Minden drágul, ha drágul az üzemanyag

A hétvégén az Egyesült Államok és Izrael közösen támadta meg Iránt, amire az iszlám állam viszontcsapásokkal reagált az Egyesült Államok bázisai ellen, többek között az Egyesült Arab Emírségekben, Bahreinben, Kuvaitban, Katarban, Szaúd-Arábiában, Jordániában, Irakban és Szíriában. Szerencsére a Szuezi-csatorna kereskedelmi hajózása nem áll közvetlen veszélyben a mostani izraeli–iráni konfliktus miatt.

A közel-keleti konfliktus legközvetlenebb hatása a kőolaj árában mutatkozik meg. A Brent nyersolaj határidős jegyzése hétfőn 8%-kal, 78 dollár/hordó fölé emelkedett. A holtankoljak.hu szerint március 3-tól bruttó 5 forinttal emelkedik a gázolaj hazai nagykereskedelmi ára, és bár a benziné egyelőre nem változik, ez hamarosan bekövetkezik, amint eléri a kőolaj ára a 80 dolláros szintet. Az üzemanyagok drágulása pedig minden termék árába be fog gyűrűzni.

Brent olaj árának alakulása

Brent olaj árának alakulása – Fotó: Trading Economics

Kereskedelmi hatások

Irán a világ vezető exportőre pisztáciából, a globális piac mintegy 50–60%-át adja. Szintén világelső a sáfrány kivitelében, ennek nagy része Európát célozza. Fontos világpiaci szereplő egyéb fűszerekből is (kömény, kardamom), valamint a szárított gyümölcsök (mazsola, aszalt sárgabarack) és magvak (földimogyoró, dió) terén. Az állati termékekkel főként a regionális piacon kereskedik: juhokat, kecskéket és tojást exportál a Perzsa-öböl országaiba. 150–160 ezer tonnás tojáskivitele a legnagyobb exportpiaci szereplővé emeli az arab térségben.

Iránnak elsősorban búzára és kukoricára van szüksége az Európai Unióból, továbbá sovány tejporra, állati takarmányra és vetőmagokra. Az uniós közösség számára Irán nem számít jelentős kereskedelmi partnernek. 

Izrael a magas hozzáadott értékű, friss, bio- vagy feldolgozott termékek exportjára koncentrál, ilyen a liszt, a hummusz, a datolyakrém vagy az olívaolaj. Növekvő trendet mutat az Európába irányuló szállításokban a citrusfélék, az avokádó és a datolya exportja. Agrárkivitele ezzel együtt nem jelentős az európai közösség irányába.

Európa számára sem túl fontos agrárpiaci partner Izrael, a közösség agrárkivitelének 1,2%-a jutott el ide 2024-ben. Az európai agrárexport legfontosabb termékei Izraelben: 

  • lisztek/sütőipari termékek (az uniós agrárexport 13,8%-a)
  • élő marha és marhahús (8,4%)
  • édességek (7,6%)
  • sörök (6,6%)
  • zöldség-gyümölcs-készítmények (5,6%)
  • tejtermékek (5,3%)
  • hobbiállat-eledel (5%)

Ezek közül Magyarország exportját a legnagyobb arányban az élő marha kivitele érinti.

Nincs piaci pánik, de egy kis árnövekedés benne van a pakliban

Nincs piaci pánik, de egy kis árnövekedés benne van a pakliban – Fotó: Shutterstock

Lesz kereslet a magyar marhára?

Magyarország exportja Izrael felé évről évre dinamikusan növekszik. 2024-ben 6,5%-kal bővült az export értéke az előző évhez képest, és átlépte az 527 millió dollárt. A mezőgazdasági export nem csekély részét adja a kivitelünknek: 2024-ben közel 110 millió dollár értékben szállítottunk élő állatot Izraelbe, 22 millió dollár értékben húsokat, húskészítményeket, és közel 5 millió dollár értékben friss gyümölcsöt, zöldséget. Ezzel szemben Iránba a teljes magyar kivitel 22 millió dollárt tett ki, és nem érintette a mezőgazdasági szektort. 

Izrael a legfontosabb célállomásunk az élőmarha-exportban: 2024-ben a mennyiséget tekintve a teljes exportunk negyede irányult ide, azaz minden negyedik kilogramm hízott marha itt talált vevőre.

A gödöllői székhelyű Agrota-2L Kft. a tenyész- és vágóállat-kereskedelemben is érdekelt. A hízómarhák felvásárlásáért és szállításáért felelős Virág Péter mégis abban bízik, hogy a piac csak átmeneti zavarokkal szembesülhet. „A bizonytalanság sosem jó, de azt látom, hogy egyelőre töretlen a kereslet a marhák iránt Izraelből.

Elképzelhető, hogy a szállítási költségek és a kockázat beépülnek az egyébként is nagyon magas európai marhaárakba, de mivel ez minden konkurensünket egyformán érinti, a versenyt nem fogja befolyásolni. Ha megmarad a fizetőképes kereslet, akkor a marha továbbra is utazni fog” – bizakodik a szakember.

A magyarországi élőmarha további célállomásai, ahová tehát még alternatívaként eljuthat: Törökország, Lengyelország, Ausztria és Horvátország. Emellett megnövekedhetnek a kiszállítások Albániába, Olaszországba, Egyiptomba és Libanonba is. A korábbi években Románia, Németország és Oroszország is fontos felvevőpiac volt – utóbbi a tenyészállat/vemhes üsző vásárlásában volt kiemelkedő partner.

Az első benyomások szerint a tavalyi száj- és körömfájásjárvány sokkal jobban megviselte a hazai élőmarha-kivitelt, mint amennyire a mostani háborús konfliktus befolyásolhatja. A KSH adatai alapján 2025 november végéig mintegy harmadával kevesebb élő marha hagyta el az országot, mint egy évvel korábban. Ilyesmire most senki nem számít.

Áttételes hatások a juhpiacon

A húsvéthoz közeledve érdemes szólni a báránypiacról is. Az EU legnagyobb juhállományával rendelkező Románia számára Jordánia és Szaúd-Arábia kiemelten fontos vásárlók. Amennyiben ezekbe az országokba bármilyen okból kevesebb nehézbárány jutna el, akkor azok a környező országokat terhelnék, beleértve Olaszországot is. Tehát a hazai juhágazatnak is fontos, hogy a háború lokális konfliktus maradjon, és gyorsan lezáruljon.

Összegezve: Magyarországot ebben a pillanatban leginkább az üzemanyagárakon keresztül érinti a közel-keleti konfliktus. A legnagyobb hatása a marhaexportunkra lehetne, de egyelőre ebben a szektorban sem érezni a pánik jeleit.