A Karintia Kft. „A minőség útján – Prémium búza” című online konferenciáján és szakmai kerekasztal-beszélgetésein a szektor meghatározó integrátorai, kereskedői, feldolgozói és input szakemberei keresték a kiutat. A közös konklúzió egyértelmű: Magyarországnak a magasabb hozzáadott értékű, homogén és kiváló reológiai tulajdonságokkal rendelkező prémium búza előállításában van valódi kitörési lehetősége.
A Karintia Kft. „A minőség útján – Prémium búza” című online konferenciáját itt tudod visszanézni:
A globális húsdaráló és az ukrán volumen: Miért nem járható a tömegtermelés útja?
Bene Zoltán, a Karintia Kft. cégvezetője felidézte, hogy a cég már több mint 25 éve, 1998 óta építi prémium búzaprogramját. A tudatos építkezés 2000-ben kapott új lendületet, amikor a Mauthner csoport révén elérhetővé váltak az Európa-szerte – így az olasz és osztrák malmok által – elismert prémium genetikák.
A cégvezető hangsúlyozta: a cél nem a bőtermő fajták elleni kampány – hiszen a Karintiának is vannak díjnyertes mennyiségi genetikái –, hanem az arányok helyreállítása. Az elmúlt évtizedben a hazai búzatermesztés túlságosan a tömegtermelés felé tolódott el, az eredmény pedig egy átlagosan 11–12%-os fehérjetartalmú gabona lett, miközben a 2021–2025 közötti ötéves hazai termésátlag csupán 5,4 tonna/hektár körül alakult. Ez megkérdőjelezi a kizárólag volumenre építő stratégia létjogosultságát.
„Érdemes feltenni a kérdést: biztos, hogy ezen a túltelített autópályán akarunk mi is haladni? Ukrajna több mint 33 millió hektáros szántóterülettel, kedvezőbb logisztikai adottságokkal és megengedőbb szabályozással rendelkezik. Mi nem versenyezhetünk velük volumenben. Nekünk abban kell erősnek lennünk, amit a piac felárral fizet meg” – mutatott rá Bene Zoltán.
Bene Zoltán – Fotó: Agroinform
Példaként Ausztriát hozta fel, ahol a kelet-ausztriai régióban a prémium búzák aránya meghaladja a 80%-ot. Ezt úgy érik el, hogy az osztrák ötéves termésátlag mintegy 12%-kal magasabb a magyarénál. A prémium genetika tehát nem jelent automatikusan alacsonyabb hozamot, viszont olyan kritikus agronómiai előnyöket biztosít, mint:
- Az alacsonyabb vetőmagnormával, így költséghatékonyabb módon történő biztonságos termesztés,
- Az erélyes bokrosodó képesség és a hatékonyabb nitrogénhasznosítás,
- A jobb betegség-ellenállóság és a hőségstresszt elkerülő koraiság,
- Valamint a sütőipari értéket meghatározó kiváló reológiai tulajdonságok.
Száztonnás kilengések és megtépázott hírnév: A homogenitás hiánya
Berkes Gábor, a Cargill Magyarország Zrt. elnök-vezérigazgatója, a Gabonaszövetség elnöke a kereskedelmi és exportpiaci valóságra világított rá. Kiemelte: a magyar búza egyik legnagyobb problémája a drasztikus minőségi ingadozás és a túlzott fajtaheterogenitás.
Berkes Gábor – Fotó: Agroinform
A mintegy egymillió hektáros hazai búzaterületen több mint kétszáz fajta van köztermesztésben. Emiatt szinte lehetetlen homogén kereskedelmi tételeket összeállítani.
Ha 100–500 tonnánként óriási minőségi kilengések vannak egy tételen belül, azt sem a hazai malmok, sem az exportpiacok nem fogadják el. Tíz évvel ezelőtt a magyar búzának kiváló nemzetközi hírneve volt, erős javító búzaként tartottak számon minket. Ezt a bizalmat az elmúlt időszak ingadozásai megtépázták. Ma az olasz vevők prémium igény esetén sokszor előbb vásárolnak Romániából vagy Ausztriából, mint tőlünk
– hangsúlyozta Berkes Gábor.
A megoldást nem az jelenti, hogy mindenütt prémiumot kell termelni, hanem az adottságokhoz igazodó, célszerű fajtaválasztást. Mivel a magas fehérjetartalmú prémium búzák aránya globálisan is 10% alatt van, a céltudatos magyar termelés stabil, fizetőképes felvevőpiacra találhatna.
Reológia a gyakorlatban: A minőség új mércéje
A konferencia első kerekasztal-beszélgetésén – Berkes Gábor (Cargill Magyarország Zrt.), Cseh Tamás (Júlia Malom Kft. búzabeszerzési vezetője) és Azari Péter (Mertcontrol Hungary Kft. agrár üzletágvezetője) részvételével – tisztázták a prémium búza modern fogalmát. A szakemberek rámutattak: a megszokott alapparaméterek (fehérje, sikér, hektolitersúly, esésszám) önmagukban már nem elegendőek.
„Az a prémium, amit a vevő prémiumnak gondol, és amiért hajlandó prémium árat fizetni” – fogalmazott Berkes Gábor.
A külföldi és hazai feldolgozók ma a tészta reológiai viselkedését (farinográfos értékszám, extenzográfos energia, alveográfos W-érték és P/L arány) helyezik a fókuszba. A modern, automatizált sütőipari sorok nem tűrik a kiszámíthatatlan alapanyagot.
