Agroinform - Mezőgazdaság percről percre

"A rossz évek a legjobb tanító évek, azoknak, akik tudnak gondolkodni és a tanulságokat hasznukra tudják fordítani."
(Tessedik Sámuel)

A kukorica (Zea mays L.) még mindig az egyik legfontosabb szántóföldi növény Magyarországon, amelynek termesztéstechnológiája folyamatosan fejlődik. A terméshozam maximalizálása érdekében a tőszám, mint agrotechnikai tényező, kiemelt szerepet kap. A tőszám változtatása – azaz a növénysűrűség növelésének vagy csökkentésének hatása a termésre – azonban nem általánosítható, mivel erősen függ a hibrid genetikai adottságaitól, az éréscsoporttól, valamint az évjárati és termőhelyi viszonyoktól.

A KWS modern kukoricatermesztés kockázatkezelési mátrixa egy olyan rendszer, ami támogatást nyújt és segít a legmegfelelőbb hibrid kiválasztásának folyamatában.

Legfontosabb elemei:

A termőhelyi potenciál ismerete
Virágzási idő ismerete
Genetikai potenciál tőszámreakciójának ismerete különböző termőhelyi szinteken

Az egyre hektikusabb időjárás szinte minden egymást követő évben más és más kihívások elé állítja a mezőgazdasági ágazat szereplőit.

Magyarországi trendek 1961–2025 között:

A kukorica vetésterülete és terméshozama jelentős ingadozásokat mutat.

Vetésterület csökkenése: 2001-ben a kukoricát még 1,26 millió hektáron termesztették, míg 2025-re ez 740 ezer hektár alá csökkent.
Termésátlagok ingadozása: Az országos termésátlag az aszályos években drasztikus visszaeséssel reagált, ugyanakkor a vizsgált években a termésátlagok trendje növekvő mértéket mutat. (1. ábra)

kws

1. ábra – Forrás: FAOSTAT adatsor

Az ezredfordulótól mérhető és kimutatható a termésátlagok nagymértékű ingadozás. A szélsőértékek kilengése a 10 éves periódusokban is megfigyelhető ez nagy valószínűséggel a klimatikus átrendeződésnek tudható be. Az előrejelzések ennek az ollónak a további nyílását prognosztizálják. (2. ábra)

2. ábra – Forrás: FAOSTAT adatsor (A grafikon a képre kattintva nagyítható)

Klímaváltozás és az aszály hatása a 2025. évi kukorica termésre térkép (kg/ha). (3. ábra)

kws

3. ábra – Forrás: VSZT_25.1.38 - Őszi munkákról szóló zárójelentés

Az Alföldön és a Dunántúl egyes körzeteiben különösen érzékelhető az aszályos időszakok hatása, ami a termésbiztonságot veszélyezteti (pl.: Dél-Hajdú-Bihar, Békés, Csongrád, Bács-Kiskun, Pest, Tolna és Fejér v.m.). Azokban a termelői körzetekben, ahol a kukorica továbbra is eleme lesz a vetésforgónak, ott a használt tőszámok újragondolása felértékelődik, és jellemzően a tőritkítás irányába fog elmozdulni. A legvalószínűbb változás a középérésű és késői hibrideknél várható.

A biozóna északabbra tolódása más régiókban viszont a korábbi időszakhoz képest jövedelmezőbbé teheti a kukorica termesztését. (pl.: Zala, Vas, Veszprém, Győr-Moson-Sopron, Heves, Nógrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg v.m.). Ezekben a körzetekben még elfogadott az eltérő éréscsoportok általános érvényű javaslata, mert a különböző FAO-éréscsoportok másként reagálnak a tőszámváltoztatásra.

Fókuszban a tőszám:

A területre kivetett növény darabszám helyes meghatározásának érdekében a lentiek vizsgálata nélkülözhetetlen.

A termőhelyi potenciál ismerete (idősoros területteljesítmény, termő kapacitás…).
A genetikai potenciál ismerete (a hibrid tőszám reakciója minimum és maximum tartományon belül)
A zsákpotenciál ismerete (a tisztaság, csíraszázalék, csávázás…).
A technikai és technológiai potenciál ismerete (gépesítettség, digitális támogatási rendszerek, inputok használata…).

