Idén év elején a Corteva Agriscience 2025. évi Pioneer® Termés Kihívásának díjátadóján kiderült, hogy jó termőhelyi viszonyok és megfelelő genetika mellett itthon is elképesztő terméseredmények érhetők el, akár öntözés nélkül is. 314 résztvevő bizonyította, hogy nemcsak kisparcellás kísérletekben működik az igényes technológia.
314 résztvevő bizonyította, hogy nemcsak kisparcellás kísérletekben működik az igényes technológia – Fotó: Agroinform
A Corteva eddigi legsikeresebb Pioneer® Termés Kihívás versenyét hirdette meg 2025-ben. 314 kisebb és nagyobb gazdaság jelezte, hogy részt kíván venni rajta olyan időkben, amikor egyébként mindenki a költségcsökkentés jegyében gazdálkodik, tehát nem feltétlenül a hozamok maximalizálása a cél. A résztvevők zöme – nagyjából fele-fele arányban – kukoricával és napraforgóval nevezett a versenyre, kisebb részük pedig a hazai viszonyok között egyre nehezebben termeszthető repcével. Mint kiderült, mindhárom kultúrában lehet – öntözés nélkül is – kiváló eredményeket profitábilisan elérni az országban.
A Corteva idén ünnepli fennállásának 100. évfordulóját, 50 éve van jelen a márka magyarországi kereskedelemben, és 30 éve működik a szarvasi vetőmag-feldolgozója. A háromszorosan jubiláló cég tisztában van a hazai klímaváltozás súlyosságával, ezért a versenyzőket országrészenként külön értékelte.
A díjazott kategóriák között már az öntözéses technológia is megjelent. A legérdekesebb azonban az, hogy nem ebből a mezőnyből kerültek ki az abszolút győztesek: a termőhely talajviszonyai és csapadékellátottsága a siker legfontosabb zálogának bizonyult.
Kukorica: túl a 20 tonnán
Rozgonyi Zoltán a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei Tiszavasváriban, a Hajdúsági-löszhát északi peremén gazdálkodik. Összesen mintegy 1150 hektár szántóterületet művel a cég. Az öntözhető táblákban zöldborsót, zöldbabot, spenótot és csemegekukoricát termesztenek. A versenyre nevezett P0710 Optimum® AQUAmax árukukorica azonban öntözetlen földre került. Itt egy 20 hektáros tábla legszebb, 6 hektáros részéről 21,8 tonnás hektáronkénti termést takarítottak be.
Már ismertük a hibridet, korábban is megbízhatóan teljesített. A leggyengébb termésátlag ennél a kukoricánál 15,6 tonna volt” – fűzte hozzá a termelő.
A kiváló hozamhoz a csapadékviszonyok is hozzájárultak: a térségben 2024. szeptember 1. és 2025. augusztus 31. közötti időszakban tavalyi szezon folyamán összesen 748 milliméter eső hullott. A vegetációs időszakban lehullott csapadék lokális jelleggel bírt (nagyobb felhőszakadások), nem reprezentálta a térségben uralkodó viszonyokat.
A nagy hozamú hibrid a FAO 520-as éréscsoportba tartozik. Rozgonyi Zoltán szerint az elmúlt 10–15 évben ezek a magas FAO-számú hibridek Magyarország északibb területein is létjogosultságot nyertek. A hibrid vízleadása jó, tavaly az október közepi betakarításkor mindössze 18,1%-os szemnedvességet mértek.
A vetésidő kérdésében a lehető legkorábbira törekszik, mivel egy tíznapos vetésidő-különbség akár 4–5 tonnás terméseltérést is eredményezhet hektáronként. Szerencsére a Pioneer® hibridek kiválóan tolerálják a korai vetést.
Tavaly erre április 12-én került sor. A kelés időszakában a növény kissé megfázott, de biostimulátoros kezelés hatására gyorsan regenerálódott, és nem jelentkeztek komolyabb problémák. A gazdaság viszonylag magas, hektáronként 78 ezres tőszámmal dolgozik, és Precision Planting technológiát alkalmaz. Ennek köszönhetően az állomány rendkívül egyenletesen, akár egyetlen nap folyamán kikel.
