A PREGA2026 konferencián világossá vált, hogy a precíziós szemlélet nem ér véget a szenzoroknál, drónoknál és adatvezérelt döntéshozatalnál. A technológiai környezet önmagában nem elég, ha a genetikai alapanyag nem képes kihasználni annak lehetőségeit. Erről beszélt előadásában és a vele folytatott beszélgetés során Prof. Dr. Palkovics László Amand, a Széchenyi István Egyetem egyetemi tanára, aki szerint a precíziós gazdálkodás és a precíziós nemesítés valójában ugyanannak a rendszernek a két oldala.
Megfogalmazása szerint a precíziós gazdálkodás a „hardvert” jelenti: a műholdas megfigyelést, a talaj- és növényszenzorokat, a differenciált input-kijuttatást, a mesterséges intelligenciával támogatott döntést.
A precíziós nemesítés ezzel szemben a „biológiai szoftver”, amely genetikailag is alkalmassá teszi a növényt arra, hogy alkalmazkodjon a szélsőségesebb környezeti feltételekhez, hatékonyabban hasznosítsa a vizet és a tápanyagot, illetve ellenállóbb legyen a kórokozókkal és kártevőkkel szemben.
A génszerkesztési technológiák – köztük a CRISPR/Cas9 – lehetővé teszik, hogy a növény saját genetikai állományán belül, rendkívül precízen történjen módosítás. A professzor hangsúlyozta: ez alapvetően különbözik a klasszikus GMO-megoldásoktól, ahol idegen gént juttattak be a növénybe. A precíziós nemesítés esetében nincs idegen gén, nincs új fehérje, csupán a meglévő genetikai állomány módosítása történik célzottan, gyorsabban és kiszámíthatóbban, mint a hagyományos nemesítés során.
Mégis, a technológiát komoly társadalmi és politikai ellenállás övezi. Palkovics szerint ennek egyik oka a biológiai ismeretek hiánya, másik oka pedig a GMO körül kialakult korábbi viták öröksége. Az emberek természetes módon tartanak az ismeretlentől, különösen akkor, ha az „gén” szóval kapcsolódik össze. Miközben a klasszikus GMO-k esetében sem sikerült tudományosan igazolt egészségkárosító hatást kimutatni, a közvéleményben mégis rögzült egy negatív kép. A génszerkesztés ennél is bonyolultabb technológia, így még kevésbé érthető a laikusok számára.

Prof. Dr. Palkovics László Amand, a Széchenyi István Egyetem egyetemi tanára előadás közben a PREGA-n – Fotó: Agroinform.hu
A világ azonban nem vár. A professzor szerint mintegy 74 millió hektáron alkalmaznak már géntechnológiai vagy precíziós nemesítéssel előállított növényeket, fejlett és fejlődő országokban egyaránt. Európa ezzel szemben hosszú ideig nem tudott közös álláspontot kialakítani. Az eltérő tagállami érdekek, a környezetvédelmi aggályok és a politikai kompromisszumkeresés miatt a kontinens versenyhátrányba kerülhet.
A hazai agrárium számára ez nem elméleti kérdés. Magyarországon az elmúlt évek aszályos időszakai, a hőstressz, valamint a kártevők – például a kukoricabogár – terjedése konkrét termelési problémákat okoznak. A kukoricabogár elleni védekezés kapcsán a professzor emlékeztetett: a Bacillus thuringiensis által termelt toxint több mint száz éve alkalmazzák permetezéssel kijuttatva, és melegvérű szervezetekre nincs káros hatása. Géntechnológiai módszerrel a növény maga képes ezt a fehérjét előállítani, ami csökkentheti a külső növényvédőszer-felhasználást.
A félelem, miszerint „növényvédőszer kerül a növénybe”, tudományos szempontból nem állja meg a helyét, ugyanakkor kommunikációs szinten még mindig erős.
A precíziós nemesítés nemcsak a kártevőkkel szembeni ellenállásról szól. A klímaváltozás következtében egyre gyakoribb vízhiányos időszakokban a szárazságtűrés és a hőstressz-tolerancia genetikai megerősítése kulcskérdés. A termésbiztonság növelése közvetlenül hozzájárulhat az élelmiszerpazarlás csökkentéséhez is, hiszen a stabilabb hozam kevesebb kiesést jelent a teljes ellátási láncban. A technológia ráadásul nem korlátozódik a növénytermesztésre: haszonállatok esetében is lehetőség nyílik kedvező tulajdonságok célzott kialakítására.
2026 elejére az Európai Unióban új szabályozási keretrendszer lépett életbe, amely megkülönbözteti a precíziós nemesítést a hagyományos GMO-któl. Az idegen gén nélküli módosítások egyszerűbb eljárás alá kerülhetnek, ami megnyithatja az utat a gyakorlati alkalmazás előtt. Amennyiben a parlamenti döntés végleges lesz, az kötelező érvényű lesz a tagállamokra nézve is. Ez alapvetően új helyzetet teremthet a magyar agráriumban.
A jelölés kérdése ugyanakkor továbbra is érzékeny pont. A jelenlegi megállapodás szerint a vetőmagokat jelölni kell, ami részben társadalmi megnyugtatást szolgál, részben politikai kompromisszum eredménye lehet. Hosszabb távon azonban a gyakorlat – a hozamstabilitás, az inputcsökkenés, a környezeti terhelés mérséklése – formálhatja a közvéleményt.
A professzor mondandójának egyik legfontosabb üzenete az, hogy a precíziós nemesítés nem ideológiai kérdés, hanem alkalmazkodási kényszer. A digitális agrártechnológia és a genetikai fejlesztés együtt alkothat olyan integrált rendszert, amely képes válaszolni a klímaváltozás, az inputköltségek növekedése és a globális verseny kihívásaira. A kérdés már nem az, hogy a technológia működik-e, hanem az, hogy Európa – és benne Magyarország – milyen gyorsan képes élni vele.
Indexkép: Agroinform/Horváth Attila