Az elmúlt időszak csökkenő üzemanyagárai után ismét fordulóponthoz érkezhet a piac. A GKI Gazdaságkutató Zrt. elemzése szerint a háttérben erősödő gazdasági és geopolitikai hatások – különösen az iráni konfliktus – megtörték a kedvező trendet, és újabb drágulási hullámot indíthatnak el.
Bár a kormány által bevezetett árkorlátozás egy ideig fékezni tudta az áremelkedést, a szakértők szerint ez csak átmeneti megoldás. A történelmi mélypontra csökkent hazai üzemanyag-tartalékok miatt egyre valószínűbb, hogy a piaci árak előbb-utóbb ismét érvényesülnek.
Az elmúlt másfél évtizedben az üzemanyagok ára ugyan jelentősen nőtt – a benzin 76, a dízel 88 százalékkal drágult 2010-hez képest –, de ez még így is elmarad az általános infláció mértékétől. Ugyanakkor az autózás költségszerkezetében egyre nagyobb szerepet kap az üzemanyag: a fogyasztói kosárban elfoglalt aránya 5,7 százalékról 7,3 százalékra emelkedett, így minden árváltozás közvetlenebbül hat a háztartások pénztárcájára.
A megfizethetőség az utóbbi években javult: míg 2010-ben egy átlagfizetésből körülbelül 400 liter üzemanyagot lehetett vásárolni, addig 2025-re ez a szám 800 liter fölé emelkedett. Az ársapka bevezetésével ez tovább nőtt, jelenleg akár 850–880 liter is kijöhet egy havi keresetből.
A kép azonban gyorsan romolhat. A GKI szerint április végére kifogyhatnak az olcsóbb alapanyagból készült készletek, és drágább olajból előállított üzemanyag kerülhet a kutakra. Ennek többletköltségét pedig valakinek viselnie kell – akár az energiacégeknek, akár az államnak, végső soron azonban a lakosság és a vállalkozások fizetik meg az árát.
Ha megszűnik az ársapka, a helyzet látványosan romolhat: a jelenlegi piaci árak mellett egy átlagfizetésből már csak mintegy 765 liter benzin vagy 677 liter gázolaj lenne elérhető. Ez azt jelenti, hogy a közelmúlt kedvező folyamatai után ismét nőhet az autófenntartás és a gépüzemeltetés költsége, ami sok háztartás és termelő számára jelenthet újabb terhet.
A következő hetek így kulcsfontosságúak lehetnek: az üzemanyagpiac alakulása nemcsak a közlekedést, hanem a teljes gazdaságot és az inflációt is érdemben befolyásolhatja.
Indexkép: Pixabay
