A balatoni horgászok az elmúlt években egyre gyakrabban találkoznak olyan sügérekkel, amelyek testét apró fekete pöttyök borítják. A látvány elsőre aggasztó lehet, sokan betegségre vagy a víz romló állapotára gyanakodnak. A kutatások azonban azt mutatják, hogy egy természetes eredetű parazitás jelenségről van szó, amely ugyan befolyásolja a horgászok döntéseit, de jelenlegi ismereteink szerint nem okoz tömeges halpusztulást.

A fekete folt betegséget egy mételyféreg lárvája idézi elő. A parazita életciklusa több élőlényhez kötődik: fejlődésében vízicsigák, halak és halevő madarak is szerepet játszanak. Amikor a lárvák bejutnak a sügér bőrébe, a hal szervezete védekezésként festékanyagot halmoz fel körülöttük. Ennek eredményeként jelennek meg a jól látható fekete pontok a hal testén és uszonyain.


A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet vizsgálatai szerint a fertőzés nem egyformán érinti a tavat.

A keleti medencében jóval gyakoribb, míg a nyugati területeken csak elvétve fordul elő, vagy teljesen hiányzik.

A kutatók tizennégy balatoni mintaterületet vizsgáltak, emellett több száz horgász tapasztalatait is összegyűjtötték.

A horgászok visszajelzései alapján a fekete folt betegség nem új jelenség, ugyanakkor tömegesebb megjelenését elsősorban 2015 után figyelték meg. A szakemberek szerint ennek hátterében több tényező állhat. A Balaton keleti és nyugati medencéje között jelentős környezeti különbségek vannak, amelyek befolyásolják a parazita fejlődésében részt vevő csigák és halevő madarak előfordulását. Emellett a klímaváltozás is szerepet játszhat a folyamatban.

Az enyhébb telek következtében egyre ritkábban és rövidebb időre fagy be a Balaton. A kisebb jégborítás kedvezhet annak, hogy több halevő madár teleljen át a tónál, illetve hosszabb ideig tartózkodjon ott

Mivel ezek a madarak a parazita életciklusának fontos szereplői, számuk növekedése hozzájárulhat a fertőzés gyakoribb előfordulásához.


A jelenség a horgászok viselkedésére is hatással van. A felmérések szerint a fekete foltos sügér kifogása után a horgászok túlnyomó többsége tovább folytatja a pecázást, vagyis a fertőzés nem csökkenti a halfaj horgászati élményét.

Ugyanakkor a megkérdezettek jelentős része nem viszi haza az ilyen példányokat, mert a fekete foltok miatt kevésbé tartják étvágygerjesztőnek.

A kutatók szerint a fekete folt betegség elsősorban nem halgazdálkodási probléma, hanem egy természetes ökológiai folyamat. Jól mutatja, hogy a klímaváltozás, az élővilág változásai és az emberi megfigyelések milyen szorosan összekapcsolódnak.

A vizsgálatok arra is rámutattak, hogy a horgászok tapasztalatai értékes információt jelenthetnek a kutatók számára. Az évek során összegyűlt megfigyelések segíthetnek jobban megérteni a Balaton ökológiai változásait, és hozzájárulhatnak olyan halgazdálkodási döntésekhez, amelyek a tudományos eredmények mellett a horgászok szempontjait is figyelembe veszik.

Forrás és kép: HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet Facebook-oldala