Az idei aszály nemcsak a szántóföldi növénytermesztésben okozott jelentős károkat, hanem az állattenyésztés előtt is komoly kihívásokat állított. A csökkenő mennyiségű és romló minőségű takarmány egyre nagyobb terhet ró a gazdálkodókra, miközben hatásai hosszabb távon az élelmiszer-ellátásban és a fogyasztói árak alakulásában is megjelenhetnek. A szakemberek szerint a klímaváltozás következményei egyre inkább átalakítják a takarmánytermelés feltételeit, ami alkalmazkodásra készteti az ágazat szereplőit.
A takarmányhiány a réteken kezdődik
A fogyasztók általában akkor érzékelik az agráriumban jelentkező problémákat, amikor a hús, a tej vagy a tejtermékek ára emelkedni kezd. A folyamatok azonban ennél jóval korábban indulnak el.
Az idei rendkívüli szárazság következtében az ország számos térségében jelentősen visszaesett a szénatermés, miközben a betakarított takarmány minősége is romlott. Több gazdálkodó arról számolt be, hogy a korábbi évekhez képest lényegesen kisebb mennyiséget tudtak betakarítani.
A probléma nem kizárólag a termés mennyiségét érinti. A tartós vízhiány miatt a takarmánynövények fejlődése lelassul, csökken cukor- és fehérjetartalmuk, a növények gyorsabban öregszenek és rostosodnak, így takarmányozási értékük is mérséklődik.
A gyengébb takarmány az állatok teljesítményére is hatással van
A kérődző állatok takarmányozásában a megfelelő minőségű szálastakarmány alapvető jelentőségű. Ha annak beltartalmi értéke romlik, az közvetlenül befolyásolhatja a tejtermelést, az állatok kondícióját és egészségi állapotát. Mindez a gazdaságok jövedelmezőségében is megmutatkozik, hiszen a kisebb termelési eredmények mellett a takarmány pótlása is egyre nagyobb költséget jelenthet.
A klímaváltozás következményeit gyakran a kiszáradó tavakkal, a hőhullámokkal vagy az erdőtüzekkel azonosítják, pedig az is ugyanennek a folyamatnak a része, amikor a legelők és kaszálók már nem képesek elegendő takarmányt biztosítani az állattartás számára.
_fitmax_750x750_0.jpg "takarmány")
A jelenlegi takarmányhiány arra hívja fel a figyelmet, hogy a klímaváltozás hatásai egyre erősebben érvényesülnek az élelmiszer-termelés teljes rendszerében – Fotó: pexels.com
Az import nem minden esetben jelent megoldást
Elsőre logikusnak tűnhet, hogy a hazai hiányt külföldi beszerzéssel pótolják a gazdaságok, a gyakorlatban azonban ez számos akadályba ütközik. A szálastakarmány viszonylag alacsony értékű, ugyanakkor nagy térfogatú termék, amelynek szállítása jelentős költséggel jár. Emiatt gazdaságilag sok esetben nem éri meg nagy távolságokról Magyarországra szállítani.
A hazai terméskiesés így közvetlenül érinti az állattenyésztőket. Miközben a kereslet növekszik, a rendelkezésre álló készletek csökkennek, ami a piaci árak emelkedéséhez vezethet. A szakemberek szerint az áremelkedés hátterében elsősorban a terméskiesés és a kínálat szűkülése áll, nem pedig a kereskedelmi folyamatok.
Alternatív takarmányokkal próbálnak alkalmazkodni
Számos gazdálkodó igyekszik más takarmányforrásokat is bevonni az állatok etetésébe. A szalma vagy különböző növényi melléktermékek részben enyhíthetik a hiányt, de teljes mértékben nem helyettesítik a jó minőségű szénát.
A kérődzők emésztőrendszere érzékenyen reagál a takarmány összetételének hirtelen változására. A nem megfelelő takarmányozás egészségügyi problémákhoz, termeléscsökkenéshez és további gazdasági veszteségekhez vezethet.
Ez jól mutatja, hogy az állattenyésztés sikeressége nem kizárólag az állomány méretétől vagy a technológiai háttértől függ, hanem a takarmányellátás biztonságától is.
A hatások az élelmiszerlánc egészében megjelenhetnek
A takarmányhiány elsőként természetesen az állattartó gazdaságokat érinti, azonban következményei hosszabb távon az egész élelmiszerláncra kihatással lehetnek. Amennyiben emelkednek az állattenyésztés költségei, az idővel megjelenhet a tejtermékek, a húsfélék és más állati eredetű élelmiszerek árában is.
Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy az időjárási szélsőségek egyre gyorsabban képesek befolyásolni az agrárpiacokat és az élelmiszer-termelés gazdasági feltételeit.
A klímaváltozás új működési környezetet alakít ki
A szakemberek szerint az egymást követő aszályos évek arra utalnak, hogy a szélsőséges időjárás már nem tekinthető egyszeri rendkívüli eseménynek.
A mezőgazdaság számára fokozatosan új termelési feltételek alakulnak ki, amelyekhez a gazdaságoknak alkalmazkodniuk kell. Ez nemcsak agronómiai, hanem gazdasági és társadalmi kérdés is, hiszen az élelmiszerbiztonság szorosan összefügg a takarmánytermelés stabilitásával.
Az alkalmazkodás kerül előtérbe
Hosszabb távon a szakemberek szerint nem elegendő a jelenlegi termelési gyakorlat fenntartása. A takarmánynövény-termesztésnek is igazodnia kell a megváltozott éghajlati viszonyokhoz.
Egyre nagyobb figyelem irányul azokra az őszi vetésű takarmánynövényekre, amelyek még a nyári hőhullámok előtt betakaríthatók. Emellett felértékelődnek a talaj vízmegtartó képességét javító megoldások, a talajélet fenntartását szolgáló technológiák, valamint a regeneratív gazdálkodási módszerek.
A megfelelő vetésforgó, a talajszerkezet javítása és a szárazabb körülményekhez jobban alkalmazkodó növényfajták kiválasztása ma már nemcsak környezetvédelmi szempontból fontos, hanem a gazdaságok hosszú távú versenyképességét is meghatározhatja.
A mostani helyzet túlmutat egyetlen rossz terméséven
A jelenlegi takarmányhiány arra hívja fel a figyelmet, hogy a klímaváltozás hatásai egyre erősebben érvényesülnek az élelmiszer-termelés teljes rendszerében.
Mire a fogyasztók a boltok polcain is érzékelik a változásokat, azok hátterében álló folyamatok gyakran már hónapokkal korábban megkezdődtek a kiszáradt réteken, legelőkön és takarmánytermő területeken. Az alkalmazkodóképesség ezért az állattenyésztés és a növénytermesztés egyik meghatározó tényezőjévé válhat a következő években.
Forrás: esgsummit.hu
Indexkép: pexels.com
_fill_540x300_0.jpg)
_lead_fill_540x300_0.jpg)
