Agroinform - Mezőgazdaság percről percre

A változó klimatikus viszonyok, a csökkenő és hektikus csapadékeloszlás a tenyészidőszakban, mindemellett a hőségnapok növekvő száma egyre nagyobb kihívás elé állítja a gazdálkodókat a Kárpát-medencében. Ugyanakkor az agroökológiai körülményekre érzékeny maghüvelyesekre – különösen a szójára – továbbra is jelentős piaci igény mutatkozik a fehérje-önellátás és a GMO-mentesség iránti törekvések miatt, és a gabonacentrikus vetésforgókban is kívánatos lenne nagyobb részarányban szerepeltetni.

A világ több mint 400 millió tonnás éves szójatermésének háromnegyede az USA-ból és Brazíliából származik, az EU pedig a 35 millió tonna éves felhasználásának csak kevesebb mint egytizedét termeli meg. Ez tartós keresletet jelent a piacon az EU szójatermesztői számára.

A világ ökológiai szójatermése 12 millió tonnára tehető évente, amelynek csaknem egynegyedét az EU-ban termelik meg. A piaci előrejelzések évi 7 %-os növekedést prognosztizálnak, amit a növekvő keresletre és a bővülő termesztési kapacitásra alapoznak. Kihívást jelenthetnek azonban a klímaváltozás hatásai mellett a növekvő termelési költségek, és az ökológiai művelésű földterületek korlátozott nagysága. Lehetőségeket a termesztési és feldolgozási technológiák fejlődése, és a helyi integrációk jelenthetnek. A piac bővülését eredményezi a szója humán táplálkozási célú felhasználásának növekedése is, ami eddig kb. 20 %-os részarányt tett ki az európai szójatermesztésből.

A hazai szója termőterület 2024-ben 111 ezer hektár fölé emelkedett, amihez a kukoricatermesztés egyre nagyobb kockázata, a szójához képest jelentősebben növekvő költségei, valamint a szójatermesztés egyes támogatási elemei is hozzájárultak. A termésátlag azonban 2024-ben az előző évihez képest mintegy harmadával kisebb lett, 2,3 tonna körül alakult hektáronként. 2025-ben a termőterület is 80 000 ha alatt maradt, és későbbre tolódott a betakarítási szezon, ami azt eredményezi, hogy dömpingáras piaci környezetben kell majd a hazai szóját értékesíteni, és a GM-mentes szójára érvényesíthető árkülönbözet is csökkenni látszik.

A hazai ökológiai szója termőterülete az Eurostat adatai szerint az elmúlt években megkétszereződött, 2025-ben már 4000 ha fölé emelkedett. Az országos termésátlagok két tonna körül alakulnak hektáronként, azonban tapasztalataink szerint nagy szóródást mutatnak a termőhelytől, évjárattól és agrotechnikai színvonaltól függően.

szója 1. diagram: Ökológiai szójatermő terület Magyarországon az elmúlt tíz évben (1000 ha) – forrás: Eurostat

Az eredményes ökológiai szójatermesztésnek is előfeltétele a termésbiztonság növelése, a gyors és biztonságos beérés, amit megfelelő fajtaválasztással és agrotechnikával alapozhatunk meg. Ennek érdekében folytat az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) már 12 éve ökológiai területeken szója fajta- és termesztéstechnológiai teszteket, kisparcellás és on-farm kísérleti módszerekkel. A 2024-es kísérleti évből két on-farm (Hajdúnánás, Tornyiszentmiklós) és egy kisparcellás (Nyíregyháza), 2025-ben pedig egy on-farm (Tornyiszentmiklós) és egy kisparcellás (Tordas) kísérleti helyszín fajtateszt eredményeit mutatjuk be. Az on-farm helyszíneken üzemi táblákon, a kisparcellás kísérletekben pedig négy ismétléses, randomizált blokk elrendezésben vetettük el a szójafajtákat. A szójaterületeken kórtani felvételezéseket végeztünk, a beltartalmat (szárazanyagra vetített olaj- és fehérjetartalom) NIR készülékkel vizsgáltuk.

A 2024-es évjárati sajátosságok

A 2023 novembere és 2024 júliusa közötti időszakot változékony, szélsőségektől sem mentes időjárás jellemezte, amely jelentős kihívások elé állította a gazdálkodókat, különösen a hazai fehérjenövény-termesztésben. A tavasz meglehetősen csapadékosnak bizonyult, jelentősen megnehezítve a talajmunkák időbeni elvégzését és a vetési munkálatok precíz kivitelezését. A tavaszi hónapok során, főleg áprilisban és májusban, az átlag feletti csapadékmennyiség mellett az átlagtól hűvösebb idő volt, ami lassította a növények korai fejlődését.

A nyár kezdetével azonban gyors és jelentős hőmérséklet-emelkedés következett be, többször is kialakultak hosszan tartó, forró periódusok, különösen június végétől július közepéig. Hajdúnánás térségében ezek a hőséghullámok jelentős stresszt okoztak a növények fejlődésében. Nyíregyháza térségében valamelyest mérsékeltebb, de még mindig a sokévi átlag fölötti hőmérsékleteket regisztráltak. Tornyiszentmiklóson a nyári hónapok csapadékellátottsága kielégítő volt, Hajdúnánáson és Nyíregyházán viszont hosszabb szárazabb időszakok is kialakultak, július-augusztusban összesen nem hullott 30 mm-nél több csapadék.

