Az Európai Unió húsexporttal kapcsolatos követelményei komoly szakmai és gazdasági vitát indítottak el Brazíliában. Az állattenyésztők, a húsipari szereplők és a szövetségi kormány eltérően ítélik meg, hogy szükséges-e teljes mértékben betiltani az antibiotikum-alapú növekedésserkentők alkalmazását annak érdekében, hogy az ország megfeleljen az uniós előírásoknak.

A kérdés különösen azután került a figyelem középpontjába, hogy az Európai Unió májusban úgy döntött: Brazília kikerül azon országok listájáról, amelyek meghatározott feltételek mellett húst exportálhatnak az uniós piacra.

A döntés várhatóan 2026 szeptemberének elején lép hatályba.


Az uniós piac kis részt képvisel, mégis kiemelt jelentőségű

Bár az EU a brazil húskivitelnek viszonylag kis hányadát veszi fel – a baromfihús-export mintegy 4,3 százalékát, a marhahús-export körülbelül 6 százalékát, míg a sertéshús esetében ennél is kisebb arányt –, az európai piac stratégiai jelentőségűnek számít. Ennek oka, hogy a magasabb hozzáadott értékű termékek számára biztosít értékesítési lehetőséget, emellett a nemzetközi élelmiszer-biztonsági és termelési elvárások egyik fontos viszonyítási pontjának tekintik.

Az Európai Unió előírja, hogy az importált húskészítmények teljes előállítási folyamata során ne alkalmazzanak antimikrobiális növekedésserkentőket.

Brazília szerint az európai piacra szánt termékek esetében ezt a gyakorlatot már jelenleg is követik, ugyanakkor egyelőre nem áll rendelkezésre olyan, az EU által elfogadott tanúsítási rendszer, amely ezt hivatalosan igazolná.

A nyomon követés komoly kihívást jelent

A teljes termelési lánc igazolható nyomon követése jelentős feladat elé állítja az ágazatot. A baromfi- és sertéstartásban ennek megvalósítása viszonylag gyorsan kivitelezhető lenne, a húsmarha-ágazatban azonban jóval összetettebb a helyzet, ezért a rendszer kiépítése több évet is igénybe vehet.

Újabb antibiotikumok kerültek tiltólistára

A brazil szövetségi kormány az elmúlt időszakban több, növekedésserkentőként alkalmazott antimikrobiális hatóanyag használatát is megtiltotta. Az új szabályozás az avoparcinra, a bacitracinra, a cink-bacitracinra, a bacitracin-metilén-diszalicilátra és a virginiamicinre is kiterjed.

A brazil takarmányipari szövetség (Sindirações) tájékoztatása szerint már valamennyi olyan antimikrobiális szer alkalmazását megszüntették, amelyet a humán gyógyászatban kritikusan vagy kiemelten fontos antibiotikumnak minősítenek.

Ugyanakkor néhány, kevésbé kiemelt jelentőségű hatóanyag továbbra is engedélyezett növekedésserkentőként. Ezek közé tartozik például a nátrium-monenzin, a szalinomicin, a narazin és a lazalocid.


A húsipar további szigorítást támogat

A Brazil Állati Fehérje Szövetség (ABPA) és a Marhahús Exportőrök Szövetsége (Abiec) közös levélben kérte a Mezőgazdasági Minisztériumot (MAPA), hogy a még engedélyezett antibiotikumos növekedésserkentők alkalmazását is szüntessék meg.

A kezdeményezéshez a JBS vezetése is csatlakozott. A vállalat többségi tulajdonosa, Joesley Batista, valamint a cég globális vezérigazgatója, Gilberto Tomazoni személyesen is arra kérte Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnököt, hogy támogassa a teljes tiltás bevezetését.

Az iparági szereplők szerint ezzel Brazília egyértelmű jelzést küldhetne az Európai Uniónak arról, hogy elkötelezett az exportfeltételek teljesítése mellett.

Az állattenyésztők szerint nem indokolt országos tiltás

A termelői szervezetek ugyanakkor több ponton vitatják a javaslatot. Véleményük szerint a teljes tiltás növelné a termelési költségeket, miközben kedvezőtlenül befolyásolhatná az állományok termelékenységét is.

Legalább 14 termelői érdekképviselet közös nyilatkozatban fejezte ki aggályait. Francisco Manzi, a Mato Grosso-i Szarvasmarha-tenyésztők Egyesületének (Acrimat) műszaki igazgatója úgy véli, hogy egyetlen exportpiac elvárásait nem célszerű az egész ország termelésére kiterjeszteni.

Nyilatkozata szerint Brazília képes elkülöníteni az Európába szánt termékeket, ezért elegendő lenne az uniós követelményeket kizárólag az exportcélú termelésben alkalmazni. Álláspontja szerint nem indokolt, hogy a teljes brazil állattenyésztésnek egyetlen piac előírásaihoz kelljen igazodnia.

A vita várhatóan a következő hónapokban is folytatódik, miközben Brazília igyekszik megőrizni versenyképességét a nemzetközi húspiacon, és egyúttal megfelelni legfontosabb exportpartnereinek elvárásainak.

Forrás: foodagribusiness.world

Indexkép: Shutterstock