Három recept a túlélésre: megszólaltak a hazai agráróriások

Újragondolandó beruházások

Rákóczi András, a Tedej Zrt. vezérigazgató-helyettese és Csintalan Zoltán, a Galgamenti Mg. Kft. ügyvezetője a tejpiaci kihívásokról beszéltek, míg Horváth Szabolcs a lendületes fejlődésen átment Mecsek Baromfi Kft. ügyvezetőjeként a baromfiipart képviselte.

A résztvevők egységesen a nyomott értékesítési árakat és a közel-keleti konfliktus miatti általános költségnövekedést nevezték meg alapproblémának, de előkerült a Bászna-ügy is, ami miatt általános bizalomvesztés tapasztalható a terménykereskedelemben, és veszélyként tekintettek a szabadkereskedelmi megállapodásokra is.

 Olyan időket élünk, amikor nagyon át kell gondolni a beruházásokat. Nem biztos, hogy minden élelmiszeripari (ÉLIP) vagy állattartó telepi (ÁT) pályázat észszerű fejlesztéseket célzott meg. Ezek közül párat most biztosan visszaadnak a nyertesek” – vélekedett Horváth Szabolcs.

A Tedej Zrt.-nél úgy tapasztalják, hogy a tejágazatnak sokkal hosszabb időre lesz szüksége, hogy kikerüljön a jelenlegi túlkínálati sokkból, mint a sertésszektornak, de aki tudott tartalékolni a jobb időkben, az kibírja ezt az átmeneti időszakot. Ami a beruházásokat illeti, Rákóczi András azt tapasztalja, hogy a pályázatok végelszámolásai lassan haladnak, és egy vízjogi engedély meghosszabbítása is két évbe kerül. Sokallja a bürokráciát. Hosszabb távon az energiahálózattól való minél nagyobb függetlenség elérése a céljuk, hiszen egymást érik az energiaválságok. 

Minél kevesebb emberrel és energiával

A Galgamenti Mg. Kft.-ben az öntözésfejlesztés záró kifizetése nyúlt el öt évre. Az ÁTK-pályázatuk már régóta hiánypótláson van, mostanra valóban felmerült bennük, hogy érdemes-e befejezni. Egyébként a robotizálásra helyezték a hangsúlyt a beruházások során, mivel nyilvánvalóvá vált, hogy az embert lesz a legnehezebb megfizetni.

Elbocsátottunk dolgozókat, ezenfelül takarmánybeszállítót váltottunk, a növénytermesztésben pedig csökkentettük a műveletek számát, és kevesebb inputtal dolgozunk” – sorolta Csintalan Zoltán a költségcsökkentő intézkedéseket. 

Ehhez a Tedej Zrt. oldaláról még hozzáfűzték: a tehenek kivágása most nagyobb arányú, és az egyik telepüket végérvényesen felszámolták. Továbbá a mesterséges intelligencia segítségével feltárták, hogy melyek azok a táblák, amelyeket ki kell vonniuk a termelésből. „100 hektár a mi esetünkben nem sok, de mégis számít, ha egy veszteséget termelő egységet kihúzhatunk az egyenletből” – magyarázta Rákóczi András. A Galgamenti Kft.-ben az AKG művelési kötelezettsége miatt angolperje vetésével oldották meg a költségcsökkentést a kevésbé rentábilis földeken.

Csintalan Zoltán egyébként elégedetlen a támogatási rendszerrel, és attól tart, hogy az újabb támogatási plafon miatti ismét kényszerű cégdarabolások jönnek. Mindez párosulva az elaprózódott birtokszerkezettel nagy terhet jelent a gazdaságnak. A Tedej Zrt.-ben is akadálynak látják az agrárpolitika túlszabályozó működését. Örömmel vennék, ha a mérethatékonyság és a feldolgozóipar fejlesztése állna minden intézkedés középpontjában.

Horváth Szabolcs, Rákóczi András, Csintalan Zoltán és a moderátor, Koncz Máté – Fotó: Agroinform

Fontos a méret, de a tudás is

A Mecsek Baromfi fiatal ügyvezetője hisz abban, hogy a jövő munkaereje a technológia, a biztonságot pedig a versenyképes üzemméret és a több lábon állás hozza el.

Bevételt nehéz növelni, költséget csökkenteni azonban mindig lehet. Minden üzemben sok adat keletkezik, de nem hasznosítják kellőképpen, holott szinte mindig van lehetőség lefaragni a fix költségekből” – jegyezte meg Horváth Szabolcs.

A Mecsek Baromfinál úgy látják, hogy az élelmiszeripar fejlesztése jól halad, de fontos lenne, ha itt is növekedne az értelmiségi munkavállalók száma. Horváth Szabolcs szerint még mindig humán tőkében, tudásban vagyunk a leginkább elmaradva a versenytársainktól. Legnagyobb eredményüknek azt tartja, hogy négy és fél év alatt megtízszerezték a termelésüket. Másképp a lengyelekkel nem lehet versenyezni.

A Galgamenti Kft.-ben a legnagyobb fegyvertényként azt értékelik, hogy sikerült befejezniük a fejés robotizációját, és a fejési átlagot 37-ről 42 kg-ra emelték. A Tedejnél pedig a költségszerkezet racionalizálásával elégedettek. Bár három különböző receptet hallhattunk a túlélésre, az eredményük ugyanaz: mindhárom cég megoldotta, hogy ismét gazdaságosan működjön, és továbbra is versenyben maradhasson ebben az őrült világban.

Indexkép: Agroinform.