Egy-egy hibrid bevezetését megelőzően a genetikai potenciált és a hibridek tőszámreakciós képességét a nemesítőházak tőszámkísérletekben vizsgálják. Ebben a cikkben bemutatom az eddig elért eredményeimet, hogy az általános tendenciákra rávilágítsak és a lehetséges tőszám javaslatot adjak a KWS TOP 4 hibridjei esetében, amelyeket 2022-2024 időszakban vizsgáltam. A hibrid tőszámreakcióját elemeztem az adott évjárati hatások és termésszintek mellett és kihatását a profitabilitásra (6. -7. ábra). A KWS Magyarország Kft. idősoros és különböző termés potenciállal bíró régiókból gyűjtött adatsorral rendelkezik. 8360 parcella (dupla ismétlésben a második randomizált, 5 tőszám: 50. 60. 70. 80. 90. *100. ezer növény/ha, középső sorok betakarított területe 9.3 m²) darabszámok és a lokációk elhelyezkedése Magyarországon 2015-2025 időszak között.

kws

kws – Fotó: KWS Magyarország Kft.

kws

Forrás: KWS Magyarország Kft.

A tőszámjavaslat nem általánosítható és futtatható egy sémára. Számos egymással szoros kapcsolatban lévő elem vált ki újabb hatásokat, ami egyedivé teszi és felértékeli a súlyát a tőszám tervezés során. A lenti összefoglaló táblázat néhány összefüggést szemléltet, ami a tőszám direkt hatásait a populációra és közvetett hatásait a termésképzőkre és a termés minőségére utal. (4. ábra)

4. ábra – Forrás KWS Magyarország Kft. (Az ábra a képre kattintva nagyítható)

A grafikon az elmúlt 10 évből a 7 t/ha alatti, 7-10 t/ha közötti, valamint a 10-14 t/ha közötti és 14 t/ha feletti termőhelyekről tartalmaz adatokat mutatja be. Azokban a termelői körzetekben és területi zónákon, ahol az idősoros termés szintek eredményeinek átlaga nagy valószínűséggel a 6 t/ha alatti zónában van, ott az alacsony tőszámon tartott főként 5.5-6.0 növény/m² adott magasabb termést. Ahogy a termelési szintek emelkednek, úgy a terület növényeltartó képessége is növekszik: pl. a 14 t/ha feletti sávban a 7.5-8 növény/m². (5. ábra)

5. ábra – Forrás KWS Magyarország kft. kisparcellás tőszámkísérletek összevont eredményei 2015-2025 időszakból (Az ábra a képre kattintva nagyítható)

Az elmúlt évtizedek általános megállapítása az volt, hogy az:

Igen korai hibridek (FAO 200–300): Általában jobban tolerálják a sűrítést, de alacsonyabb terméspotenciállal rendelkeznek. Gyorsabb fejlődésük miatt kevésbé érzékenyek a tenyészidő végi stresszre.
Korai hibridek (FAO 300–400): Jó kompromisszumot jelentenek a terméspotenciál és a stressztűrés között. A tőszám növelése itt hozhat legnagyobb gazdasági eredményt.
Középérésű hibridek (FAO 400-500): Nagy terméspotenciál, de érzékenyebbek a sűrítésre és az évjárati hatásokra. Öntözéses körülmények között viszont kiemelkedő hozamot adhatnak magasabb tőszámon.

A KWS TOP4 hibridjei a különböző termőzónákon elért termésmennyiség és a profitabilitásuk alapján beilleszthetőek a modern kukoricatermesztés kockázatkezelési mátrixába.