Cseh Tamás – Fotó: Agroinform
A keverés veszélyei és a tárolási fegyelem
Cseh Tamás kiemelte, hogy a prémium minőség előállításához az alapparamétereknek és a reológiának egyszerre kell magas szinten lennie. Gyakori hiba a gyengébb és erősebb tételek összekeverése: ez nem eredményez „jó átlagot”, mert a tészta szerkezete kiszámíthatatlanná válik.
Elhangzott: az olasz vásárlók ma már nem elégednek meg a papíralapú eredményekkel, sokszor tesztkamionokat kérnek, és a gyakorlatban vizsgálják meg, hogyan viselkedik a liszt a sütőüzemben.
Azari Péter a termelés szempontjából arra hívta fel a figyelmet: a termelők ne a saját gondolkodásuk szerint válasszanak fajtát, hanem gondolkodjanak a vevő, a vásárló fejével; s azt termeljenek, aminek piaca is van. Viszont – s ezt kiemelte – semmiképp ne keverjék egymással az eltérő minőségű gabonákat.
Azari Péter – Fotó: Agroinform
A durumbúza mint stratégiai lehetőség
Bene Zoltán moderátor külön kitért a durumbúza szerepére is. A Karintia piackutató és nemesítési munkájának köszönhetően a piacon meghatározó Sambadur fajta jól mutatja: a modern durumok termésszintje ma már szinte ledolgozta a 10%-os elmaradást a konvencionális búzákhoz képest, miközben piaci feláruk jelentős profitot biztosít a gazdálkodóknak.
Kőrösi Tibor – Fotó: Agroinform
Agronómiai fordulat a szántóföldön: Technológiai váltás az ősz javára
A konferencia agronómiai szekciójában, második kerekasztal-beszélgetésében Szabadka Péter ökogazdálkodó, Kurtz György (BASF Hungária Kft.), Pais István (Huminisz Kft.) és Kőrösi Tibor (Karintia Kft., moderátor) a gyakorlati megvalósítást elemezték. Utóbbi diagnózisa szerint
a magyar búzatermesztés ma a traumatológia műtőasztalán fekszik, és azonnali technológiai korrekcióra van szükség.
A négy legfőbb agronómiai pillér a válságkezelésre:
- A napraforgó elővetemény-csapda elkerülése: Aszályos években a napraforgó után vetett búza akár 0,5–1 tonna/hektár termésdepressziót is elszenvedhet a kiszívott talajvíz miatt. Érdemes a vetésforgót alternatív növényekkel (őszi árpa, repce, szója, olajlen, őszi mák) bővíteni.
- Drasztikus csíraszám-csökkentés (Kg/ha helyett csíra/m²!): A megszokott 220–250 kg/ha (4-5 millió csíra/m²) elavult és kártékony. Túlsűrített állományban a búza kisméretű kalászokat hoz. A tapasztalatok szerint a 2,5–3 millió csíra/m² az optimális sűrűség: a növénynek van tere bokrosodni, nagyobb kalászt nevel, miközben jelentős vetőmagköltség takarítható meg.
- A technológia előrehozása őszre: A tavaszi aszályok miatt a növényvédelmi és tápanyag-utánpótlási lépések jelentős részét ősszel kell elvégezni. A 20–40 kg/ha őszi nitrogén-alapozás, a gyökérképződést segítő élettani csávázás és az őszi gyomirtás mentesíti a növényt a kora tavaszi stresszhatásoktól.
Kurtz György – Fotó: Agroinform
Okszerű tavaszi talaj- és növénykondicionálás
A beszélgetésen konkrét gyakorlati példák is elhangzottak: a tavaszi cserepesedett talajfelszín feltörésére a fogasborona vagy gyomfésű használata rendkívül olcsó (1-2 l gázolaj/ha), mégis megszünteti a kapilláris párolgást és levegőzteti a gyökeret.
A tavaszi hőségben végzett sokkomponensű tankkeverékek (koktélok) a gazdálkodói tapasztalatok szerint felesleges fitotoxikus stresszt és 10–15 ezer Ft/ha pluszköltséget okoznak.
Pais István – Fotó: Agroinform
A humin- és fulvosav alapú biostimulátorok, aminosavak, valamint a bór, cink és réz kijuttatása bizonyítottan 15–25%-os gyökértömeg-növekedést garantál.
Összegzés: A minőség az egyetlen fenntartható út
A „Prémium búza” konferencia résztvevői egyöntetűen megfogalmazták: a magyar búzatermesztés előtt álló legnagyobb lehetőség a szemléletváltásban rejlik. A termelésnek el kell mozdulnia a puszta tonnahajsza felől a piaci igényekre válaszoló értékteremtés irányába.
Szabadka Péter – Fotó: Agroinform
Legfontosabb teendők a siker érdekében:
- Válasszunk ellenőrzött, fémjelzett prémium genetikát!
- Csökkentsük a csíraszámot 2,5–3 millió csíra/m²-re!
- Hozzuk előre a tápanyag-alapozást és a gyomirtást őszre!
- Tároljuk elkülönítve a különböző reológiai tulajdonságú tételeket!
- Termeljünk a piac és a feldolgozók valós igényeire szabva!
A fajták és a technológiai megoldások rendelkezésre állnak. A magyar búza jövője most azon múlik, hogy a gazdálkodók mennyire mernek élni a minőségi útra való áttérés lehetőségével.
_fill_540x300_0.jpg)
