A 2028–2034-es uniós költségvetési ciklus tervezete szerint a KAP már nem különálló fejezetként szerepelne a büdzsében, hanem beolvadna az új Nemzeti és Regionális Partnerségi Alapba (NRP). Ebben az alapban a mezőgazdaságnak olyan szektorokkal kell majd versenyeznie a forrásokért, mint a védelmi ipar, az energia vagy a digitalizáció. A mezőgazdasági érdekképviseletek és EP-képviselők joggal tartanak attól, hogy a források szétaprózódnak, és a vidék háttérbe szorul.

A Bizottság által javasolt rendszer ugyan tartalmaz egy dedikált, 293,7 milliárd eurós agrárkeretet, de ez valójában – a 2025-ös fix árakon számolva – csak 261 milliárdot érne. Ez technikailag a jelenlegi ciklushoz képest jelentős csökkenés.

Közvetlen kifizetések: maradnak, de más feltételekkel

A közvetlen támogatások – amelyek eddig az EMGA keretében zajlottak – formailag fennmaradnak, de a forrásokért való verseny kiéleződik. A tagállamok önállóbban dönthetnek, mire költik a nem dedikált forrásokat, ami aszimmetrikus helyzetet teremthet a mezőgazdaság szempontjából erősebb vagy gyengébb országok között.

Az EP mezőgazdasági bizottsága szerint az új rendszer több adminisztrációt hozhat, és a gazdák számára kiszámíthatatlanabbá válik a támogatások hozzáférhetősége.

Vidékfejlesztés: bizonytalan jövő a második pillérben

Az EMVA, vagyis a vidékfejlesztési alap beolvadna az NRP-be, és nem rendelkezne önálló, garantált költségvetési kerettel. Bár az Európai Néppárt jelentéstevője, Sigfried Mureșan szerint a Bizottság ígéretet tett a források 10 százalékának – kb. 45–50 milliárd eurónak – vidékfejlesztésre történő elkülönítésére, ám ez egyelőre csak irányelvi szinten szerepel.

A második pillérbe tartozó LEADER program társfinanszírozási aránya is emelkedne: a tagállamoknak 15–60 százalékos önrészt kellene vállalniuk, és a környezeti intézkedések esetében is megszűnne a 100 százalékos uniós finanszírozás.

Kisgazdák, fiatalok és felső plafon

A reformcsomag pozitívumai között szerepel a kisgazdák számára elérhető támogatás maximumának megemelése 1250 euróról 3000 euróra. A nagy földbirtokosok esetében pedig évi 100 000 euróban maximálnák a támogatást, amit fokozatos csökkentéssel szabályoznának. A tervezet kifejezetten preferálná a fiatal és női gazdákat, valamint a rászorultsági elv alkalmazását.

Ez is érdekelhet: Több pénz a fiatal gazdáknak, keményebb környezeti feltételek – új részletek a KAP reformról

A válsághelyzetekre fenntartott tartalékalap, a Unity Safety Net is jelentős emelést kapna: az évi 450–480 millió euró helyett évi 900 milliót különítenének el a veszteségek kezelésére – bár ez sem kizárólag az agrárium számára lenne fenntartva.

A Bizottság célja: egyszerűsítés és versenyképesség

Ursula von der Leyen Bizottsága az új költségvetési struktúrát az uniós kiadások hatékonyságának javításával és a globális versenyképesség növelésével indokolja. A cél egy átláthatóbb, stratégiailag vezérelt rendszer, amely nem feltétlenül a szektorok szerinti, hanem a célok szerinti forráselosztásra törekszik. Ez azonban az agrárium háttérbe szorulását eredményezheti, ha a tagállamok nem képesek, vagy nem akarnak megfelelően társfinanszírozni.

Mureșan javaslata: legyen nagyobb a keret

A mezőgazdasági forráscsökkenés ellensúlyozására az EP költségvetési bizottságában Mureșan múlt héten egy új MFF-csomagot javasolt, amely a teljes uniós költségvetés összegét 1614-ről 1782 milliárd euróra emelné. Ez 10 százalékos növekedést jelentene, de a gyakorlatban – a helyreállítási alap törlesztése miatt – ennek hasznos része csak minimálisan, 1,15 százalékról 1,27 százalékra emelkedne a tagállamok GNI-arányos hozzájárulásában.

A pluszforrások elsősorban az NRP-alapba kerülnének, amely így elvileg nagyobb mozgásteret biztosítana a mezőgazdasági fejlesztéseknek – ám ez továbbra sem garantált, és tagállami prioritások függvénye lenne.

Ez is érdekelhet: KAP-reform: Ki jár jól és ki rosszul 2028-tól?

Politikai dimenziók: látszólag szakmai, valójában politikai játszma

Bár a felek rendre hangsúlyozzák, hogy a vita nem politikai jellegű, a helyzet mást mutat. A mezőgazdasági támogatások megvágása különösen fájdalmas lehet a konzervatív és jobboldali pártok számára, akik választási bázisukat jelentős részben a vidéki térségekben találják. Így a belső konfliktus nemcsak a Bizottság és az EP, hanem az EP pártcsaládjai között is éleződhet.

Mindez még inkább előtérbe kerülhet a 2026-os európai parlamenti választások közeledtével – ahol a mezőgazdasági érdekek képviselete kulcsfontosságú kérdéssé válhat.

Összegzés: A következő uniós költségvetési ciklus egyik legfontosabb kérdése az lesz, hogy a mezőgazdaság milyen helyet foglal el az új prioritási rendben. Bár az EP próbálja megtartani a jelenlegi támogatási szintet, a Bizottság törekvései és az új struktúra nagyobb tagállami szerepvállalást követel, amely egyenlőtlenségekhez, sőt, a vidék kiszorulásához vezethet a forráselosztási versenyben. Az MFF körüli vita így nemcsak a számokról, hanem az EU jövőbeli társadalmi és gazdasági víziójáról is szól.

Forrás: Portfolio

Indexkép: Pexels