Miért nem haladtunk eddig?
Szabó István (OTP Bank Agrárgazdasági Értékesítési igazgatóság) értékelése szerint az agrárium hitelállománya összességében nem nőtt az elmúlt évben. Közelebbről szemlélve a mezőgazdasági szereplőké csökkent, míg az élelmiszeriparé növekedett kissé. Pedig 1200 milliárd forint értékben már kint vannak a beruházási pályázatokhoz a támogatói okiratok, ami mintegy 2200 milliárd forint értékű fejlesztést fog generálni. Erre nagy szüksége lenne a gazdaságnak, ami 2022 óta alig mutat növekedést.
Az OTP Bank vezérigazgató-helyettese (Kereskedelmi Banki Divízió), Wolf László ezt azzal egészítette ki, hogy a magyar hitelpiac egésze stagnált 2025-ben, miközben a betétállománya nőtt. Uniós források csak az agrárium részére érkeztek, de ebben a szektorban is a kivárás volt a jellemző. 2025 nyarától az egyre növekvő piaci bizonytalanság is gátolta az elnyert pályázatok megvalósítását. A nagy beruházási pályázatok ugyanis az állattartó telepeket és az élelmiszeripart célozták, de a sertés-, majd a tejátvételi árak beszakadása óvatosságra intette a nyerteseket.
Tóth Péter Miklós (Magyar Államkincstár Nemzeti Kifizető Ügynökség) hozzáfűzte: a kifizetések terén 2025-ben mintegy 200 milliárd forinttal többet teljesített a Kincstár, mint 2024-ben, de tény, hogy a pályázatok elbírálása lassan haladt. Ennek hátterében két tényező állt:
- zárni kellett az előző pénzügyi ciklus VP-pályázatait,
- és megnyitni egy jóval nagyobb, 80%-os társfinanszírozású KAP ST ciklust.
A megnövelt pénzösszegre már az első évben rengeteg pályázatot meghirdettek, és szinte a teljes, 1500 milliárd forintos keretre kötelezettségvállalást tett a kormányzat. A megnövekedett munkához csak a kormányhivatalokban végeztek létszámbővítést, a kifizetési ügynökségnél nem. A kormány elvárásainak megfelelően az alaptámogatásokat határidő előtt három hónappal, március végére kiutalta a Kincstár. A beruházási támogatásokra kevesebb kapacitás jutott, de 2026 végére így is 450 milliárdot érhet el a kifizetett összeg – ismertette a számokat a szakember.
Vulcz László, dr. Herczegh András, Tóth Péter Miklós, Wolf László, Szabó István – Fotó: Agroinform
Lesz pénz, de nagyon fogy az idő!
Vulcz László (OTP Hungaro-Projekt Kft.) aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy 2024-ről is vannak beragadt pályázatok, az új ciklus nagy pályázatai pedig jellemzően nem rendelkeztek jogerős építési engedéllyel a papírok benyújtásakor. Egy több száz millió forintos beruházás megvalósítása 2-3 évig tart, miközben már az első évben el kell tudni számolni a támogatás mintegy egytizedével. Ehhez képest sok támogatott projekt tavaly nyár óta egy helyben áll. Az n+2 szabály szerint a 2027-ben kifutó pénzügyi ciklus pályázatival még két éven át lehet elszámolni. Tehát nem sok időnk maradt a megvalósításra, még akkor sem, ha az Irányító Hatóság várhatóan el fog tekinteni az első év elszámolásától.
A szakember szerint a ciklus végén még mintegy 300 milliárd forintos „visszahulló" pénzzel gazdálkodhat majd a kormányzat, amire új pályázatokat érdemes kiírni. Az Agroinform felvetésére, miszerint a rövid megvalósítási idő miatt ezek gépbeszerzési kiírások lesznek-e, különösen annak tükrében, hogy egy 200 milliárdos precíziósgép-beszerzési pályázat kiesett, Vulcz László szkeptikusan válaszolt. Az első digitalizációs körben sokan megvásárolták, amire szükségük volt, továbbá érezhetően kisebb most a lelkesedés és nagyobb az óvatosság a növénytermesztési ágazatban az aszályok és a piaci helyzet miatt. Ezért hasonló volumenű kiírásra nem sok az esély.
Az állattartók a piaci helyzet miatt is elbizonytalanodtak – Fotó: Shutterstock
Mi fűtheti az optimizmust?
Az idei évre az OTP szakemberei 1,5%-os GDP-növekedéssel számolnak, ami 2027-ben tovább nő. A piac optimistán reagált a választások eredményére és arra, hogy Magyarország csatlakozni kíván az euróövezethez. Az infláció folyamatos csökkenése várható, ezért a hitelkamatok is egyre kisebbek lesznek. A gazdasági növekedés fő motorjai Wolf László szerint a következők lesznek:
- megérkeznek az uniós források
- fellendülnek a beruházások
- kisebb lesz a kamatköltség
- nőhet a lakossági fogyasztás
- nőhet a tőkebeáramlás
- a tisztább közbeszerzésekkel jelentős költségmegtakarítás érhető el
- a vagyonadóval nőhet az állam pénzügyi mozgástere
A fentiek miatt a pénzügyi szakemberek mindenképpen a beruházások felpörgésére és a hiteligények megnövekedésére számítanak, különösen 2027-ben. Ehhez az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány díjtámogatott garanciavállalását és a pályázat formájában igényelhető kamattámogatást ajánlották a beruházók figyelmébe. Szabó István szerint akár 1-2%-os kamatszint is elérhető, ha minden létező támogatást el tud nyerni az igénylő.
Pályázatokkal kapcsolatos írásaink itt olvashatók.
Indexkép: Shutterstock.