Szója fajták on-farm és kisparcellás fajtateszt eredményei – 2024

Dél-Nyugat Dunántúlon, a tornyiszentmiklósi kísérleti helyszínen nyolc szója fajtát értékeltünk. A kísérleti év időjárása kedvező feltételeket biztosított a szója számára, különösen a nyár első felében, így a fajták terméspotenciálja jól érvényesülhetett. A legnagyobb termésátlagot a Bettina fajtánál állapíthattunk meg (4,5 t/ha). A Mentor (3 t/ha) és ES Comandor, valamint a Pompei fajták (2,6 t/ha) szintén magas termésszintet produkáltak. A szuperkorai Abaca, Adelfia és Acatama alacsonyabb termésszintet mutattak (1,5-1,9 t/ha), viszont az Abaca és Acatama fehérjetartalma is elérte a 44,6%-ot. A szuperkorai (000) fajták termésátlaga csaknem egy tonnával maradt el a későbbi éréscsoport (00) átlagától, viszont a fehérjetartalmának átlaga csak néhány tizeddel lett kevesebb.

Az észak-alföldi Hajdúnánáson három szójafajtát teszteltünk, amelyeknél 2,3-3 t/ha közötti termésátlagokat mérhettünk, a fajták fehérjetartalma 38-40% között alakult. Legnagyobb termésátlagot az ES Comandor (3 t/ha), legnagyobb fehérjetartalmat az ES Mentor (40,4%) ért el.

Nyíregyházán szintén három szójafajtát teszteltünk kisparcellás kísérletben. A termésátlagok a szélsőséges szárazság miatt az egy tonnát sem érték el hektáronként, és fehérjetartalomban az ES Mentor közelítette meg a 38 %-ot.

szója

1. kép: On-farm szója kísérlet–Tornyiszentmiklós, 2024

1. táblázat: Az ÖMKi ökológiai szója fajtateszt eredményei–2024

szója

A 2025-ös évjárati sajátosságok

A 2024-es évben tovább folytatódott a talajok vízhiánya, így 2025 is vízdeficittel indult. A tavaszi időszak száraz és hideg májussal ért véget. Ennek következtében a szója vetése május közepe-június elejére húzódott, ami a hosszabb tenyészidejű szójafajtáknál a betakarítás elhúzódásához vezetett. A tenyészidőszakban jelentősebb csapadék (50-70 mm) csak július végére érkezett mind a két kísérleti helyszínen, ekkorra azonban a hüvelykötődés már befejeződött.

Szója fajták on-farm és kisparcellás fajtateszt eredményei – 2025

A tornyiszentmiklósi kísérleti helyszínen öt szójafajtát értékeltünk. A fajták átlagtermése két és fél tonna körül alakult hektáronként, és az egyetlen 000-s fajta, az Ancagua sem maradt el ettől.

2025-ben a kalászos gabonák és az őszi borsó mellett először szerepelt hét szójafajta is a már ötödik éve folyó ÖMKi-VSZT-Nébih által szervezett posztregisztrációs ökológiai fajtatesztekben. A két szója kísérleti helyszínből a Tordason elvetett kísérletet tudtuk kiértékelni. A termésátlagok 2-2,8 tonna között alakultak hektáronként, a fehérjetartalmak pedig 33-38% között. A hosszabb tenyészidejű fajták átlaga valamelyest meghaladta az igen korai 000-s fajtákét, legnagyobb termést a 00-s Angelica fajta érte el (2,8 t/ha), fehérjetartalomban pedig a szintén 00-s Atacama volt a legerősebb (37,7%).

2. táblázat Az ÖMKi ökológiai szója fajtateszt eredményei–2025

szója

Összességében elmondhatjuk, hogy a fajtaszortiment szélesedése, a 000-s, szuperkorai fajták megjelenése újabb lehetőségeket jelent a minél korábbi betakarításra való törekvésben, és ebben az éréscsoportban is vannak versenyképes fajták a hosszabb tenyészidejű fajták termésmennyiségéhez és minőségéhez viszonyítva. Ebből az éréscsoportból másodvetésben is vetettünk a korábbi években on-farm kísérletekben, és a Dél-Dunántúlon őszi árpa után 1,2–1,8 t/ha-os terméseredményeket is mérhettünk, közel 40%-os fehérjetartalom mellett.

Kedvező évjáratokban, megfelelő agrotechnikával 3,5–4,5 tonnás átlagterméseket is elértek a fajták on-farm kísérletekben, a fajtákban rejlő terméspotenciál tehát még messze nincs kihasználva. Perspektívát jelent a precíz, egyenletes mélységű vetés, a mechanikai gyomszabályozás minél korábban való megkezdése (gyomfésű, forgó kapa, precíziós kultivátorok alkalmazása) és természetesen az öntözés is.

A szója kísérleteinkben a kórtani felvételezések során jelentős növényvédelmi problémát nem tapasztaltunk. Ami viszont ökológiai termesztésben kockázatot jelenthet, az a gyomnyomás, a vadkártétel, és – főleg a késői vetésekben – a megjelenő lepkefajok hernyóinak kártétele.

A bővülő biológiai alapok, a vetésforgóban érvényesülő előnyök, a gabonaféléktől eltérő termesztési időszak miatti jobb gépkihasználás, a hőségnapokhoz való jobb alkalmazkodás, a kedvező kórtani tulajdonságok, a folyamatosan növekvő piaci érdeklődés indokolja a szója termőterület növelését az ökológiai művelésű szántóterületeken is. Ennek elősegítésére az ÖMKi mind a kisparcellás, mind az on-farm szója kísérleteit a következő években is folytatja, a kísérletek eredményeiről pedig kutatási összefoglalókban honlapjukon (www.biokutatas.hu), valamint Ökológiai Ágazati Szakmai Napjukon is rendszeresen beszámolnak.

A projekt Magyarország Kormánya és az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg.