Lezárult a tormaszezon, a betakarítás végeztével a termény már a hűtőházakban várja a további feldolgozást és értékesítést. A gazdálkodók a főgyökereket készítik elő az eladásra, míg a mellékgyökereket szaporítóanyagként hasznosítják a következő évi termelés megalapozásához. Jelenleg is zajlik az újratelepítés, amelyet a termelők jellemzően közvetlenül a betakarítás után kezdenek meg, erről szól a NAK közleménye.
Az elmúlt évben komoly kihívást jelentett a kínai torma megjelenése az Európai Unió piacán, amelynek minősége azonban messze elmarad a hazai termékétől. Bár az olcsó import rövid távon érezhetően leszorította a felvásárlási árakat, a magyar torma piaci pozícióját csak átmenetileg tudta gyengíteni. A tapasztalatok azt mutatják, hogy mind a hazai, mind a külföldi fogyasztók és feldolgozók ragaszkodnak a magyar torma egyedi íz- és beltartalmi értékeihez. Ennek köszönhetően a kínai torma feltehetően tartósan nem fogja veszélyeztetni a magyar termelést és exportot, írják.
A magyar torma továbbra is kiemelkedő minőségű és keresett termék a nemzetközi piacokon. A hazai áru hagyományosan erős és stabil exportpiacokkal rendelkezik; legfontosabb partnereink között Németország, Lengyelország és a skandináv országok szerepelnek. A feldolgozóipar szintén kimondottan a magyar alapanyagot részesíti előnyben a termény megbízható, kiváló minősége miatt.
Hazánkban jelenleg közel 1470 hektáron termesztenek tormát, a terület túlnyomó része, 1427 hektár (97%) Hajdú-Bihar vármegyében található. A termőterület nagysága az elmúlt években stabilizálódott, sőt, némi bővülést is mutatott. Az évente betakarított mennyiség 11-12 ezer tonna körül alakul. Ezzel Magyarország az Európai Unió legnagyobb tormatermelője, az uniós termelés mintegy felét adja, de világviszonylatban is a legnagyobbak között tartanak minket számon Kína és az Egyesült Államok után.
A magyarországi tormatermelés volumene európai szinten is kiemelkedő, az éves betakarított mennyiség eléri a 12 ezer tonnát. - Fotó: NAK/Lévai Zsolt
A nagyobb hozam és a prémium minőség eléréséhez elengedhetetlen a torma öntözése. Ez egy átlagos évben körülbelül 10%-kal emeli a termelési költséget, míg egy aszályos évben akár az összes költség 20%-át is kiteheti. A befektetés azonban bőségesen megtérül, hiszen megfelelő vízellátás és gondos ápolás mellett az első osztályú áru aránya elérheti a 80 százalékot is.
A hazai termelési kapacitás jelenleg fedezi a feldolgozóipar és a frisspiac igényeit. A tapasztalatok szerint ha a termelés meghaladja a 8–10 ezer tonnát, az ár jelentősen csökkenhet. Ugyanakkor a jövőben a konzervipar és a gyógyszeripar részéről is nagyobb érdeklődésre lehet számítani, ami növelheti a nyersanyagigényt. A hazai termés 90-95%-a a feldolgozóipar felé értékesül, míg 5-10% a friss piacon talál gazdára. A legnagyobb mennyiségű friss tormát hagyományosan a húsvéti időszakban értékesítik a termelők.
A Hajdúsági torma 2009. október 21-étől oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel (OEM) rendelkezik az Európai Unióban. Az oltalom magát az elnevezést védi, ami azt jelenti, hogy ezt a megjelölést kizárólag azok a termelők tüntethetik fel termékeiken, akik a részletes termékleírásban meghatározott területen és szigorú módszertan szerint termesztenek. A hajdúsági torma termőtáj egy jól körülhatárolható, területileg összefüggő tájegység, amelyet mintegy 13 hajdúsági település alkot.
Forrás: NAK
Kép: NAK/Lévai Zsolt
