A Gran Canariára tervezett beruházás évek óta heves viták kereszttüzében állt, mivel állatvédő és környezetvédő szervezetek szerint súlyos állatjóléti és fenntarthatósági problémákat vetett volna fel. A döntést a kampányt vezető Compassion in World Farming történelmi győzelemként értékelte.

Jelentős fordulatot vett a poliptenyésztés jövőjéről szóló nemzetközi vita: a spanyol Nueva Pescanova bejelentette, hogy eláll a Gran Canariára tervezett, a világ első ipari méretű polipfarmjának megvalósításától.

A Las Palmas kikötőjébe tervezett létesítmény évente mintegy egymillió polipot nevelt volna mesterséges medencékben, elsősorban élelmiszeripari célra.

Öt évig tartó kampány vezetett a döntéshez

A projekt ellen évek óta szervezett kampányt folytatott a Compassion in World Farming (CIWF) nemzetközi állatvédő szervezet.

A szervezet közlése szerint az elmúlt öt év során kutatási jelentéseket készítettek, nyílt leveleket küldtek a döntéshozóknak, tudósokat, civil szervezeteket és közéleti szereplőket vontak be a kampányba, emellett több mint 43 ezer tiltakozó e-mail érkezett a Las Palmas-i kikötői hatósághoz.

A kikötői hatóság végül megerősítette, hogy a vállalat visszavonta a beruházásra vonatkozó kérelmét.

Állatjóléti aggályok álltak a középpontban

A beruházás egyik legvitatottabb eleme az volt, hogy a polipokat nagy számban, mesterséges környezetben tartották volna.

A CIWF szerint a polipok rendkívül intelligens, természetüknél fogva magányosan élő állatok, amelyek számára a zsúfolt, ingerszegény medencék súlyos stresszt, agressziót és akár kannibalizmust is előidézhetnek.

A szervezet arra is felhívta a figyelmet, hogy jelenleg nem létezik tudományosan elfogadott, humánus módszer a polipok nagyüzemi leölésére.

A környezetvédők szerint a farm nem lett volna fenntartható

A projektet nemcsak állatvédelmi, hanem környezetvédelmi szempontból is bírálták.

A Compassion in World Farming korábbi számításai szerint a létesítménynek működése első évében mintegy 28 ezer tonna vadon fogott halra lett volna szüksége takarmányként, miközben mindössze 3000 tonna poliphúst állított volna elő.

A szervezet szerint ez tovább növelte volna a tengeri halállományokra nehezedő nyomást, miközben veszélyeztette volna azokat a part menti közösségeket is, amelyek megélhetése és élelmiszer-ellátása nagymértékben függ a természetes halállományoktól.

Nem ért véget a kampány

A CIWF üdvözölte a döntést, ugyanakkor hangsúlyozta: a céljuk nem csupán ennek az egy beruházásnak a megakadályozása.

A szervezet továbbra is azt szorgalmazza, hogy a Kanári-szigetek, Spanyolország és az Európai Unió jogszabályban tiltsa be a polipok ipari tenyésztését, valamint akadályozza meg a húsevő tengeri fajok intenzív akvakultúrájának további terjedését.

A mostani döntés így sokak szerint nemcsak egy vitatott beruházás végét jelenti, hanem fontos mérföldkő lehet az állatjóléti és fenntarthatósági szempontok jövőbeni érvényesítésében is.

Forrás: Compassion in World Farming

Indexkép: Shutterstock