Forrás: KWS Magyarország Kft. (A grafikon a képre kattintva nagyítható)

6. Ábra: 2022-2024 közötti időszak kisparcellás tőszámreakciós kísérletek KWS TOP 4 Hibridek eredményei Netto termés és a tőszám függő *szűkített árbevétel kapcsolata) (*szűkített árbevételnél használt kalkuláció: (Termés mennyisége x KSH adott évben mutatott kukorica felvásárlási ára, csökkentve a 14.5% szemnedvességre történő leszárítási vízkülönbség x 2500 HUF szárítási kltsg-el számol) – Forrás: KWS Magyarország Kft. (A grafikon a képre kattintva nagyítható)

Az alacsony ~6 t/ha zónában vizsgált KWS OLTENIO (FAO350-400) (8%) és a KWS GIRO (FAO450-500) (12%)-al magasabb szűkített árbevételt termelt a 5-6 növény/m² szinten a kísérlet átlagukhoz képest. KWS HYPOLITO (FAO350-400) (10%) és a KWS FORTURIO (FAO350-400) (6%) szűkített árbevétel előnyt produkált a kísérlet átlaguhoz viszonyítva.
Amikor a termőhelyi potenciál stabilan a ~12 t/ha felett van, akkor a KWS TOP4 hibridjei sűríthetőek ~8+ növény/m²-re, mert ezen a szinten már elérhetik a jövedelmezőségük maximumát.
Magyarországra legjellemzőbb ~7-9 t/ha intervallum egy választó vonal, ahol a KWS FORTURIO (FAO350-400) és a KWS GIRO (FAO450-500) a 7.5 növény/m² a KWS OLTENIO (FAO350-400) és a KWS HYPOLITO (FAO350-400) a 7 növény/m² javasolt tartani.

A kukoricatermesztés jövedelmezőségét a termés mennyiségén kívül a betakarításkori szemnedvessége, ezen keresztül a termés szárítás költség eleme is befolyásolja.

A betakarításkori szemnedvesség (közel azonos betakarítási időpont/év) a három évben külön mintázatot mutat és eltérnek egymástól.(7. Ábra)

A 2022-es „az évszázad legaszályosabb” éve (3.54 t/ha országos termésátlag ~112.000 HUF kukorica felvásárlási ár) a vizsgált évek közül a legmagasabb betakarításkori szemnedvességgel voltak betakarítva a hibridek. A relatív magasabb szemnedvességek ellenére mind a 4 hibrid esetében az alacsonyabb tőállományon tartottak voltak eredményesebbek. Ennek legfőbb oka az, hogy a szemkitelítődés időszakában súlytó aszályos periódusban a rendelkezésre álló erőforrások a m²-re eső növény darabszámra számolva magasabb mértékben hasznosultak. Az ezerszem tömeg (TKW) értékek magasabbak, így a termés súlya is több volt és képes volt kitermelni a szárítási költséget.
A 2023-as év „klasszikus év” (7.96 t/ha országos termésátlag ~68.000 HUF kukorica felvásárlási ár) azt mutatja, hogy a KWS TOP4 hibridek mindegyikénél a tőszám növelése termés többletet a betakarításkori szemnedvességek csökkenésén keresztül magasabb jövedelmet realizált. KWS FORTURIO (FAO350-400) saját átlagához képest 8 növény/m² tőszámon 15.04 %-s betakarításkori szemnedvességnél 1001513.25 HUF-t ért el, ami a saját átlagán felüli +6%-t produkált. Szintén ebben az évben a KWS FORTURIO (FAO350-400) adta a legmagasabb termést a Debreceni Egyetem 2023 Agrotechnikai Potenciál kísérletekben – messze megelőzve a teljes mezőnyt – 20,09 t/ha nettó terméssel és 16,69%-os betakarításkori szemnedvességgel.
2024. volt az az év (5.77 t/ha országos termésátlag ~66.500 HUF kukorica felvásárlási ár), amikor a parcellák a legalacsonyabb szemnedvesség tartalommal lettek betakarítva. A KWS HYPOLITO-nál (FAO350-400) az öt tőszám szemnedvesség átlaga 13.56% volt és a legstabilabb, az öt tőszám szemnedvesség eltérése: R²=0.0048. A KWS HYPOLITO (FAO350-400) már 7 növény/m²-en (száb: 800760.9447 HUF-t) elérte. A másik, szintén ezzel vízleadás karakterisztikával rendelkező hibrid esetében a KWS FORTURIO-nál (FAO350-400) 7+1 növény/m² darabszám kellett ugyanilyen eredményességhez (száb: 800910.057 HUF-t). Ez azt jelenti hogy hektáronként ~10.000 szem vetőmag költséget megspórolhatunk helyes hibridválasztással, ugyanakkor növelhetjük a növények harmonikus térállását alacsonyabb környezeti terhelés mellett.

