Őket is érik találatok

Február 25-én ukrán drónok támadták meg a dorogobuzsi üzemet, ami Oroszország egyik legnagyobb műtrágyagyára. A város légvonalban bő 100 kilométerre található a fehérorosz határtól. Tudni érdemes, hogy a vállalat termékei közé tartozik az ammónium-nitrát műtrágya, de ugyanez az alapanyaga egyes robbanószereknek is. A támadás ideiglenesen 5%-kal csökkentette az ország ammónium-nitrát-termelési kapacitását.

Oroszország a globális műtrágya-kereskedelem mintegy ötödét adja, de a háború az ő gyártási kapacitásait is érinti, ezért nem képes gyorsan növelni a termelést. 

Az újabb háborús front haszna

Rövid távon Oroszország nyer a közel-keleti konfliktussal: magasabb áron tudja értékesíteni a kőolajat, a földgáz és a nitrogéntermékeket is. A két legnagyobb orosz műtrágyavállalat, az Acron és a PhosAgro részvényeinek árfolyama 3–4%-kal emelkedett a moszkvai tőzsdén, miután az Egyesült Államok és Izrael támadást indított Irán ellen. A kormány pedig igyekszik az orosz nagyvállalkozók extra profitját lefölözni:

A magasabb műtrágyaárak vonzónak tűnnek, de a túl nagy nyereség felkelti a költségvetési bevételek növelésére törekvő kormány figyelmét ” – jegyezte meg egy iparági forrás.

Nitrogéntermékekből is fokozni tudják a gyártást, de ez évekbe telik

Nitrogéntermékekből is fokozni tudják a gyártást, de ez évekbe telik – Fotó: AI

Korlátozott, de növekvő kapacitások

Egy másik forrás kiemelte, hogy a vállalatoktól elvárják, hogy elsősorban a hazai igények kielégítésére koncentráljanak. Oroszország 2021-ben exportkorlátozásokat vezetett be, hogy biztosítsa a belföldi ellátást. Ezzel együtt a hosszabb távú célja az, hogy 2030-ra a globális műtrágya-kereskedelem negyedét biztosítsa. Ezért új, exportorientált gyárak épülnek az országban, amelyek 2027-ben kezdhetik meg a működésüket.

A nyugati szankciók jelenleg két ponton éreztetik hatásukat: a fizetési problémákban és a távolabbi piacokra való kényszerülésben. Például a Brazíliába szállított műtrágya mennyiségét 2021 óta 50%-kal növelte Oroszország, és ma már a dél-amerikai állam importigényét 25–30%-ban fedezi.

Ez a cikk is érdekelheti: Életbevágó tranzitfolyosót nyitna Törökország a háborúban.

Indexkép: AI.