A kifizetések pénzügyi háttere: uniós és hazai források

Nagy István agrárminiszter videójában kiemelte, hogy az agrárkárenyhítési rendszer a tavalyi évtől az új agrártámogatási ciklus, a Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv részeként működik. Ennek értelmében a termelők által fizetett kárenyhítő hozzájáruláshoz a hazai forrás mellett uniós forrás is társul, mely a 2025-ös kárenyhítési év vonatkozásában 9,6 milliárd forintot jelent. A kormány gazdálkodók iránti elkötelezettségét mutatja, hogy ezen felül az idei évben 18,5 milliárd forint többletforrást biztosít az eredetileg betervezett 7,7 milliárd forinton túl. Ennek a jelentős kiegészítésnek köszönhetően a Kincstár által megállapított kárenyhítő juttatások minden érintett számára teljes körűen kifizetésre kerülhetnek.

Stabilitás a szélsőséges időjárás korában

Nagy István rávilágított, hogy az agrárkárenyhítés a mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer egyik legfontosabb pillére. Ez a rendszer az egyre gyakoribb szélsőséges időjárási események mellett is eredményesen járul hozzá a hazai mezőgazdasági termelés biztonságához és a gazdálkodók pénzügyi stabilitásának megőrzéséhez. A most folyósított jelentős forrás egyszerre segíti a gazdák fizetőképességének fenntartását és a gazdaságok működőképességének megőrzését.

A károk fókuszában: aszály és tavaszi fagy

A miniszter kitért arra is, hogy a tavalyi kárenyhítési évben a legsúlyosabb károkat az aszály okozta, amelyre 37,4 milliárd forint kompenzáció jut. A tavaszi fagy szintén jelentős károkat eredményezett, ennek kompenzációja 8,5 milliárd forint, melyből 1,5 milliárd forintot már korábban, előrehozott kifizetésként teljesítettek. A kárenyhítő kifizetéssel érintett területek nagysága országosan meghaladta a 360 ezer hektárt – tette hozzá a miniszter.

Indexkép: illusztráció/Shutterstock