Spanyolország, Portugália és Törökország példája jól mutatja, hogy nincs egyetlen csodamegoldás: a siker kulcsa a vízgazdálkodás fejlesztése, a termesztési szerkezet átalakítása és a technológiai alkalmazkodás együttesében rejlik – olvasható a MAGOSZ főtitkára, Cseh Tibor András tájékoztatójában..

Európa kétszer olyan gyorsan melegszik, mint a Föld átlaga

A klímaváltozás Európát az átlagosnál is erősebben érinti. Míg az elmúlt harminc évben a globális átlaghőmérséklet évtizedenként mintegy 0,27 Celsius-fokkal emelkedett, addig kontinensünk ennek közel kétszeres ütemben melegedett.

Ennek következményei már a műholdas megfigyelésekben is egyértelműen kirajzolódnak: az elmúlt két évben Európa-szerte az elmúlt három évtized legkedvezőtlenebb talajnedvességi viszonyait mérték.

A változás nemcsak időjárási jelenség, hanem egyre inkább gazdasági kérdés is. A mediterrán országokban ma már sok esetben nem is a közvetlen terméskiesés jelenti a legnagyobb veszteséget, hanem a vízhiány miatt bevezetett korlátozások, illetve a termények minőségének romlása.

Az alkalmazkodás ezért több irányban egyszerre zajlik: északabbra tolódnak a termesztési övezetek, felértékelődik a vízgazdálkodás, nő a szárazságtűrő fajták szerepe, miközben a precíziós technológiák és az öntözési beruházások is egyre fontosabbá válnak.

Spanyolország: amikor a mezőgazdaság használja fel a víz négyötödét

Spanyolország az Európai Unió egyik mezőgazdasági nagyhatalma. Az európai üzletek polcain található zöldségek, gyümölcsök és számos húsipari termék jelentős része spanyol gazdaságokból származik.

Ez a termelési fölény azonban egyre nagyobb vízigénnyel jár.

A mezőgazdaság ma már az ország teljes vízfelhasználásának közel 80 százalékát igényli, ami egyre komolyabb társadalmi feszültségeket okoz a lakossági vízellátás és az agrárium között.

A tavalyi rendkívüli hőhullámok – több alkalommal 40–46 Celsius-fok közötti hőmérséklettel – közel 10 milliárd eurós mezőgazdasági veszteséget okoztak.

A válasz erre nem pusztán több öntözés volt.

Spanyolországban ma már közel 3 millió hektár öntözött terület található, amelynek mintegy 60 százalékán csepegtető öntözést alkalmaznak, vagyis ott juttatják ki a vizet, ahol arra valóban szükség van.

Ezzel párhuzamosan jelentős szerkezetváltás is végbement. A gabonafélék szerepe fokozatosan csökkent, miközben a magasabb hozzáadott értéket előállító kertészeti kultúrák területe folyamatosan nőtt.

Ennek azonban ára is van. Az intenzív kertészeti ágazat működését jelentős részben külföldi – sok esetben illegálisan foglalkoztatott – vendégmunkások biztosítják, míg Európa legnagyobb, mintegy 34 millió egyedből álló sertésállományának takarmányozása egyre inkább importkukoricára és dél-amerikai szójára épül.

Portugália: nemcsak öntöznek, árnyékot is termesztenek

Portugália az elmúlt másfél évtized leggyengébb gabonatermését takarította be tavaly: az alig 700 ezer tonnás termés 30–40 százalékos visszaesést jelentett a korábbi évekhez képest.

Miközben a gabonatermesztés visszaszorult, az olívatermesztés látványos fejlődésen ment keresztül.

Az intenzív, öntözött olajfaültetvényeken a terméshozam elérheti a 8–12 tonnát hektáronként, ami többszöröse a hagyományos ültetvények 2–4 tonnás átlagának.

Ebben kulcsszerepet játszik az Alqueva-gát, amelyhez kapcsolódó öntözőrendszer több mint 120 ezer hektárnyi területet lát el vízzel. Ez önmagában csaknem akkora öntözött területet jelent, mint amennyi jelenleg Magyarország teljes öntözött mezőgazdasági területe.

A portugál alkalmazkodás azonban nem áll meg a növénytermesztésnél.

Az állattenyésztésben évszázados hagyományokra épülő, úgynevezett montado-rendszert alkalmaznak. A ritkás paratölgy- és magyaltölgy-erdők természetes árnyékot biztosítanak az állatok számára, így jelentősen mérséklik a nyári hőstresszt.

Ez a gazdálkodási forma egyszerre szolgálja az állattenyésztést, a parafatermelést, a méhészetet és a vadgazdálkodást, vagyis ugyanazon a területen többféle jövedelemforrást biztosít.

Törökország: gigantikus vízügyi beruházásokkal készülnek

Törökország mezőgazdasága szintén egyre inkább az öntözésre épül, különösen az ország délkeleti, félszáraz térségeiben.

Az éghajlatváltozás hatására a termelés számos régióban gyakorlatilag öntözés nélkül már nem fenntartható. Ennek kezelésére indították el a Güneydoğu Anadolu Projesi (GAP) programot, amely a világ egyik legnagyobb öntözésfejlesztési beruházása.

A projekt keretében 22 gát és 19 vízerőmű épül a Tigris és az Eufrátesz folyókon, amelyek segítségével akár 2 millió hektárnyi mezőgazdasági terület válhat öntözhetővé.

Összehasonlításképpen: Magyarországon jelenleg mintegy 150 ezer hektáron folyik öntözés.

A beruházások célja nem csupán a termésbiztonság javítása, hanem az időjárási kitettség jelentős csökkentése is.

A közös nevező: a víz lett a legfontosabb termelési tényező

Bár Spanyolország, Portugália és Törökország eltérő természeti adottságokkal, gazdasági szerkezettel és mezőgazdasági hagyományokkal rendelkezik, alkalmazkodási stratégiáikban közös elemek rajzolódnak ki.

Mindenütt felértékelődött a vízvisszatartás és az öntözés szerepe, egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a szárazságtűrő növényfajták, változik a termesztési szerkezet, és a technológiai fejlesztések nélkülözhetetlenné váltak.

A dél-európai példák azt is megmutatják, hogy az aszály elleni védekezés nem egyetlen beruházás vagy technológia kérdése, hanem hosszú távú stratégia, amely egyszerre érinti a vízgazdálkodást, a növénytermesztést, az állattenyésztést és az agrárpolitikát.

Magyarország számára is egyre aktuálisabb a kérdés, melyik utat választja. Egy azonban biztosnak látszik: a jövő mezőgazdaságának legfontosabb erőforrása nem csupán a termőföld, hanem a rendelkezésre álló víz lesz.

Forrás: MAGOSZ

Indexkép: Pexels