Jelentősen bővült a biomassza energetikai célú hasznosítása Magyarországon 2025-ben. Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) legfrissebb statisztikai jelentése szerint a hazai erőművek, fűtőművek, ipari kazánok és biogázüzemek összesen 6,6 millió tonna biomasszát használtak fel energiatermelésre, ami 10,8 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest.

Az adatgyűjtésben összesen 235 működő létesítmény vett részt, köztük 70 biogázüzem, beleértve a szennyvíztelepeken működő egységeket is. Az AKI adatai szerint ugyanakkor 33 kijelölt vállalkozás nullás jelentést adott le, mivel egyes üzemekben a magas alapanyagárak, karbantartások vagy üzemeltetőváltás miatt szünetelt a termelés.

A Dunántúl továbbra is a biomassza-felhasználás központja

A biomassza energetikai felhasználásának regionális megoszlása továbbra is jelentős területi koncentrációt mutat. A teljes felhasznált mennyiség közel 30 százalékát Közép-Dunántúlon, további közel 20 százalékát pedig Dél-Dunántúlon használták fel.

A két régió együttesen az országos biomassza-felhasználás közel felét adta, míg a fennmaradó öt régió osztozott a másik 50 százalékon. A legkisebb részarányt Közép-Magyarország képviselte, ahol az országos mennyiség kevesebb mint 8 százalékát hasznosították energiatermelésre.

A faapríték maradt a legfontosabb energiaforrás

A biomasszát hasznosító erőművek, fűtőművek és ipari kazánok továbbra is elsősorban faalapú tüzelőanyagokra támaszkodnak. Az összes felhasznált biomassza közel 39 százalékát, mintegy 1,24 millió tonnát a faapríték tette ki, amelynek felhasználása egyetlen év alatt 23 százalékkal emelkedett.

Még látványosabb növekedést mutatott a tűzifa energetikai hasznosítása. A felhasznált mennyiség több mint megduplázódott, elérve a 736 ezer tonnát, ami 105 százalékos növekedést jelent 2024-hez képest.

Az energetikai célú biomassza-felhasználásban emellett jelentős szerepet játszottak:

  • a feldolgozóipari melléktermékek és hulladékok,
  • az egyéb biomassza-alapanyagok,
  • valamint a gabonaszalma.

Az AKI szerint az elmúlt öt év tendenciái egyértelműen azt mutatják, hogy az erőművek és fűtőművek esetében továbbra is a faapríték és a tűzifa dominál.

A biogáztermeléshez 3,4 millió tonna biomasszát használtak fel

A biogázágazatban 2025-ben összesen 3,4 millió tonna biomasszát dolgoztak fel. A legnagyobb alapanyagcsoportot a szennyvíztelepi iszapok jelentették, amelyek a teljes felhasználás közel 45 százalékát tették ki.

A szennyvíziszapból származó alapanyag mennyisége meghaladta az 1,5 millió tonnát, bár ez mintegy 8,5 százalékos csökkenést jelentett az előző évhez képest.

A második legfontosabb alapanyagcsoportot a feldolgozóipari melléktermékek és hulladékok alkották, amelyek több mint egymillió tonnát képviseltek. Ezek között kiemelkedő szerepe volt:

  • a söripari melléktermékeknek,
  • valamint a tejipari feldolgozásból származó anyagoknak.

Egyre fontosabb az állati trágya szerepe

A biogáztermelésben az állati eredetű melléktermékek jelentősége is számottevő. Az állati trágyákból összesen 625 ezer tonnát használtak fel, ami a teljes biogáz-alapanyag mennyiség közel 19 százalékát tette ki.

A trágyaféléken belül elsősorban:

  • a szarvasmarha-hígtrágya (319 ezer tonna),
  • valamint a sertés hígtrágya (233 ezer tonna)

dominált, amelyek együtt az összes felhasznált állati trágya közel 90 százalékát adták.

Új lendületet kaphat a biogázágazat

Az AKI jelentése szerint a következő években tovább bővülhet a biomassza energetikai hasznosítása Magyarországon. A biogáz- és biometán-termelés fejlesztését ugyanis 2026-tól a Jedlik Ányos Energetikai Program beruházási támogatásai, valamint a Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv megújuló energia- és körforgásos gazdaságot támogató intézkedései is ösztönözhetik.

A támogatások várhatóan növelik majd a biogázüzemek számát, valamint a felhasznált mezőgazdasági, ipari és kommunális eredetű biomassza mennyiségét is, ami tovább erősítheti a biomassza szerepét a hazai energiatermelésben.

Forrás: AKI PÁIR

Indexkép: Shutterstock