Az AKI-adatokból azt látjuk, hogy a magyar tojás továbbra is olcsóbb, mint tavaly ilyenkor, annak ellenére, hogy nyakunkon a húsvét. Tavaly április 20-ra esett az ünnep, és a tojás ára bőven 70 forint felett volt. Most viszont nagyon óvatosan közelítik az összesített árak a 70 forintos szintet. Ennyire jó a kínálat?
Európa tojáshiányos terület
A KSH decemberi számai szerint félmillió tojótyúkkal többel zártuk tavaly az évet, mint 2024-ben, az EU Bizottság adatai szerint pedig 2 százalékkal növekedett a tojástermelés 2025 folyamán. Így is keresleti a piac egész Európában, hiszen a madárinfluenza sok tyúkot kivett a termelésből, legfőképpen Lengyelországban. Zajlik az átállás a berendezett ketrecekről a volieres tartásmódra, ami szintén kapacitáscsökkenéssel jár, nem beszélve a költségek emelkedéséről.
A tojótyúkok száma Magyarországon – Forrás: KSH
A legtöbb termelőt az dühíti ebben a folyamatban, hogy világosan látják: ezt a lépést nem a fogyasztók várják el tőlük, nem is jogszabály, hanem a túlbuzgó kiskereskedelmi láncok.
Félreértik a fogyasztói elvárásokat. Lehet, hogy pár éve még megengedhette magának a nyugat-európai polgár, hogy a tartásmódot keresse a tojáson, ma már biztosan az árcímkére kíváncsi” – jegyzi meg dr. Molnár Györgyi, a Tojásszövetség titkára.
Szomorúan állapítja meg, hogy Európa még mindig nem fogta fel, mennyire fontos, hogy képes legyen legalább az élelmiszerekből önellátó lenni. Sem a Covid, sem a vámháborúk nem gondolkodtatták el a döntéshozókat. Csak egyre több jogszabály és bürokrata ül a termelés nyakán. Az élelmiszerláncok pedig azt gondolják, jó pontokat szereznek vele a társadalom felé, ha már most visszautasítják a ketreces tojást.
„Pedig sem az egymást csipkedő tyúkoknak, sem az állati ürülékkel szennyezett tojást drágán megvásárló fogyasztónak nem jobb a mélyalmos rendszer. A tojás beltartalmán pedig bizonyítottan semmit nem változtat. Mi lesz ezekkel a jó állapotú ketrecekkel? Eladjuk egy fejlődő országba, hogy aztán pár év múlva belássuk: mégiscsak jobbak voltak, mint a volier?” – fakad ki a szakember.
Mennyi időnk maradt?
Békés vármegyében egy nagyobb tojótelep vezetője azt mondja, az egész ágazatot az a bizonytalanság tartja a markában, hogy nem tudják, mennyi idejük maradt az átállásra.
Egyes üzletek már most sem fogadják a ketreces tartásból érkező tojást, míg mások 50 forintért veszik be a ketrecest, hogy aztán a húsvéti akcióban 55-ért adják. Állítólag kétmillió tojást fogadtak be ezen az árszinten. Most ezzel kell mindannyiunknak versenyezni…”
Min elmondja, sokan megkapták már az állattartótelep-korszerűsítési pályázat támogatói okiratát. A bemeneti és a kimeneti árak azonban továbbra is kiszámíthatatlanul változnak, így képtelenség megtérülést kalkulálni a beruházásra. Éppen ezért sokan halogatják az első kapavágást.
Jelenleg az EU-ban még a tojástermelés nagyjából 38-38 százaléka folyik javított ketreces és volieres tartásmódban. Országonként azonban nagyok a különbségek. Nyugat-Európa és Lengyelország már 70 százalékban volieresen termel, míg Spanyolország 90 százalékban ketrecben. Hazánkban nagyjából 75 százalék a javított ketreces tartás aránya a tojástermelésben.
Kényszerből terjed a volieres tartásmód – Fotó: Shutterstock
A tojásárak egyébként nem lennének rosszak, mert a sorozatos madárjárványok miatt áruhiányos az európai piac. Magyarország maga is importra szorul a keresleti csúcsok idején. „Nemcsak Lengyelországból, Szlovákiából, Romániából is érkezik tojás, bárhonnan, ahol az adott pillanatban olcsóbb. Feltételezzük, hogy a kereslet húsvét után is fennmarad” – vélekedik Pákozd Gergely, a Tojásszövetség alelnöke, aki maga is termelő.
Elmondja, hogy a tartásmódváltás az egész szektoron átgyűrűzik: a jércenevelést éppúgy érinti, mint az árutermelést, tehát több ágazati szereplő egyidejű elmozdulása kell hozzá. Továbbá istállóépítéssel jár, és egységnyi területre már csak a korábbi állománynagyság mintegy kétharmada lesz elhelyezhető. Az ágazat nagyon heterogén az üzemméretek, a felkészültség és a tőkeerő tekintetében, de a felvásárlás is nagyon sokszereplős játéktér. Így aztán nehéz egyetlen szóval jellemezni az ágazat hangulatát; a „bizonytalanság” azonban illik rá.
További tojásos cikkek az oldalunkon itt olvashatók.
Indexkép: Shutterstock.
