Schneider Zoltán biológussal, a Gyöngybagolyvédelmi Alapítvány munkatársával arról beszélgettünk, milyen szerepet töltenek be ezek a madarak a rágcsálók elleni védekezésben, hogyan lehet megóvni őket, és miért lehet fontos a gazdálkodók számára is a jelenlétük.
A szakember az ELTE-n végzett, jelenleg a Gyöngybagolyvédelmi Alapítvány munkatársaként foglalkozik a faj védelmével, miközben doktori kutatásait a Pécsi Tudományegyetemen végzi. Kutatásai középpontjában a gyöngybagoly áll: ökológiáját, szaporodásbiológiáját és természetvédelmi helyzetét vizsgálja.
Mint elmondta, a magyarországi munka elsősorban klasszikus fajvédelmi programként működik. A gyöngybagoly hazánkban fokozottan védett madár, ezért a szakemberek legfontosabb feladata a költőhelyek megőrzése és a populáció stabilizálása.
Épületlakó ragadozó
A gyöngybagoly különleges madár abból a szempontból, hogy nem készít saját fészket. Úgynevezett másodlagos odúköltő, vagyis más fajok által létrehozott vagy természetes üregeket használ költésre.
Régen elsősorban hatalmas, idős fák odvaiban költött, azonban a tájból eltűntek ezek a matuzsálem méretű és korú fák. A faj alkalmazkodóképességének köszönhetően azonban új költőhelyeket talált magának.
– A gyöngybagoly ma leginkább épületekben költ – templomtornyokban, harangtornyokban, víztornyokban, pajtákban vagy mezőgazdasági épületekben – magyarázza Schneider Zoltán. – A természetvédelmi munka egyik fontos része ezért ezen épületek elérhetőségének biztosítása elsősorban költőládák kihelyezésével. Ezek a mesterséges fészekodúk segítik a madarakat abban, hogy megfelelő, biztonságos költőhelyet találjanak.
Schneider Zoltán egy szép gyöngybagollyal – Fotó: Noah Price
Új megoldás: oszlopra szerelt költőládák
Az utóbbi években azonban új megoldás is terjedőben van hazánkban: az úgynevezett oszlopládák. Ezek nagy méretű ládák, amelyeket különálló oszlopokra helyeznek ki a mezőgazdasági területeken.
– Eleinte nem volt teljesen egyértelmű, hogy ez Magyarországon is működni fog, de egyre több a pozitív tapasztalat ezekkel – mondja a biológus. – Ez azért is fontos, mert a gyöngybagoly elsősorban nyílt mezőgazdasági területeken vadászik: gyepeken, szántóföldek környékén.
A gazdák szövetségese
A gyöngybagoly táplálékának jelentős részét rágcsálók alkotják, amelyek között számos mezőgazdasági kártevő található. Magyarországon ezek közül a legjelentősebb a mezei pocok.
A madár nem válogat: azt fogyasztja, ami a legnagyobb számban áll rendelkezésre. Ezért a ragadozó madarak jelenléte komoly segítséget jelenthet a gazdálkodók számára.
Schneider Zoltán kutatásai részben ehhez a kérdéshez kapcsolódnak. 2025-ben Fulbright-ösztöndíjjal fél évet töltött az Egyesült Államokban, a California State Polytechnic University Humboldt egyetemen, ahol az amerikai gyöngybagoly szerepét vizsgálta a mezőgazdasági rágcsálóirtásban.
Kaliforniai példa: több ezer költőláda
Kaliforniában – különösen a Napa-völgy borvidékén – már évtizedek óta alkalmazzák ezt a módszert. Érdekes módon ott nem természetvédelmi indíttatásból indult a program, hanem maguk a gazdálkodók kezdeményezték. A cél egyszerű volt: természetes módon csökkenteni a rágcsálók számát.
Ma már több ezer gyöngybagoly-láda található Kaliforniában a mezőgazdasági területeken.
– Ott extrém esetben egy négyzetkilométeren akár 22 költőpár is élhet – mondja Schneider Zoltán. – Ez óriási különbség a magyarországi helyzethez képest. Hazánkban a becslések szerint az egész országban mindössze 800-1000 költőpár él.
A "bizonyítékok": rágcsálómaradványok a gyöngybagoly fészkelőhelye alatt – Fotó: Schneider Zoltán
Meglepő számok
Az amerikai kutatások szerint egyetlen gyöngybagolycsalád elképesztő mennyiségű rágcsálót pusztít el. Egy fióka felneveléséhez nagyjából 170–180 kisemlősre van szükség, de egy teljes család éves szinten akár 3000–7000 rágcsálót is elfogyaszthat. Ez a szám különösen jelentős, ha figyelembe vesszük, hogy egy hektár mezőgazdasági területen gyakran 500–1000 pocok is élhet.
Olcsóbb, mint a fizikai csapdázás
A kaliforniai kutatások gazdasági oldalról is vizsgálták a módszert. Kiderült, hogy a gyöngybagolyra alapozott védekezés jóval olcsóbb lehet, mint a hagyományos rágcsálóirtás. Míg egy pocok elpusztítása fizikai csapdázással akár 1,5-2,5 dollárba is kerülhet, addig ugyanez a költőládák telepítésével és fenntartásával jóval alacsonyabb költséget jelent. Ráadásul környezetvédelmi szempontból is sokkal előnyösebb, mintha véralvadásgátlókon alapuló rágcsálóirtást végeznének.
A mérgek problémája
A hagyományos rágcsálóirtás gyakran véralvadásgátló mérgekkel történik. Ezek azonban nemcsak a pockokat pusztítják. A mérgezett rágcsálókat elfogyasztó ragadozók – például baglyok vagy ragadozó emlősök – szervezetében is felhalmozódhatnak a toxinok. Kaliforniában ezért 2025-ben teljesen betiltották az ilyen típusú mérgek használatát. Ez még inkább előtérbe helyezte a természetes védekezési módszereket.
Magyarországon is nő az érdeklődés
Bár a magyarországi gyöngybagolyállomány jóval kisebb, a szakemberek szerint nálunk is lenne lehetőség a módszer szélesebb alkalmazására.
– Egyre több gazdálkodó érdeklődik a költőládák iránt – mondja Schneider Zoltán. – Nemcsak gyöngybagoly-, hanem vörös vércseládákat is kérnek, hiszen ezek a ragadozó madarak szintén jelentős mennyiségű rágcsálót fogyasztanak.
Egyre több gazda ismeri fel a rágcsálóirtás természetes módjának jelentőségét és kér területére oszlopládát – Fotó: Gyöngybagolyvédelmi Alapítvány archívum
Az apró lépések is számítanak
A szakemberek szerint már egyszerű intézkedésekkel is segíthető a ragadozó madarak jelenléte.
Ilyen például a mezőgazdasági területeken kihelyezett „T-fák” – vagyis ülőfák –, amelyekről a madarak könnyebben vadászhatnak.
– Ez egy nagyon olcsó, szinte költségmentes megoldás, mégis sokat segíthet – hangsúlyozza a biológus.
A gyöngybagoly tehát nemcsak természetvédelmi érték, hanem a mezőgazdaság számára is hasznos szövetséges.
És bár Magyarországon még csak most kezd erősödni ez a szemlélet, egyre több gazdálkodó ismeri fel: a természet sokszor a legjobb megoldásokat kínálja.
Indexkép: Schneider Zoltán
