Agroinform: Kérlek, mutasd be a cég történetét, mit jelent a vállalat szemléletében, hogy egykor gazdák alapították? Megjelenik-e ez a mindennapi tevékenységben, gondolkodásban?
Sík Imre: Az RAGT Vetőmag Kft. magyarországi jelenléte 2006-ban indult, a francia RAGT csoport szakmai és genetikai hátterére építve. A vállalat hazai indulásakor nagyon egyértelmű cél vezérelte a működésünket: a modern nemesítési eredmények és a korszerű genetika eljuttatása a magyar termelőkhöz.
A francia anyavállalatot 1919-ben a helyi gazdák alapították, ezért a szemlélet – azóta is - erősen gazdacentrikus: a fejlesztések kiindulópontja mindig a termelői igény. A cég gondolkodásában a gazdák visszajelzései nem kiegészítő információk, hanem a nemesítési és fejlesztési irányok alapjai.
Ez a mindennapokban is megjelenik: a termékkínálat, a technológiai megoldások és a kísérleti rendszer is arra épül, hogy a gyakorlati tapasztalatok közvetlenül visszacsatornázódjanak a fejlesztésbe, így valóban “közös munka” alakul ki a termelőkkel.
Sík Imre a jubileumi rendezvényen – Fotó: RAGT Vetőmag Kft.
Agroinform: Hogyan jellemeznéd a magyarországi jelenlét elmúlt 20 évét? Mely általatok forgalmazott növényfaj vetőmagjai, fajtái a legkeresettebbek, miben szeretnétek még erősíteni?
Sík Imre: Ha visszatekintünk az elmúlt húsz évre, portfóliónk folyamatosan a termelői igényekhez igazodva fejlődött. Az induláskor a klasszikus tavaszi kultúrákkal, a kukorica- és napraforgóhibridekkel léptünk be a magyar piacra, aztán sorra érkeztek az új növények: repce, cirok, szója, sörárpa, durum- és őszi búza, és a Strube felvásárlásával most a cukorrépa is csatlakozik ehhez a körhöz. Ma már szinte minden, Magyarországon jelentős szántóföldi növénykultúrában jelen van az RAGT nemesítési munkája.
Az évek során azonban a termelők elvárásai is jelentősen változtak. Ma már nem elegendő a magas terméspotenciál.
Egyre nagyobb jelentősége van a stabilitásnak, az aszálytűrésnek, a termesztési rugalmasságnak és a gazdaságosságnak.
A klímaváltozás, a szélsőséges időjárási helyzetek és a változó piaci környezet új kihívások elé állították a gazdálkodókat. Mi pedig arra törekedtünk, hogy ezekre a kihívásokra korszerű genetikai és technológiai válaszokat adjunk.
Az elmúlt évek igazolták, hogy nemesítésünk a legmagasabb szintet képviseli. Az RGT Palmeo őszi búza 2024-ben Chernelházadamonya országos kísérletében 55 fajta közül az 1. helyet szerezte meg elképesztő, 11,16 t/ha terméssel, mely eredményt túl tudott szárnyalni 2025-ben Hobolban, ahol 11,42 to eredménnyel lett az összevetés legjobb anyaga.
Kukoricában pedig az RGT Mogabrix nyerte meg a 2025-ös GOSZ–VSZT–NAK posztregisztrációs kísérlet FAO 300-as éréscsoportját 11,83 t/ha átlagterméssel. Repcében pedig a legújabb generációs kipergés ellenálló repcénk az RGT Pozznan a GOSZ-VSZT-NAK 2025. őszi káposztarepce kísérletében II. helyezett lett.
A jövőben a cél a portfólió további diverzifikálása és a szélsőséges időjárási viszonyokhoz jobban alkalmazkodó, stabil hibridek és fajták fejlesztése.
Szép számmal érkeztek vendégek a szakmai rendezvényre – Fotó: Agroinform.hu
Agroinform: Érzékelitek-e a kukorica és a repce visszaszorulását a palettán, ezzel párhuzamosan milyen mértékben nőtt a kereslet a napraforgó és a cirok iránt?
Sík Imre: Igen, a piaci és klimatikus változások egyértelműen átrendezték a vetésszerkezetet. A kukorica és a repce bizonyos termőterületeken visszaszorulóban van, főként az aszály, a növekvő költségek és a piaci bizonytalanság miatt.