Rozgonyi Zoltán – Fotó: Agroinform
Tápanyag-gazdálkodásukban elsősorban a szerves anyagokra építenek, a műtrágyák közül gyakorlatilag csak nitrogént használnak. A kukorica előveteménye repce volt, amit egy olajretekből és fehér mustárból álló zöldtrágya követett. A kísérleti területre 28 tonna istállótrágya is kikerült, így a talaj tápanyag-ellátottsága kiváló alapot biztosított a magas terméshez. A táblán komoly kukoricabogár-fertőzés nem jelentkezett, viszont a gyapottok-bagolylepke és kisebb mértékben a kukoricamoly jelen volt. A problémákat időben sikerült kezelni, így nem okoztak terméskiesést.
A napraforgó is meghálálja a kényeztetést
Román István Tiszatardoson úgy tekint a Terméskihíváson való részvételre, mint ami objektív alapot ad ahhoz, hogy kiválassza a gazdaságában legjobban teljesítő hibrideket. Tavaly 24 hektár átlagában 4 tonnás hozamot realizált a P64LE185 napraforgóval, a legjobb hektárokról pedig 5,3 tonna kaszatot gyűjtött be. Pedig a linolsavas, Express-toleráns hibrid közepes adottságú földekre került.
Tény azonban, hogy a terület az előző évben szervestrágyát kapott, emellett a vetéssel egy menetben három mázsa 10-26-26-os komplex műtrágyát is kijuttattak, majd a kapáláskor további 120 kilogramm 3×15-ös hatóanyag-összetételű műtrágyával segítették az állományt. Véleménye szerint a napraforgót elsősorban káliummal, foszforral, kénnel és bórral kell támogatni a magképzésben.
Román István – Fotó: Agroinform
Kuriózumként emeli ki, hogy nála a vetés előtti talaj-előkészítésben a forgóborona játssza a főszerepet. A vetésidő jellemzően korai, tavaly húsvét előtt volt. Májusban ugyan fagy érte az állományt, ám a napraforgó ezt jobban tolerálta, mint a kukorica. A regenerációt egy kénes lombtrágyás kezelés is segítette. Ezt követően egyetlen gombaölő szeres kezelést kapott az állomány. A vetésváltás kérdésében nem enged túlzott kockázatot: a napraforgót legkorábban három év elteltével veti önmaga után. És hogy megérte-e ekkora hozamszintre törekedni? Ezt Román István a tavalyi év legjobb döntésének tartja.
Alkalmazkodó agrotechnikával sikerre vihető a repce
Szauervein Zsolt párjával, Zsvorda Zsuzsannával a Hernád folyó völgyében gazdálkodik, ami jó kiindulási alapot adott az eredményhez: egy 16,3 hektáros területen 5,5 tonnás hektáronkénti hozamot értek el a PT315-ös hibriddel. A kezelésükben lévő 210 hektár talajadottságai jók, emellett a mikroklíma is kiváló, de 2024 őszén a vetés körülményei nem voltak ideálisak. Zsolt a vetési paraméterekkel és a talajműveléssel alkalmazkodik a szárazodáshoz.
A vetésidő szeptember 10. körül van, amit gyakran követ eső. Míg sokan tárcsáznak a vetés előtt, ő lazítást alkalmaz. A vetés mélysége is szokatlan: négy centiméter.
Megfigyelése szerint ebben a mélységben jobbak a nedvességviszonyok, és a repce így is gond nélkül megoldja a csírázási feladatot. A sortávot duplagabonára állítja.
Szauervein Zsolt – Fotó: Agroinform
A tápanyag-utánpótlás intenzív: a vetés előtt két mázsa alapműtrágyát juttatnak ki, majd a szezon során kétszer 200 liter folyékony nitrogén (DAM) következik, virágzáskor pedig további foszfort, ként és nitrogént kap az állomány. A bór pótlása lombtrágyázással történik. Emellett huminsavas készítményeket és algakivonatot is alkalmaznak, utóbbit a vetés előtt, közvetlenül a lazított talajra juttatják ki és dolgozzák be.
A gyomirtást ősszel tartja hatékonyabbnak. A rovarkártevők elleni védekezés a repcében szinte folyamatos feladat, emellett regulátorhatású gombaölő szereket is bevet legalább egyszer a tenyészidőszak során. A permetezőgép 6–8 alkalommal is felkeresi a táblákat aratásig. Zsolt meggyőződése, hogy a repce meghálálja a gondoskodást. A borsodi termelő csak inputanyagokra közel 400 ezer forintot fordított, de a magas hozam és a jó értékesítési ár bőven kompenzálta a költségeket.
Indexkép: Agroinform.
_fill_540x300_0.jpg)
