A tiltakozások középpontjában a 2028-tól tervezett Közös Agrárpolitika (KAP) átalakítása, az agrártámogatások csökkentése, valamint az EU–Mercosur szabadkereskedelmi megállapodás áll. Bár a reform irányát Brüsszel nem kívánja feladni, egyre több jel utal arra, hogy kisebb engedmények, finomhangolások jöhetnek.

„Ez az európai agrárium kivégzése”

A V4-ek agrárminiszteri találkozóján Nagy István agrárminiszter kemény szavakkal bírálta az Európai Bizottság terveit. Szerinte az Ukrajnával kötött szabadkereskedelmi megállapodás, a támogatások tervezett megnyirbálása és az EU–Mercosur egyezmény együtt súlyos versenyhátrányba hozza az európai, különösen a magyar gazdákat, és közvetlenül veszélyezteti a megélhetésüket.

Nem véletlen, hogy karácsony előtt több mint tízezer uniós termelő vonult utcára Brüsszelben. A demonstrálók szerint az uniós döntések olyan piaci környezetet teremtenek, amelyben a szigorú európai előírások mellett dolgozó gazdák nem tudnak versenyezni az olcsóbb, lazább szabályok szerint termelő importtal.

Mi változna 2028-tól?

A jelenlegi tervek szerint a KAP 2028-tól gyökeresen átalakulna. Megszűnne a ma ismert, hektáralapú területalapú támogatási rendszer, és átrendeződne az egész agrárbüdzsé, beleértve a kétpilléres szerkezetet is. Magyarország különösen rosszul járhat: a következő ciklusban több mint 3 milliárd euróval, mintegy negyedével csökkennének az uniós agrártámogatási források, összesen körülbelül 9 milliárd euróra.

További bizonytalanságot jelent, hogy a jogállamisági eljárás alatt álló tagállamok – köztük Magyarország – esetében a támogatások kifizetését is felfüggeszthetik. Nagy István szerint elfogadhatatlan, hogy a mezőgazdasági forrásokat politikai feltételekhez kössék.

A támogatási plafon sokakat érintene

A bizottsági tervezet egyik legvitatottabb eleme a támogatási plafon bevezetése. A jövedelempótló területalapú támogatás éves maximumát 100 ezer euróban (kb. 38,5 millió forint) határoznák meg, 20 ezer euró felett pedig fokozatos csökkentés lépne életbe.

Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy:

  • már 90 hektár felett csökkenne a jelenlegi támogatás,
  • egy 150–160 hektáros közepes gazdaság jelentős bevételtől esne el,
  • 800 hektár felett pedig egyáltalán nem járna jövedelempótló támogatás.

Az új szabályok a hazai gazdaságok mintegy negyedét, a mezőgazdasági területek közel felét érintenék. További feszültséget okoz, hogy a tervek szerint a nyugdíjas gazdákat kizárnák a közvetlen támogatásokból.

Mercosur: újabb front a gazdák számára

Mindez különösen rosszkor jön, hiszen január 12-én napirendre kerülhet az EU–Mercosur szabadkereskedelmi megállapodás ratifikálása is. A dél-amerikai országokkal kötött egyezmény olcsó mezőgazdasági termékek tömegét engedné be az uniós piacra, miközben az európai termelők szigorú környezetvédelmi és állatjóléti előírásoknak kell megfeleljenek.

Van esély enyhítésre?

Bizonyos jelek szerint Brüsszel igyekszik tompítani a feszültségeket. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a napokban levélben javasolta, hogy a 2028-as költségvetési átcsoportosítások során 45 milliárd eurót mozgósítsanak a gazdálkodók támogatására, miközben megmaradna a piaci zavarok kezelésére szolgáló 6,3 milliárd eurós tartalék is.

Az ígéret szerint ez a kombináció „példátlan szintű támogatást” nyújtana a gazdálkodóknak és a vidéki térségeknek, egyes elemeiben még a jelenlegi ciklust is meghaladva.

Az olasz agrárminiszter, Francesco Lollobrigida üdvözölte a kezdeményezést, szerinte ezzel nemcsak elkerülhető lenne a források 22 százalékos csökkentése, de az agrárkeret akár növekedhetne is.

A vita még korántsem zárult le

Hogy mindebből mi valósul meg, az a következő hónapokban dőlhet el. Az agrárreform szükségességét Brüsszel sem vitatja, ám az egyre hangosabb gazdatüntetések azt mutatják: a tempó és az irány komoly társadalmi ellenállásba ütközik. Az év akár fordulópontot is hozhat az uniós agrárpolitika jövőjében.

Forrás: mfor.hu

Indexkép: Chat GPT