Az élelmiszer-előállítás, a feldolgozóipar és a fogyasztói tudatosság összekapcsolásáról, valamint a magyar agrárium jövőjét meghatározó strukturális átalakulásokról beszélt az Agroinformnak adott interjúban Dr. Búza László, az Agrár- és Élelmiszergazdasági Minisztérium élelmiszergazdaságért, -forgalmazásért és -műveltségért felelős államtitkára. A szakpolitikus szerint Magyarország előtt az a kihívás áll, hogy az alapanyag-termelésre épülő modellről fokozatosan egy magasabb feldolgozottságú, tudatos fogyasztásra és egészségközpontú élelmiszergazdaságra térjen át.
Dr. Búza László pályáját visszatekintve egy olyan szakmai ív rajzolódik ki, amely az állatorvosi gyakorlattól a nemzeti szintű élelmiszer-biztonsági rendszerek irányításáig vezetett. Mint felidézte, pályáját a kilencvenes évek elején kezdte körzeti állatorvosként, ahol már korán megtapasztalta, hogy az élelmiszer-előállítás nem csupán szakmai, hanem rendkívül összetett felelősségi kérdés is.
„Az életemet tulajdonképpen azzal kezdtem, hogy állatorvos szerettem volna lenni, és ebből lett egy sokkal szélesebb, élelmiszerláncokat átfogó szakmai út” – fogalmazott elöljáróban.
Pályája során meghatározó fordulópontot jelentett, amikor a Nestlé Hungária működésével került kapcsolatba hatósági állatorvosi minőségben. Itt szembesült először azzal, mit jelent egy globális élelmiszeripari szereplőnél a minőségbiztosítás, a folyamatok szigorú kontrollja és a teljes ellátási lánc átláthatósága.
Dr. Búza László – Fotó: Agrár- és Élelmiszergazdasági Minisztérium
„Ott értettem meg, hogy a precizitás nem elvárt plusz, hanem maga a működés alapja. A felelősség minden egyes döntésnél rendszerszintű” – szögezte le.
Ez az élmény vezette el ahhoz, hogy a 2000-es évek elején élelmiszer-higiéniai és uniós élelmiszerjogi szakirányú képzésekben mélyítse tudását, különösen az európai szabályozási rendszer működését megismerve.
Üzemi valóság: a feldolgozás minden szintje a gyakorlatban
Hazatérését követően olyan nagy kapacitású húsipari és élelmiszer-feldolgozó üzemek működésében vett részt, ahol a teljes élelmiszerlánc – a vágástól a daraboláson át a hűtőházi tárolásig – egy rendszerben működött. Ezekben az években napi több ezer darabos vágókapacitású üzemek, sertés- és marhavonalak, valamint komplex feldolgozó és konzervgyártó egységek működését is átlátta és felügyelte szakmai oldalról.
Elmondása szerint ez az időszak azért volt különösen tanulságos, mert itt vált teljesen kézzelfoghatóvá, hogyan függ össze az állategészségügy, a technológia, a minőségbiztosítás és a piaci működés.
Országos szintű felelősség: élelmiszerbiztonság és monitoringrendszerek
2006-ban új szintre lépett szakmai pályája, amikor az Országos Élelmiszervizsgáló Intézet vezetésére kapott felkérést. Ez az intézmény felelt az állati eredetű élelmiszerelőállító üzemek engedélyezéséért és a teljes magyarországi élelmiszergazdaság ellenőrzéséért, valamint az országos élelmiszer- és takarmány-monitoring rendszerek működtetéséért.
Ez a feladat már nem egy-egy üzem vagy vállalat szintjén mozgott, hanem egy teljes ország élelmiszerbiztonsági infrastruktúráját fogta át, beleértve a mikrobiológiai, toxikológiai, analitikai és radiológiai vizsgálati hálózatokat is.
„Itt már nem egy láncszemet kellett érteni, hanem az egész rendszert egyszerre” – fogalmazott.
Új államtitkári szerep: az élelmiszer mint egészségpolitikai eszköz
Mostani feladatkörében Dr. Búza László már nem kizárólag hatósági vagy iparági kérdésekkel foglalkozik, hanem sokkal szélesebb társadalmi és egészségpolitikai célrendszerrel.
Az államtitkár szerint az új szemlélet lényege, hogy az élelmiszerláncot ne elszigetelt szakmai területként kezeljük, hanem olyan rendszerként, amely közvetlen hatással van az emberek életminőségére, egészségére és várható hasznos élettartamára is.
„A cél az, hogy tíz éven belül Magyarországon egészségesebb, tudatosabb, boldogabb és hosszabb életet élő emberek legyenek” – hangsúlyozta.
Ez a megközelítés minden korosztályt érint: a várandós anyáktól kezdve a kisgyermekeken át az idősgondozásban élőkig, de ugyanúgy vonatkozik a fizikai munkát végzőkre, a tanulókra vagy a sportoló fiatalokra is.
