Az agrárium egyszerre néz szembe a klímaváltozás, a nemzetközi piaci verseny, a munkaerőhiány és a gazdasági bizonytalanság kihívásaival. Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszer-gazdaságért felelős miniszter szerint azonban ezekre a problémákra léteznek válaszok. Az InfoRádiónak adott interjújában beszélt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara tervezett megújításáról, a magyar élelmiszeripar előtt álló lehetőségekről, az aszály elleni védekezésről, valamint arról is, hogy miért kell a gazdálkodóknak a jövőben sokkal nagyobb hangsúlyt fektetniük az együttműködésre és a magasabb hozzáadott értékű termékek előállítására.

Az élelmiszer nem egyszerű árucikk

A miniszter szerint az agrárium különleges helyet foglal el a gazdaságban, hiszen nem egyszerű iparágról van szó. Az élelmiszer előállítása alapvető társadalmi érdek, ezért a termelés egyszerre gazdasági, élelmiszer-biztonsági és környezetvédelmi kérdés.

Úgy fogalmazott: az élelmiszer olyan bizalmi termék, amelynek előállítása rendkívül szigorú szabályok között zajlik. A fogyasztók joggal várják el, hogy biztonságos, nyomon követhető és jó minőségű termék kerüljön az asztalukra, miközben a gazdálkodóknak egyre szélsőségesebb körülmények között kell helytállniuk.

Nem elég sok gabonát termelni

Bóna Szabolcs szerint Magyarország mezőgazdasági adottságai kiválóak, mégsem használjuk ki teljes mértékben a bennük rejlő lehetőségeket.

A probléma szerinte az, hogy túl sok alapanyagot exportálunk, miközben kevés olyan terméket állítunk elő, amely magas hozzáadott értéket képvisel. A gabona önmagában viszonylag alacsony jövedelmezőséget biztosít, míg a feldolgozott élelmiszerek sokkal nagyobb bevételt jelenthetnek.

Ennek érdekében nemcsak a feldolgozóipart kell fejleszteni, hanem olyan regionális, jól azonosítható magyar élelmiszereket is fel kell építeni, amelyek hosszú távon márkává válhatnak. Példaként az olasz modellt említette, ahol egy-egy térség neve összeforrt egy meghatározó termékkel – ilyen a Parmigiano Reggiano sajt vagy a modenai balzsamecet. Magyarországon is számos olyan termék létezik, amely hasonló pályát futhatna be, ha megfelelő összefogás és marketing állna mögötte.


A családi gazdaságok maradnak a magyar agrárium alapjai

A miniszter hangsúlyozta, hogy a magyar mezőgazdaság jövőjét továbbra sem a több tízezer hektáros óriásgazdaságokban látja.

Úgy véli, a családi gazdaságok jelentik a hazai agrárium gerincét, ugyanakkor a jövőben sokkal szorosabb együttműködésre lesz szükség közöttük.

A gazdálkodóknak nem egymás versenytársaiként, hanem partnerekként kellene tekinteniük egymásra.

A termelők, a feldolgozók és a kereskedők közötti együttműködés ma még sok esetben hiányzik Magyarországon. Pedig csak így lehet stabil alapanyagellátást biztosítani a feldolgozóiparnak, amely hosszú távon magasabb jövedelmet teremthet minden szereplő számára.

Bóna Szabolcs szerint ezen a téren érdemes tanulni az olasz termelői együttműködési modellekből, ahol a teljes termékpálya közösen dolgozik egy-egy sikeres termék mögött.

Az aszály elleni küzdelem nem csak az öntözésről szól

A klímaváltozás kapcsán a miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy a probléma ma már nem kizárólag a csapadék mennyisége.

Sokkal nagyobb gondot jelent, hogy a csapadék eloszlása teljesen megváltozott. A korábban hónapokra eloszló esők helyett rövid idő alatt lezúduló nagy mennyiségű csapadék érkezik, amelyet a talaj gyakran már nem képes befogadni.

Ezért szerinte alapvető szemléletváltásra van szükség a talajművelésben is. Olyan gazdálkodási rendszerekre kell áttérni, amelyek javítják a talaj szerkezetét, növelik a szervesanyag-tartalmát és segítik a víz helyben tartását.

Kiemelte azt is, hogy az elmúlt évtizedekben mintegy egymillió hektárnyi mezőgazdasági terület tűnt el utak, ipari beruházások és beépítések miatt. Ez nemcsak a termőterület csökkenését jelenti, hanem a természetes vízmegtartó képességet is rontja.

A fenntarthatóság nem feltétlenül drágább

A miniszter szerint sok gazdálkodó még mindig úgy gondolja, hogy a fenntartható gazdálkodás automatikusan magasabb költségekkel jár.

Szerinte azonban a korszerű technológiák éppen ellenkezőleg működhetnek: javítják a talaj állapotát, csökkentik az inputanyag-felhasználást, növelik a vízmegtartó képességet, miközben hosszú távon a termelés biztonságát is fokozzák.

A cél olyan rendszerek kialakítása, amelyek egyszerre gazdaságosak és környezetkímélők.

Megújulhat az Agrárkamara

Az interjú egyik legjelentősebb témája a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara jövője volt. Bóna Szabolcs szerint olyan szervezetre van szükség, amely valóban a gazdálkodók érdekeit képviseli, nem pedig politikai csatározások színtere.

A tervek között szerepel egy új kamarai törvény kidolgozása, amely megerősítené az önkormányzatiságot, nagyobb szerepet adna a szakmai szervezeteknek és a terméktanácsoknak, miközben kizárná a politikai szereplőket a kamarai vezetésből.

Az átalakulás részeként kamarai biztos felügyelhetné az átmeneti időszakot, emellett felülvizsgálnák a tagdíjrendszert is. A miniszter szerint a jelenlegi befizetések sok esetben már nem állnak arányban a gazdálkodók jövedelmével.

A digitalizáció segít, de az ember továbbra is nélkülözhetetlen

A mezőgazdaságban jelentkező munkaerőhiány szintén szóba került.
A miniszter szerint a precíziós gazdálkodás, az automatizálás és a mesterséges intelligencia jelentősen javíthatja a termelés hatékonyságát, ugyanakkor nem helyettesítheti teljes egészében az emberi tudást.
Különösen az állattenyésztésben marad nélkülözhetetlen a szakemberek tapasztalata, hiszen számos döntést továbbra sem lehet teljesen automatizálni. A technológia elsősorban támogatja, nem pedig kiváltja a gazdálkodót.

Az agrárium stratégiai ágazat marad

Bóna Szabolcs szerint az elmúlt évek világjárványai, a háborúk és az ellátási láncok zavarai egyértelművé tették, hogy az élelmiszer stratégiai jelentőségű termék.

Éppen ezért

Magyarországnak egyszerre kell törekednie az önellátás megőrzésére, az exportpiacok erősítésére és a magasabb hozzáadott értékű élelmiszerek előállítására. Ennek feltétele a korszerű technológia, a fenntartható gazdálkodás, az együttműködő termelői közösségek, valamint egy olyan szakmai érdekképviselet, amely képes valódi segítséget nyújtani a gazdálkodóknak.

A miniszter szerint csak ezek együttes megvalósításával válhat a magyar agrárium hosszú távon versenyképesebbé, ellenállóbbá és jövedelmezőbbé.

Forrás: InfoStart.hu

Indexkép:Facebook