Agroinform - Mezőgazdaság percről percre

Szélerőmű-madár konfliktustérképet készített a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME), azzal a céllal, hogy a szélerőmű-hálózat fejlesztése során a természet- és madárvédelmi szempontokat a gazdasági érvekkel egyenrangú súllyal vegyék figyelembe a beruházók, tervezők és döntéshozók.

Az MME levélben is megkereste Kapitány István gazdasági és energetikai minisztert, arra a bejelentésére reagálva, miszerint augusztus végén a kormány jelentős szélerőmű-építési pályázatot ír ki - tájékoztatta az egyesület az MTI-t.

Közleményük szerint az energetikai és környezetvédelmi célok közül kiemelkedik a megújuló energiaforrások minél nagyobb arányú bevezetése, amelyen belül Magyarországon aktuálisan a szélenergia kihasználásának jelentős növelése kap teret.

Az MME üdvözli és támogatja a megújuló energiaforrások, köztük a szélenergia arányának növelését, ám figyelmeztet: ez csak úgy valósulhat meg felelősen, ha a fejlesztések nem okoznak jelentős természetvédelmi károkat.

A szélerőművek elővilágra gyakorolt negatív hatásai már az 1970-es évek óta ismertek, és az utóbbi évtizedben már a Kárpát-medencében is születtek vizsgálatok a ragadozómadarak vagy a túzokállomány érintettségéről. Ezek a vizsgálatok kimutatták, hogy az ütközések okozta közvetlen pusztulás mellett a szélerőművek és a hozzá kapcsolódó infrastruktúra kiépülése miatt jelentős élőhelyvesztést is okoznak az ilyen fejlesztések.

MME

Fotó: Magyar Madártani Egyesület (MME)

Az MME hangsúlyozta:

a közeljövőben kialakítandó szélerőmű-hálózat évtizedeken keresztül fogja befolyásolni a hazai élővilágot, és egyes veszélyeztetett madár- vagy denevérfajok esetében akár kritikus szintű és visszavonhatatlan hatásokat is okozhat, ha a tervezésnél nem veszik kellő súllyal figyelembe a természetvédelmi szempontokat.

A jogszabályalkotási és tervezési folyamat elősegítése érdekében az MME értékelte a madárfajok szélerőművek általi veszélyeztetettségét és természetvédelmi helyzetét, feldolgozta a potenciálisan érintett madárfajok előfordulási adatait, és egy súlyozásos pontrendszer alapján 2,5 km-es felbontású országos konfliktustérképet állított össze.

A legsürgetőbb teendők – négy természetvédelmi civil szervezet javaslatai

A felsorolás elején szerepelnek a leggyorsabb lépéseket igénylő, gyorsan kezelendő ügyek, melyek esetében gyakorlatilag kész szakmai javaslatokra lehet építeni:

Az azbeszt-botrány átlátható kezelése, követendő lépések kijelölése az érintett önkormányzatoknak, segítség lakosoknak, egyéb érintetteknek. Határozott jogi fellépés a felelős osztrák cégekkel, hatóságokkal szemben.
Erős, ambiciózus új klímatörvény megalkotása, összhangban az Alkotmánybíróság tavalyi döntésével, építve a közel kétszáz szervezet bevonásával elkészített civil klímatörvény javaslatra.
Az új génmódosítási technikák deregulációja elleni határozott fellépés, az Európai Unió bíróságához való fordulás.
A hazai vízgazdálkodás átalakítása, ennek keretében a természetalapú megoldások előtérbe helyezése. A vizek megtartásának területigénye és tájhasználat váltási igénye alapján integrált, sokszereplős tervezés és megvalósítás. Ezt segítő agrártámogtási konstrukciók megteremtése, a közérdek és magánérdek viszonyának újraértelmezése, a vizek jó ökológiai állapotának elérése érdekében szabad folyású vízfolyások megtartása.
A kémiai szúnyogirtás széleskörű alkalmazásának megszüntetése, a szúnyogártalom csökkentésének ökológiai alapokra helyezése. A kémiai módszer kizárólag szúnyog okozta járványhelyzetre tartandó fenn lehetőségként.
A kormányzat részéről bejelentett nagyléptékű szélerőmű-építés helyszíneinek kijelölése során a környezeti, természetvédelmi kontroll biztosítása: a madarak és denevérek védelmével való összeegyeztetés, élőhelyeik és azok összekapcsoltságának védelme. Már a tervezési fázisban nélkülözhetetlen a természetvédelmi szakemberek bevonása és közös nevezőre hozása, valamint egy az érintett minisztériumok közötti, civilekkel és más szakértőkkel kiegészülő tematikus munkacsoport létrehozása.
A hazai erdőgazdálkodás átalakítása: védett erdők kezelésének rendezése, differenciálása, az állami erdőgazdaságok működési modelljének átalakítása, az ellentmondásos törvényi háttér felülvizsgálata.
A természet-helyreállítási rendelet gyakorlatba ültetésének kérdései. A nemzeti terv létrehozása, a magyar táj jövőképének megalkotása, a tájhasználat átalakítása. Erdők, gyepek, vizes élőhelyek, városi zöldterületek védelme, helyreállítása.
Az agrárterületek természetvédelmi kihívásainak kezelése, a mezőgazdasági támogatási rendszer természet- és környezetvédelmi teljesítményének további erősítése, segítve a természethelyreállítási célkitűzéseket, a klímatörvény megvalósítását és a vízmegőrzést. .
Az állami természetvédelmi intézményrendszer megerősítése, a nemzeti park igazgatóságok működési feltételeinek és hatásköreinek rendezése, tárcaközi egyeztetést igénylő ügyek helyzete.
Kiemelten jelentős környezeti és egészségügyi kockázatot jelentő szennyezett területek (pl. Illatos út, Cséry telep, XV. kerületi szövőgyár, Óbudai Gázgyár, Garé, Sajóbábony, stb.) kármentesítése. Ne tegyék lehetővé újabb szennyezett területek létrehozását, mint az a vértesi Cica-homok tónál történik.
A Magyarországon működő akkumulátoripari létesítményekkel kapcsolatos közös civil követelések megvalósítása, erről transzparens párbeszéd indítása civil szervezetekkel és érintett lakosokkal.
Az európai uniós források lehívásával kapcsolatos tevékenységek megerősítése, pályázati konstrukciók generálása természetvédelmi, környezetvédelmi, vízgazdálkodási, klímaadaptációs, szemléletformálási projektek megvalósítására.
A hazánkban élő világszerte vagy Európában veszélyeztetett fajok monitorozásának és védelmének hosszútávú biztosítása, stabil finanszírozási, intézményi és együttműködési keretek kialakításával.
Kezdeményezés a környezet- és természetvédelmi ismeretterjesztés és a fenntarthatóságra nevelés erősítésére, annak az oktatás minden szintjében való megjelenítésére az óvodától az egyetemekig, valamint az olyan gyakorlati, élményalapú formák újraépítésére, mint amilyen korábban az erdei iskolai mozgalom volt.
Az Élő Környezetért Felelős Minisztérium és a környezet- és természetvédő civil szervezetek együttműködési kereteinek lefektetése, a döntéshozatalban való társadalmi részvétel terének és az állami feladatok átvállalását segítő támogatások kereteinek kialakítása.