Újabb, több ezer hektárnyi területet nyilvánított védetté az agrárminiszter: a Balaton-felvidéki Nemzeti Park bővítése elsősorban a Nagyberek egykori vízi világának megőrzését és helyreállítását szolgálja.

Az agrárminiszter 8/2026. (III. 23.) AM rendelete alapján jelentős területekkel bővül a Balaton-felvidéki Nemzeti Park. A döntés értelmében összesen több mint 6300 hektár kerül országos jelentőségű védelem alá, amelynek központi célja a Balaton déli partvidékének egykori vizes élőhelyeinek megőrzése és rehabilitációja.

A Nagyberek értékeinek megőrzése áll a középpontban

A rendelet indoklása szerint a nemzeti parkok elsődleges feladata a természeti rendszerek működésének biztosítása, a biológiai sokféleség fenntartása, valamint a különleges növény- és állatvilág védelme. Ezzel összhangban a mostani bővítés legfontosabb célja a Nagyberek térségében fennmaradt, egykor kiterjedt vízi világ táji és természeti értékeinek megóvása.

A Balaton déli partján húzódó berkek korábban jelentős kiterjedésű, mozaikos élőhelyrendszert alkottak: nádasok, lápok, mocsárrétek és nyílt vizes területek váltakoztak egymással. Ezek maradványai ma is fontos ökológiai értéket képviselnek, azonban állapotuk helyreállítása és fenntartása aktív beavatkozásokat igényel.

Több mint hatezer hektár kerül védelem alá

A rendelet két ütemben határozza meg a bővítést. Egyrészt mintegy 771,57 hektárnyi, korábban részben már érintett terület teljes egészében a nemzeti parkhoz kerül. Emellett további 5563,68 hektár olyan földrészletet is védetté nyilvánítanak, amelyek eddig nem álltak országos természetvédelmi oltalom alatt.

Az érintett területek több település külterületét érintik, köztük Balatonfenyves, Fonyód, Buzsák, Ordacsehi, Kéthely, Lengyeltóti és Táska térségét. A kijelölt földrészletek döntően alacsony fekvésű, vízjárta vagy vízvisszatartásra alkalmas területek, amelyek kulcsszerepet játszhatnak a táj vízháztartásának helyreállításában.

Kiemelt védelem és övezeti besorolás

A bővítési területen belül különböző természetvédelmi övezeteket jelöltek ki. Ezek közül 15,75 hektár fokozottan védett státuszt kapott, ahol a legszigorúbb természetvédelmi előírások érvényesek.

A területek egy része európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű kategóriába is tartozik, ami a Natura 2000 hálózathoz való kapcsolódást jelenti. Ez tovább erősíti a térség nemzetközi jelentőségét.

Élőhely-rekonstrukció és vízvisszatartás

A kezelési terv egyik kulcseleme a természetes vízháztartás helyreállítása. Ennek érdekében:

  • visszaduzzasztják az árkok és csatornák vizét
  • késleltetik a lefolyást
  • új vizes élőhelyeket alakítanak ki
  • és biztosítják a lápok, nádasok és rétek vízellátását.

A cél, hogy a korábban lecsapolt vagy kiszáradt területek újra vízhez jussanak, ezáltal növelve az élőhelyek diverzitását és ellenálló képességét.

Ritka fajok élőhelyeinek védelme

A rendelet külön hangsúlyt fektet a kiemelkedő természetvédelmi értékű fajok megőrzésére. A növényvilágban többek között orchideafajok, például a mocsári sisakoskosbor vagy a hússzínű ujjaskosbor élőhelyeinek védelme kiemelt cél.

Az állatvilág tekintetében olyan fajok élőhelyei kerülnek védelem alá, mint:

  • a fokozottan védett haris
  • a cigányréce
  • a vidra
  • a vadmacska
  • valamint számos ritka rovar- és kétéltűfaj.

A terület emellett fontos élőhelye több denevérfajnak is.

Szigorúbb földhasználati szabályok

A bővítéssel párhuzamosan szigorú természetvédelmi előírások lépnek életbe. Többek között:

  • tilos új épületek létesítése (kivéve bizonyos mezőgazdasági célokat)
  • nem engedélyezett bányászat vagy ipari fejlesztés
  • korlátozzák a vízhasználatot és a vízelvezetést
  • tiltják a nem őshonos fajok telepítését.

A mezőgazdasági tevékenységek esetében előtérbe kerül a természetkímélő használat, például az extenzív legeltetés és a mozaikos kaszálás.

A természetvédelem és a gazdálkodás összehangolása

A rendelet hangsúlyozza, hogy a természetvédelmi kezelés a helyi gazdálkodók bevonásával valósul meg.

A cél nem a területek teljes kivonása a használatból, hanem egy olyan fenntartható gazdálkodási rendszer kialakítása, amely összhangban van a természeti értékek megőrzésével.

Alkotmányos kötelezettség és hosszú távú szemlélet

A döntés illeszkedik az Alaptörvényben rögzített elvekhez, amelyek szerint a természeti erőforrások és a biológiai sokféleség a nemzet közös örökségét képezik, és megőrzésük mindenki kötelessége.

A Balaton-felvidéki Nemzeti Park bővítése így nemcsak természetvédelmi intézkedés, hanem hosszú távú stratégiai lépés is: egyszerre szolgálja az ökológiai stabilitást, a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást és a táj fenntartható használatát.

A rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Forrás: Magyar Közlöny/2026.03.23.

Indexkép: Balaton-felvidéki Nemzeti Park