Élelmiszer-műveltség: a fogyasztói döntés új értelmezése
Az interjú egyik kulcstémája az úgynevezett élelmiszer-műveltség volt, amely az államtitkár szerint alapvetően határozza meg a jövő fogyasztói társadalmát. A koncepció lényege, hogy a vásárlói döntések ne kizárólag az ár alapján szülessenek meg, hanem a fogyasztó értse is, milyen hatásai vannak választásainak.
Az ár egyetlen tényező csupán. Az élelmiszer mögött ott van az egészség, a környezet, a munkahelyek és a teljes gazdasági rendszer
– fogalmazott.
A tudatos fogyasztás szerinte azt jelenti, hogy a vásárló képes értelmezni:
- az élelmiszer összetételét és tápanyagtartalmát
- a gyártás környezeti hatásait
- a termék mögötti hazai gazdasági és munkaerőpiaci hatásokat
- valamint azt is, milyen hosszú ellátási láncon keresztül jut el az asztalra
Ez a szemlélet nemcsak egészségügyi, hanem gazdaságpolitikai kérdés is szerinte, hiszen a fogyasztói döntések közvetlenül hatnak a hazai termelőkre és feldolgozókra.
A magyar élelmiszeripar szerkezeti kihívásai
Az államtitkár szerint a magyar agrárium egyik legnagyobb problémája, hogy a termelés erősen alapanyag-orientált, miközben a magasabb hozzáadott értékű feldolgozás sok esetben hiányzik.
Túl gyakran állunk meg az alapanyagnál, pedig a valódi gazdasági érték a feldolgozásban és a márkázott termékekben rejlik
– mondta az államtitkár.
Példaként említette, hogy a tejiparban vagy a húsiparban is gyakran előfordul, hogy a nyersanyag kerül exportra, miközben a végtermékek előállítása más országokban történik meg – és ezek a más országokban feldolgozott élelmiszerek kerülnek vissza hozzánk…
– Azt sem szabad véka alá rejteni, hogy a rendszerváltást követő időszakban számos kisüzemi beruházás nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, mert nem volt mögöttük megfelelő üzleti és ellátási lánc logika. Ezek egy része ma kihasználatlan kapacitásként jelenik meg a rendszerben – tette hozzá Dr. Búza László, aki szerint mindez hosszú távon versenyképességi hátrányt jelent, mert az értéklánc magasabb szintjein keletkező profit és munkahelyek nem Magyarországon realizálódnak.
Sertéságazati helyzet és a belső piac szerepe
Az aktuális piaci helyzet kapcsán kitért a sertéságazat nehézségeire is, amelyet egyszerre terhel az importnyomás és az exportpiacok korlátozott elérhetősége. Az afrikai sertéspestis miatti exportkorlátozások különösen érzékenyen érintik az ágazatot, miközben a belső piacon időszakosan túlkínálat alakul ki.
A megoldás részeként az államtitkár a fogyasztói tudatosság erősítését is kulcsfontosságúnak nevezte, amelyben a magyar termékek tudatos választása stabilizáló szerepet tölthet be.
„A fogyasztói döntés egyben gazdasági döntés is – különösen egy olyan ágazatban, mint a sertéstartás" – jelezte Dr. Búza László.
A megoldás részeként az államtitkár a fogyasztói tudatosság erősítését is kulcsfontosságúnak nevezte, amelyben a magyar termékek tudatos választása stabilizáló szerepet tölthet be – Fotó: pexels.com
Oktatási és társadalmi programok: az élelmiszerrel való kapcsolat újraépítése
A hosszabb távú stratégia részeként egy olyan edukációs program gondolata is felmerült, amely évente négy kiemelt napot szentelne az élelmiszer, a mezőgazdaság és a fenntarthatóság témájának, egy jól működő ír megközelítés magyarországi adaptációjával – ez az Ásd bele magad!
A cél, hogy már a legfiatalabb generációk is közvetlen tapasztalatot szerezhessenek az élelmiszer-előállításról – nemcsak elméleti, hanem élményszerű formában.
„Az a cél, hogy a gyerek ne csak halljon az élelmiszerről, hanem értse, lássa és meg is tapasztalja” – jelentette ki Dr. Búza László.
Egy rendszer, amelyben minden szereplő számít
Dr. Búza László szerint a magyar élelmiszergazdaság jövője nem különálló szereplők döntésein múlik, hanem egy összekapcsolt rendszer működésén, ahol termelő, feldolgozó, kereskedő és fogyasztó ugyanannak az értékláncnak a része.
„Mi nem külön rendszerekben élünk, hanem egy közös élelmiszergazdaságban, a magyar élelmiszerarénában. És ennek a rendszernek minden eleme egyértelműen hat a másikra. A cél pedig ennek megfelelően nem kevesebb, mint egy egészségesebb, tudatosabb és versenyképesebb magyar élelmiszergazdaság, élelmiszer-forgalmazás és robusztus élelmiszer-műveltség felépítése, amely hosszú távon nemcsak gazdasági, hanem társadalmi értelemben is stabilabb, szebb, jobb, egészségesebb és boldogabb Magyarországot eredményez" – szögezte le végül az államtitkár.
Indexkép: AEM
