Az európai közintézmények – például iskolák, kórházak, szociális intézmények és egyéb közétkeztetési rendszerek – évente mintegy 33 milliárd eurót költenek élelmiszer-beszerzésre. Ez az összeg az élelmiszer-szolgáltatási kiadások több mint 5 százalékát teszi ki az Európai Unióban.

A közétkeztetés így nemcsak a lakosság mindennapi ellátásában játszik kulcsszerepet, hanem jelentős gazdasági és piaci tényezővé is vált. A nagy volumenű beszerzések révén az intézmények képesek stabil keresletet biztosítani az élelmiszerpiac számára, ami különösen fontos a mezőgazdasági és élelmiszeripari szereplők számára.

A közbeszerzés a helyi termelést is támogathatja

A közétkeztetési rendszerek megfelelő szabályozás mellett ösztönözhetik a helyi és regionális termelést, hiszen a közintézmények rendszeres és kiszámítható megrendeléseket jelenthetnek a gazdálkodók számára. Ez nemcsak a termelők jövedelmi biztonságát növeli, hanem hozzájárulhat a rövidebb ellátási láncok kialakulásához is.

A szakértők szerint a közbeszerzési rendszerek átalakításával lehetőség nyílik arra, hogy a közintézmények nagyobb arányban vásároljanak helyi, szezonális vagy fenntartható módon előállított élelmiszereket. Ez különösen fontos lehet az élelmiszer-önrendelkezés, az ellátásbiztonság és a környezetvédelmi célok szempontjából.

menza

Az európai közintézmények – például iskolák, kórházak, szociális intézmények és egyéb közétkeztetési rendszerek – évente mintegy 33 milliárd eurót költenek élelmiszer-beszerzésre – Fotó: Pixabay

Fenntarthatósági szempontok erősödhetnek

Az élelmiszer-beszerzések irányítása nemcsak gazdasági, hanem környezeti és társadalmi hatásokkal is jár. A közintézmények döntései hatással lehetnek például az élelmiszer-szállításból származó kibocsátásokra, az élelmiszer-pazarlás csökkentésére vagy a fenntartható gazdálkodási módszerek elterjedésére.

Egyre több szakpolitikai javaslat szorgalmazza, hogy a közbeszerzési rendszerekben ne kizárólag az ár legyen a döntő tényező, hanem a minőség, az élelmiszerbiztonság, valamint a környezeti és társadalmi szempontok is nagyobb szerepet kapjanak.

2026-ban felülvizsgálhatják az uniós szabályokat

Az Európai Bizottság 2026-ra tervezi az uniós közbeszerzési szabályok felülvizsgálatát, amelynek célja a rendszer hatékonyabb és rugalmasabb működésének kialakítása. A tervezett módosítások során várhatóan kiemelt figyelmet kapnak azok az eszközök, amelyek segíthetik a fenntartható és minőségi élelmiszer-beszerzést.

A felülvizsgálat során szóba kerülhet a minőségi rendszerek – például a földrajzi árujelzők (GI-termékek) – nagyobb szerepének elismerése is a közbeszerzési folyamatokban. Ezek a jelölések az adott régióhoz kötődő, hagyományos vagy különleges minőségű élelmiszereket jelölik, amelyek gyakran a helyi gazdaság számára is fontos bevételi forrást jelentenek.

Új lehetőségek a termelők és a fogyasztók számára

Ha a tervezett módosítások megvalósulnak, a közétkeztetésben nagyobb hangsúlyt kaphatnak a minőségi, helyi vagy fenntartható módon előállított termékek. Ez kedvező lehet a gazdálkodók számára, hiszen stabil piacot biztosíthat számukra, miközben a közintézményekben étkező fogyasztók – például diákok és betegek – is jobb minőségű alapanyagokból készült ételekhez juthatnak.

A közbeszerzési szabályok módosítása így egyszerre szolgálhat gazdasági, környezeti és társadalmi célokat, miközben hozzájárulhat az európai élelmiszer-rendszer fenntarthatóbb működéséhez.

Forrás: MAGOSZ
Indexkép: pixabay.com