 10–38 százalékkal drágult.
Az utóbbi érték az USA-ra érvényes, így az furcsa helyzet állt elő, hogy az amerikai szójaolaj a világ legdrágább növényi olaja lett (1479 USD/t; 1280 euró/t), értéke megelőzi az európai repceolajét is. A világ legalacsonyabb exportárát pedig az argentin szójaolaj jegyzi, mindössze 1005 euróért kerül a fedélzetre egy tonnája. Ritkán látni ugyanarra a termékre ekkora árkülönbséget a piacon.
Érdekes módon a repce- és a pálmaolaj éves drágulási üteme mindössze 2 százalékos.
Az európai repceolajprések a helyi betakarításig elegendő alapanyaghoz jutnak Ausztráliából, azt követően pedig bőséges terméssel kalkulálnak az elemzők. Itt írtunk az idei kilátásokról: Repcecunami váratlan irányból: nekünk nem megy, nekik igen?
Indexkép: Shutterstock.
