Egyre több kutatás és terepi megfigyelés utal arra, hogy Európa-szerte, így Magyarországon is jelentősen csökken a rovarállomány. A szakemberek szerint a lepkék különösen érzékenyen reagálnak a környezeti változásokra, ezért állományuk alakulása jól mutatja egy adott térség ökológiai állapotát. Ha kevesebb a lepke, az általában nem önálló probléma, hanem egy összetettebb folyamat tünete.

Az Alföldön már szemmel látható a változás

A Dél-Alföldön dolgozó kutatók és természetvédők szerint az elmúlt években felgyorsult a fogyatkozás, erről írt a delmagyar.hu. Egyes korábban gyakori fajok egyre ritkábban kerülnek szem elé, miközben a nagyobb termetű éjjeli lepkék állománya több helyen látványosan visszaesett.

A tapasztalatok szerint nem csupán néhány különleges faj szorul vissza. Általános jelenségről van szó, amely a teljes rovarközösséget érinti.

Egyre kevesebb példány figyelhető meg a korábban gazdag élőhelyeken, ami arra utal, hogy a környezeti feltételek alapvetően változtak meg.


A klímaváltozás nyomot hagy a rovarvilágon

Az Alföld különösen érzékeny terület ebből a szempontból. Az elmúlt években gyakoribbá váltak a hosszú csapadékmentes időszakok, miközben a nyári hőhullámok intenzitása is növekedett. Sok rovarfaj fejlődése, szaporodása és túlélése közvetlenül függ a páratartalomtól, a talajnedvességtől és a növényzet állapotától.

A szakemberek szerint a probléma nem kizárólag a forróság. A hajnali harmatképződés csökkenése, az élőhelyek feldarabolódása, a környezeti szennyezések és a tájszerkezet átalakulása együttesen nehezítik a rovarok fennmaradását.

A lepkék esetében ez különösen érzékeny kérdés, hiszen sok faj lárvái kizárólag meghatározott tápnövényeken képesek fejlődni. Ha ezek a növények eltűnnek vagy legyengülnek, a rovarok állománya is gyorsan csökkenhet.

Miért fontos ez a mezőgazdaság számára?

A rovarvilág visszaszorulása túlmutat a természetvédelmi szempontokon. Számos faj vesz részt a beporzásban, a szerves anyagok lebontásában vagy éppen a természetes ökológiai egyensúly fenntartásában.

A szakértők szerint a biodiverzitás csökkenése hosszabb távon a mezőgazdaság alkalmazkodóképességét is gyengítheti.

Minél egyszerűbbé válik egy ökoszisztéma, annál sérülékenyebbé válik az időjárási szélsőségekkel, a kártevőkkel vagy más környezeti hatásokkal szemben.

Éppen ezért a lepkék fogyatkozása nem csupán egy látványos természeti veszteség, hanem olyan jelzés, amely az agrárium számára is fontos üzenetet hordoz.


Egyre kevesebb a zümmögés

A kutatók szerint a folyamat megfordítása összetett feladat lesz. Nem elegendő egyetlen problémára koncentrálni, hiszen a klímaváltozás, a vízhiány, az élőhelyek állapotának romlása és a környezeti terhelések egymást erősítve alakítják a jelenlegi helyzetet.

Az azonban már most látszik, hogy az Alföld élővilága változik. A lepkék eltűnése talán csak az egyik legszembetűnőbb jele annak az átalakulásnak, amely a következő években a természetet és a mezőgazdaságot egyaránt új kihívások elé állíthatja.

Forrás: delmagyar.hu

Indexkép: Shutterstock