Megint odacsaptak az ukrán drónok
Ukrán drónok július 30-ról 31-re virradó éjjel jelentős károkat okoztak Oroszország egyik fontos gabonaexport-termináljában, amely a Kercsi-szorosnál található tamanyi kikötőben működik – számolt be róla a Reuters mezőgazdasági piaci forrásokra hivatkozva. A tamanyi gabonaterminál évi 5 millió tonnás rakodókapacitása nagyságrendileg megfelel Oroszország egyhavi terményexportjának. Emellett itt terveztek idén átadni egy 300 ezer tonna műtrágya egyidejű tárolására alkalmas, fedett raktárat. Tamany a növényiolaj-exportban (Efko) is fontos tényező, emellett jelentős kőolaj-, LPG- és más ömlesztettáru-forgalom is zajlik a kikötőben. A károkról nem érkeztek pontosító hírek, így nem tudni, mekkora kapacitások estek ki az orosz áruforgalomból.
Sárga: fontos ukrán kikötők; Kék: fontos orosz kikötők – Fotó: Google – Fotó: Google
Július 10. óta az ukrán dróntámadások kedvelt célpontja az Azovi-tenger és a Kercsi-szoros. Ezen az útvonalon az orosz gabonaexport egynegyede közlekedne, de most vasúti pályákra kényszerül. Közben persze az odesszai kikötőt is csapások érik: gabonatárolók, vasútpályák, rakodók sérülnek, emellett a vízen sincsenek biztonságban a hajók. Az elmúlt hetekben annyit értek el a háborúzó felek, hogy most már egyikük sem tudja kihasználni az exportpotenciálját.
A nemzetközi piacok eleinte éles áremelkedéssel reagáltak a helyzetre. Párizsban például a július 10-i ukrán csapást követően 213 euróról 243 euróra ugrott a búza ára. A betakarítás viszont 223 euróra szorította vissza az európai piacon meghatározó tőzsde szeptemberi jegyzéseit. A magyarországi búzaárak 68 ezer forint körül járnak tonnánként.
Az alternatív útvonalak szerepe
Oroszország több kisebb-nagyobb kikötővel is rendelkezik az Azovi-tengeren és a Kercsi-szoroson túl. Tamany támadása azért volt fontos Ukrajnának, mert itt nagy mennyiségű gabonát tudnak közvetlenül mélyvízi hajókra rakodni. A legnagyobb kikötő, Novorosszijszk, nem függ a Kercsi-szoroson való áthaladástól, hiszen közvetlenül a Fekete-tenger nyílt partján fekszik. Emiatt ez az első számú alternatíva, ha az Azovi-tenger felől érkező útvonalak akadoznak. Igaz, ide is el kell juttatni valahogy az árut. A növekvő költségek és szállítási idők az orosz exporton is nyomot hagynak.
Az elmúlt években Ukrajna a dunai kikötőkre (Reni, Izmajil), valamint a Románián és Lengyelországon át vezető vasúti exportfolyosókra támaszkodott olyankor, amikor Odessza és a fekete-tengeri kikötők támadás alatt álltak. Most fokozottan ez a helyzet, és több cikkben is foglalkoztunk már a lehetséges hatásaival. A legutóbbi ez volt: Ukrajna: teli raktár, de nincs eladás; megint bedöntik a gabonapiacot?
Indexkép: Shutterstock.