Ezzel párhuzamosan valóban nő a napraforgó és a cirok szerepe, mivel ezek a kultúrák jobban tolerálják a szélsőséges, szárazabb körülményeket. A napraforgó esetében az AIR technology is hozzájárul a versenyképesség növekedéséhez, míg a cirok továbbra is fontos alternatíva marad a kockázatosabb területeken.
Agroinform: Milyennek látod a cirok jövőbeli szerepét? Pár éve még felkapott volt, ma már azonban mintha a gazdák kiábrándultak volna belőle: többet vártak aszálytűrés terén.
Sík Imre: A cirok megítélése valóban vegyes. Korábban nagy várakozás övezte, elsősorban az aszálytűrés miatt, azonban a termelői tapasztalatok nem minden esetben feleltek meg a túlzott elvárásoknak.
Fontos hangsúlyozni, hogy a cirok nem „csodanövény”, hanem egy stratégiai alternatíva olyan területeken, ahol a kukorica már nem biztonságos választás. A nemesítési munka célja éppen ezért a termésstabilitás, a jobb stressztűrés és az agronómiai megbízhatóság erősítése.
Az RAGT cirok portfóliója széles genetikai alapokon nyugszik, amely lehetővé teszi a különböző termesztési célokhoz – szemes, siló- és energetikai hasznosítás – leginkább megfelelő genotípus kiválasztását.
A nemesítői munka irányát mindig a gazdák visszajelzései határozták meg – Fotó: Agroinform.hu
Agroinform: Milyen nemesítési irányok lesznek meghatározók a következő években?
Sík Imre: A következő években a legfontosabb nemesítési irányokat a betegségellenállóság és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás határozza meg. Kiemelt fókusz kerül az aszály- és hőstressz-tűrésre, a vízhasznosítás hatékonyságára, valamint a termésstabilitás növelésére. Emellett egyre fontosabb a termesztéstechnológiai rugalmasság és a több kultúrát lefedő portfóliófejlesztés. A növényvédő szerek kivonása mellett a növénynemesítés egyik legfontosabb fejlesztési iránya a betegségekkel szembeni rezisztencia, illetve tolerancia kialakítása és fokozása. Az RAGT-nél a digitális eszközök és az AI-alapú kutatási megoldások is egyre hangsúlyosabb szerepet kapnak a nemesítési folyamatokban.
Agroinform: Melyek a globális és hazai tervek, elképzelések?
Sík Imre: A stratégia a nemzetközi és hazai tudás szoros összekapcsolására épül. A francia anyavállalat a bevételének 18%-át forgatja vissza a kutatás-fejlesztési tevékenységre. Fontos irány az együttműködés az egyetemekkel, technikumokkal és szakmai partnerekkel, valamint az új, alternatív kultúrák és piacok vizsgálata és fejlesztése. A Strube felvásárlása pedig további erősödést jelent a cukorrépa területén.
A terepi bemutatók segítenek a gazdáknak jobban megismerni a legújabb fajtákat – Fotó: Agroinform.hu
Agroinform: Az RAGT Magyarország milyen sikereket, díjakat ért el az elmúlt években fajtáival? Mely eredményekre vagytok a legbüszkébbek?
Sík Imre: Az elmúlt 20 év számos szakmai és piaci mérföldkövet hozott, nehéz egyet-egyet kiemelni. Már 2014-ben a vállalat átlépte a 100 000 eladott zsákos értékesítést egy szezon alatt, ami fontos piaci áttörést jelentett, de ugyanígy büszkék vagyunk, hogy a Duo System technológia 2010-es bevezetése innovációs díjat nyert az AGROmashExpo-n, ami egy máig meghatározó technológiai fejlesztés.
A legfrissebb eredmények közül egyértelműen kiemelkedik a korábban már említett RGT Mogabrix kukoricánk, amely a 2025-ös GOSZ–VSZT–NAK kísérlet FAO 300-as csoportjának győztese lett, valamint az RGT Palmeo őszi búzánk, amely 2024-ben országos kísérletben első helyezést ért el 11,16 t/ha eredménnyel. A repcében szintén kiemelhetem az RGT Pozznant, ami II. helyezést ért el a 2025-ös kísérletben. Ezek az eredmények jól mutatják, hogy a vállalat nemcsak portfólióban, hanem nemesítési minőségben is meghatározó szereplő a magyar piacon.
Indexkép: RAGT Vetőmag Kft.
_fill_540x300_0.jpg)
