Balatonfüreden tartott ülést a nemcsak újjáélesztett, de kibővített V4-ek együttműködés. A szerdai találkozó a V4-országok, valamint Bulgária, Horvátország, Románia és Szlovénia agrárstratégiájának összehangolásáról szólt. Két nyilatkozatot is támogatni tudtak a résztvevő országok, amelyek szorosan összefüggenek egymással: az egyik az élelmiszer-ellátás biztonságát veszélyeztető kockázatok kezeléséről szólt, míg a másik a következő költségvetés Közös Agrárpolitikájával kapcsolatban fogalmazott meg olyan pontokat, amelyek mindegyik kelet-európai ország számára fontosak. Bár a nyilatkozatok pontos szövege még nem ismert, az aláírásukat követő sajtótájékoztató sok mindenre engedett következtetni a célkitűzésekről.
A legfontosabb témák
A felszólalók között volt Martin Šebestyán cseh agrárminiszter, Richard Takáč szlovák agrárminiszter, Jacek Czerniak lengyel államtitkár, Tugomir Majdak horvát államtitkár és Mojca Erjavec szlovén államtitkár. Kommentárjaikban visszatérő elemek voltak
- az élelmiszer-ellátás biztonsága,
- a közvetlen kifizetések maximalizálása,
- az aszály kezelése,
- a biogazdálkodás és a biológia mint versenyképességi eszköz,
- a generációváltás szükségessége,
- az aktív gazdálkodó fogalmának tisztázása,
- a beruházások megvalósítására jutó idő.
Szlovákia számára a támogatási plafon (capping) különösen kényes kérdés. Richard Takáč szlovák agrárminiszter szerint
hazájában a közvetlen kifizetések 100 ezer euróban történő maximalizálása az agrárvállalkozások 80 százalékét sodorná egzisztenciális veszélybe."
Itt jegyezzük meg, hogy magyar viszonylatban már létezett egyszer a capping, de azt 1200 hektárnál húztuk meg, míg a mostani a bizottsági tervek szerint kb. 400 hektár felett nem járna közvetlen kifizetés. A szlovák szakminiszter hangsúlyozta, hogy Európa éppen elég ízelítőt kapott most száj- és körömfájásból, aranyszínű sárgaságból és hőkupolából, hogy megértse: a napi élelme foroghat kockán, ha elengedi az agrárium kezét. A beruházások terén pedig fontosnak nevezte, hogy ne 7+2, hanem 7+3 év álljon rendelkezésre a megvalósításukra.
A kibővített V4-ek agrártalálkozója – Fotó: Agroinform
Románia számára a generációváltás és az aktív gazda fogalma volt kulcskérdés. A sok apró üzemmel és elöregedő gazdatársadalommal rendelkező országban nagyon nem mindegy, hogy a részmunkaidős termelők, vagy azok, akik már csak tulajdonolják, de nem művelik a földet, részesülhetnek-e még támogatásban, vagy azonnal tömeges társadalmi problémát okoz a dotációk kivezetése.
Szlovénia az aszály elleni küzdelmet és a generációváltás kérdést emelte ki, míg horvát oldalról a biogazdálkodási stratégia megalkotása és nemzeteken átívelő összehangolása tűnt fontos kérdésnek. Tugomir Majdak horvát államtitkár szerint ezzel nemcsak az élelmiszer-biztonságot, de a mezőgazdasági munkahelyeket is megvédhetnénk. A cseh agrárminiszter, Martin Šebestyán ehhez megfelelő mennyiségű forrást vár az EU-tól. Egyebekben a versenyképességet és a hozzáadott érték növelését emelte ki fontos célként.
Bóna Szabolcs agrárminiszter sajtótájékoztatója – Fotó: Agroinform
A biológiai a kockázatkezelés kulcsa lehet
Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszer-gazdaságért felelős miniszter a nyilatkozatok aláírását követően kiemelte: az EU új költségvetésének tükröznie kell a megnövekedett élelmiszer-előállítási kockázatokat, és választ kell adnia az ellátásbiztonságra. Ehhez erőforrások szükségesek a kutatás-fejlesztésre, a tiszta energiaforrásokra és a biogazdálkodásra. A közös szabályozásnak pedig kellően rugalmasnak kell lennie. Az Agroinform kérdésére az agrárminiszter elmondta:
Azt szeretnénk elérni, hogy minden ország maga határozhassa meg, hol húzza meg a támogatási plafont."
A szakminiszter érdeklődésünkre kifejtette, hogy a BIOEAST programnak fontos szerepet szánnak a középkelet-európai agrárium ellenálló képességének fokozásában. Ez egy 2015-ben indult középkelet-európai kormányközi kezdeményezés, amelynek célja, hogy a régió országai (11 állam, melyben Észtország, Lettország és Litvánia is benne van) összehangolják kutatási, innovációs és szakpolitikai erőfeszítéseiket a fenntartható bioökonómia fejlesztése érdekében. Bóna Szabolcs szerint
a biológia eszköztárának szélesre tárásával fokozható az agrárium aszállyal és más külső tényezőkkel szembeni ellenálló képessége."
Mit jelenthet ez?
Napjainkban, amikor az aszály és a muszáj egyaránt arra tereli a termelőket, hogy egyre extenzívebben termeljenek, már csak egy lépésre vagyunk attól, hogy teljesen elhagyjuk a kémiai inputokat. Ehhez az egy lépéshez azonban szükségünk lesz a biotechnológia vívmányaira. Kérdésre válaszolva a szakminiszter kifejtette, hogy a génszerkesztés elsősorban minőségbiztosítási kérdés, és olyan szabályozásra van szükség Európában, amelyik azonos versenyfeltételeket teremt a beáramló importtermékekkel szemben.
Európa két-háromszor gyorsabban melegszik, mint a világátlag, benne Magyarország pedig a leggyorsabban melegedő térség. Ha a kutatások és a támogatási rendszer nem alkalmazkodik sürgősen, akkor hamarosan súlyos társadalmi válsággal és élelmezés-biztonsági problémákkal szembesülhet az európai közösség. Az idei hőkupola a segítségünkre van abban, hogy ezt Nyugat-Európa is megértse, hiszen most Franciaországban is 42 fokot mutatnak a hőmérők.
Indexkép: Agroinform.