Forrás: KWS Magyarország Kft. (A grafikon a képre kattintva nagyítható)

Forrás: KWS Magyarország Kft. (A grafikon a képre kattintva nagyítható)

7. Ábra – 2022-2024 közötti időszak kisparcellás tőszámreakciós kísérletek KWS TOP 4 Hibridek eredményei betakarításkori szemnedvesség és a tőszám függő szűkített árbevétel kapcsolata) – Forrás: KWS Magyarország Kft. (A grafikon a képre kattintva nagyítható)

A kockázatkezelés kulcs szerepet játszik a jövő szántóföldi gazdálkodásában:

Magas termőképességű és gyors vízleadással rendelkező hibridek a szárítási költségek csökkentése mellett előnyös választás.
Eltérő éréscsoportú hibridek használata. A portfólió virágzási időszakának szétnyújtásával csökkenthetőek a virágzáskori hőstressz okozta veszteségek.
Agrotechnikai oldalról szintén támogatható az eredményesség:
- Ha az egyedek egymáshoz képest ideális térállásban helyezkednek el, akkor a hektáronkénti növény darabszámot növelni lehet.
- Az egységnyi növényre eső termőterületeten a csapadék és az input jobb hasznosulása és felvehetősége a növény számára (ennek eredményeként csökkenthető a növények kitettsége).
- A hektáronkénti tőszám változtatásának lehetőségei közül a legelterjedtebb mód a tőszám egy dimenzióban történő változtatása (75 cm-en belül változtatva a tőtávot).
- Egy másik eddigiektől eltérő a két dimenziós változtatással egyedi vetésdesign használata: ikersoros, vagy szűkített soros technológia.

A gépgyártók is egyre több megoldást nyújtanak azzal, hogy olyan vetőgépeket fejlesztenek (pl.: ikersoros vetőgépek vagy sortáv állítható megoldások), amelyek a növények harmonikus térállásának támogatásával növeli a hektáronkénti kivetett mag darabszámot, és ezzel a szemtermés várható magasabb mennyiség elérését. A klímaváltozás miatt a termőközeg vízmegtartó képesség javítása és az öntözés fejlesztése továbbra is kulcsfontosságú a termésbiztonság szintentartása és/vagy növelése érdekében.

A precíziós gazdálkodás a differenciált tőszámú vetés és a hibridek tőszámreakcióinak ismerete elengedhetetlen a gazdaságos termeléshez. Az éréscsoportok eltérő viselkedése miatt a hibrid választás során figyelembe kell venni a tőszámra adott fajta tulajdonosi javaslatokat. A termelők minden lehetőséget ki szeretnének használni a hozammaximalizálás érdekében, ehhez a KWS javaslata a KWS TOP 4 (KWS OLTENIO (FAO350-400), KWS HYPOLITO (FAO350-400), KWS FORTURIO (FAO35-400) és a KWS GIRO (FAO450-500)) kukoricahibridjeihez ajándékba táblaspecifikus, menedzsment zónánként változó tőszámú vetési térképet kínálunk. A myKWS-en elérhető Differenciált Tőszám Kalkulátor eszköz a regisztrált táblát 5 évre visszamenően elemzi egy mesterséges intelligencia modell segítségével, amely a műholdfelvételek mellett számos egyéb adat alapján menedzsmentzóna térképet hoz létre. A beazonosított zónákra hibridspecifikusan vetési tőszámjavaslatokat ad, melyeket tovább lehet szerkeszteni, majd a véglegesítést követően a vetőgép típusának megfelelő formátumban exportálható.