Nagy István agrárminiszter a közösségi oldalán közzétett videójában számolt be a brüsszeli uniós agrárminiszteri csúcs fejleményeiről. A tárcavezető tájékoztatása szerint a tanácskozás középpontjában a 2027 utáni Közös Agrárpolitika (KAP) jövőképe állt, amely kapcsán a miniszterek áttekintették a korábbi bizottsági tervek megvalósulását. Bár a fő stratégiai célkitűzésekkel a magyar fél is egyetért, a megvalósítás módját illetően komoly aggályok merültek fel.
A miniszter hangsúlyozta, hogy bármilyen kidolgozott stratégia csak akkor ér valamit, ha az a gyakorlatban is végrehajtható. A 2027 utáni ciklusra vonatkozó brüsszeli javaslatok azonban több ponton is aggasztóak. Különösen kritikus pont a források tervezett, mintegy 20 százalékos megnyitása, valamint az az új struktúra, amely az összes uniós forrást egyetlen egységes tervkoncepcióba vonná össze. Nagy István szerint ez a modell nem alkalmas a kitűzött agrárpolitikai célok elérésére.
A magyar álláspont megerősítéseként a miniszter bemutatta a V4 országok, valamint Bulgária és Románia agrárminiszterei által Budapesten elfogadott közös nyilatkozatot. Ez a dokumentum határozott üzenetet közvetít: a Közös Agrárpolitika számára elkülönített forrásokat a jelenlegi szinten kell megőrizni, a KAP-ra vonatkozó terveket pedig a többi szakpolitikától különállóan kell elfogadni.
A nyilatkozat egyik kiemelten fontos megállapítása, hogy a területalapú és állatjóléti kifizetések folytonosságát semmilyen tényező – sem adminisztratív késedelem, sem politikai feltételrendszer – nem veszélyeztetheti. Nagy István leszögezte, hogy az élelmezésbiztonság nem válhat napi politikai játszmák eszközévé. A magyar delegáció szerint a leghatékonyabb megoldást a kétpilléres KAP-rendszer megőrzése jelentené, amely kívül esik az egységesített tervkoncepciókon.
A kereskedelempolitika szintén feszültséget szült a tárgyalóasztalnál. A miniszter roppant kockázatosnak nevezte azt a bizottsági gyakorlatot, amely során úgy kötnek nemzetközi kereskedelmi megállapodásokat, hogy nem vizsgálják azok kumulatív hatását az európai mezőgazdaságra. A magyar gazdák számára különösen az Ukrajnával kötött egyezmények és a Mercosur-megállapodás jelentenek jelentős kihívást. Az ukrán import már most is hatalmas nyomást gyakorol a közép-kelet-európai piacokra, a Mercosur-megállapodás pedig bizonyos ágazatokban akár teljes összeomláshoz is vezethet az elégtelen védintézkedések és a magas kvóták miatt.
A megbeszélésen szóba került a műtrágyapiac kritikus állapota is. A közel-keleti konfliktus érzékenyen érinti ezt a globális szektort, miközben Brüsszel büntetővámokkal nehezíti a beszerzést bizonyos régiókból. A miniszter szerint az Európai Unió saját mozgásterét szűkíti, ha a jelenlegi hiányos helyzetben kizárja a világ élmezőnyéhez tartozó exportőröket, például Fehéroroszországot, a kínálatból.
Végezetül a tejágazat nehézségei is terítékre kerültek. A felvásárlási árak stagnálása vagy romlása miatt Nagy István haladéktalan uniós beavatkozást sürgetett. Javaslatot tett a magántárolási támogatások megnyitására a sajt- és vajtermékek esetében, valamint az uniós krízisalap aktiválására. Emellett felvetette a mezőgazdasági és élelmiszeripari csekély összegű (de minimis) támogatási küszöbök átmeneti megemelését is, hasonlóan a korábbi válságidőszakokhoz, biztosítva a gazdákat arról, hogy a kormányzati támogatásra a jövőben is számíthatnak.
Forrás: Agrárminisztérium/Facebook
Indexkép: Facebook
