A fejlesztés nemcsak Horvátország, hanem a teljes közép-európai üzemanyagellátás szempontjából is kulcsfontosságú lehet.

Az európai energiapiac jelenlegi bizonytalan helyzetében különösen nagy jelentősége van minden olyan beruházásnak, amely növeli a finomítói kapacitásokat és erősíti az ellátásbiztonságot. Ebbe a sorba illeszkedik a horvátországi Rijeka városában működő olajfinomító modernizációja, amelyet a Mol-csoport horvát leányvállalata, az INA közel 700 millió eurós befektetéssel valósított meg.

A projekt az INA történetének legnagyobb egyedi beruházása volt, de jelentős lépés a Mol-csoport regionális finomítói hálózatának fejlesztésében is. A modernizáció központi eleme egy úgynevezett késleltetett kokszolóegység (Delayed Coker Unit – DCU) megépítése volt, amely önmagában mintegy 320 millió euróba került.

Ez az egység lehetővé teszi, hogy a finomító azonos mennyiségű nyersolajból jóval nagyobb arányban állítson elő értékes végtermékeket, elsősorban dízelt és más középpárlatokat. A technológia működése során a nehezebb olajfrakciókból koksz keletkezik, amelyet külön kezelnek, miközben a finomítás hatékonysága jelentősen javul.

A fejlesztés eredményeként az INA akár 30 százalékkal növelheti dízeltermelését.

Ez különösen fontos Horvátország számára, ahol a turisztikai szezon idején jelentősen megnő az üzemanyag-fogyasztás.

A modernizáció hozzájárulhat ahhoz is, hogy az ország csökkentse importfüggőségét.

Goran Plese, az INA downstream üzletágának ügyvezető igazgatója az átadás előtt hangsúlyozta: Horvátország benzinből eddig is szinte teljesen önellátó volt, a modernizáció után pedig a dízelimport is minimálisra csökkenhet.

A horvát üzemanyagpiac az elmúlt években gyorsan bővült. 2021 és 2025 között a benzinforgalom 28 százalékkal, a dízelfogyasztás pedig 30 százalékkal nőtt. Az INA továbbra is meghatározó szereplő maradt: a horvát benzinpiac mintegy 86–88 százalékát, a dízelpiac 65 százalékát ellenőrzi.

A modernizált finomító technológiai szempontból is jelentős előrelépést jelent. A létesítmény rugalmasabban képes feldolgozni különböző típusú nyersolajokat, és hatékonyabban használja fel az energiát. A fejlesztések során új kikötői infrastruktúrát építettek, silórendszereket alakítottak ki, zárttá tették a kokszszállító rendszert, valamint létrehozták Horvátország legnagyobb transzformátorállomását a komplexum stabil energiaellátása érdekében.

A finomító teljes kapacitását 2027-től érheti el, amikor évente mintegy 4 millió tonna kőolaj feldolgozására lesz képes.

Regionális finomítói együttműködés

A beruházás a Mol-csoport regionális finomítói hálózatát is erősíti. A vállalatnak a rijekai mellett Százhalombattán és Pozsonyban is működik finomítója, és folyamatban van a szerbiai pancsovai feldolgozó többségi részesedésének megszerzése.

Pulay Krisztián, a Mol-csoport finomításért, termelésért és fejlesztésért felelős ügyvezető igazgatója szerint a finomítók közötti együttműködés számos előnyt kínál. Ide tartozik a közös beszerzés, a készletek rugalmas kezelése, valamint az eltérő technológiai konfigurációk kihasználása.

A modernizáció révén a rijekai finomító kulcsszerepet kaphat az Adria térségében kialakuló észak–déli energiaellátási folyosóban is.

Kulcsszerepben az Adria-vezeték

Az energiabiztonság szempontjából egyre fontosabbá válik az Adria-kőolajvezeték szerepe is. A MOL és a horvát JANAF megállapodása alapján márciusban megkezdődött a vezeték hosszú távú kapacitástesztje, amely mintegy tíz hónapon keresztül vizsgálja a rendszer működését.

A teszt során nemcsak a csővezeték szállítási teljesítményét mérik, hanem a teljes logisztikai láncot is: a kikötői kirakodást, a tárolási és kitárolási kapacitásokat, valamint a kőolajkeverési folyamatokat. A vizsgálatokban független nemzetközi szakértők is részt vesznek.

Az Adria-vezeték jelentősége azért nőtt meg, mert a Barátság kőolajvezeték működését az ukrajnai háború és az ellátási zavarok is érintették.

A kieső mennyiségek pótlására a MOL tankerhajókkal érkező nyersolajat fogad a horvátországi Omišalj kikötőjében, ahonnan az olaj az Adria-vezetéken keresztül jut el a százhalombattai Dunai Finomítóba.

A rendszer működése miatt a kikötőből a magyar finomítóig több napig tart az olaj útja: általában 5–12 nap szükséges, amíg a nyersolaj eléri a magyarországi feldolgozóüzemet.

Zöldenergia-fejlesztések is indulnak

A rijekai finomító fejlesztései ezzel nem érnek véget. Az INA jelenleg több további beruházáson dolgozik a telephelyen, köztük egy 11 megawattos naperőmű és egy zöldhidrogénüzem létrehozásán.

A naperőmű Horvátország egyik legnagyobb ilyen létesítménye lesz, míg a zöldhidrogénüzem évente mintegy 1500 tonna hidrogént állíthat elő. A vállalat ezt elsősorban a közlekedési és ipari felhasználás számára kívánja értékesíteni.

A rijekai modernizáció így egy hosszabb fejlesztési ciklus része: az INA és a Mol-csoport az elmúlt tizenkét évben több mint 1,3 milliárd eurót fektetett a finomítói és logisztikai infrastruktúra korszerűsítésébe.

A beruházás stratégiai jelentőségét az adja, hogy a finomító nemcsak Horvátország ellátásában játszik kulcsszerepet, hanem a térség energiabiztonságát is erősíti egy egyre kiszámíthatatlanabb európai energiapiaci környezetben.

Agroinform-gyűjtés

Indexkép: MOL