Egy génszerkesztett földicseresznye-fajta sikeresen átment az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériumának (USDA) szabályozási felülvizsgálatán, így közelebb került ahhoz, hogy megjelenhessen az amerikai farmokon és üzletekben. A kutatást a Cold Spring Harbor Laboratórium vezető tudósai – Zachary B. Lippman, Joyce Van Kirk és Michael C. Schatz – irányították. Az általuk alkalmazott CRISPR génszerkesztési technológia segítségével olyan kompakt, alacsony növésű földicseresznye-növényeket hoztak létre, amelyek jobban alkalmazkodnak a modern mezőgazdaság igényeihez.

Kompaktabb, kezelhetőbb – mégis ugyanolyan termékeny

A perui földicseresznye (Physalis peruviana) Kolumbiában, Peruban és más trópusi régiókban már évszázadok óta fogyasztott gyümölcs, de termesztése nehézkes, mivel vad formái nagy, kezelhetetlen bokrokká nőnek, amelyek különleges gondozást és támasztórendszert igényelnek.

A kutatók a növény ERECTA nevű génjének szerkesztésével elérték, hogy az új fajták 35%-kal alacsonyabbra nőjenek, a levelek közötti távolság pedig 50%-kal csökkenjen. A kompakt növekedés nem csökkentette a gyümölcstermést, azonban a bogyók mérete kisebb lett – az új típusú földicseresznyék átlagosan 3,3 grammot nyomnak, szemben a vadfajta 6,1 grammos átlagával. Mindez azonban nem csökkenti a kereskedelmi értéküket.

Történelmi és táplálkozási háttér

A földicseresznyét már az Inka Birodalom idején is termesztették és fogyasztották.

Íze különleges: édes-savanyú, az ananász és a mangó keverékére emlékeztet. A bogyók rendkívül gazdagok antioxidánsokban, A- és C-vitaminban, karotinoidokban és fenolvegyületekben, így nem csupán ízletesek, hanem táplálkozás-élettani szempontból is kiemelkedőek.

Napjainkban a gyümölcs főként Kolumbiából érkezik az amerikai piacra, és egész évben elérhető a különleges élelmiszerüzletek kínálatában. A hazai termesztés azonban egyelőre korlátozott, mivel a növények vad növekedési mintázata megnehezíti a gépesített betakarítást és a sűrű sorokban történő ültetést.

földicseresznye

A földicseresznyét már az Inka Birodalom idején is termesztették és fogyasztották – Fotó: pexels.com

Az USDA rábólintott, az FDA még hátra van

A mostani áttörés azért fontos, mert az USDA megállapította: a szerkesztett növények nem minősülnek szabályozott terméknek a növénykártevők elleni szabályozás szempontjából, mivel nem tartalmaznak idegen DNS-t. Ez azt jelenti, hogy biológiailag nem különböznek olyan módon, amely külön szabályozást igényelne. Az élelmiszerláncba való bevezetéshez azonban még szükséges az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatóság (FDA) jóváhagyása is.

Amint ez megtörténik, megnyílhat az út a kereskedelmi termesztés előtt, és a földicseresznye végre kiléphet a különleges kategóriából a szélesebb fogyasztói piacra.

CRISPR a gyümölcsfajták fejlesztésében

A kutatócsoport korábbi tapasztalatokra épített, amelyeket paradicsom és rokon növények génszerkesztésében szerzett. A földicseresznye esetében a CRISPR-Cas9 rendszer segítségével pontosan célzott mutációt hoztak létre a növény architektúráját meghatározó génben.

Ezt követően a szerkesztett növényt egy olyan dél-afrikai fajtával keresztezték, amely kiemelkedő ízvilágáról ismert. A nemesítési ciklusok után végül olyan kompakt, mégis ízletes földicseresznye-vonalakat hoztak létre, amelyek mind termesztésben, mind fogyasztásban előnyösek.

Miért fontos ez a lépés?

A globális bogyótermelés jelentősen nőtt az elmúlt években, és a vásárlók egyre inkább keresik a változatos, egészséges, természetes élelmiszereket. A földicseresznye bővülő termelése és elérhetősége kielégítheti ezt a keresletet.

A CRISPR-technológia alkalmazása lehetővé teszi, hogy a természetes adottságokkal rendelkező, de nehezen termeszthető fajokat is a mezőgazdaság szolgálatába állítsuk – méghozzá anélkül, hogy idegen géneket juttatnánk a növényekbe.

Ha az FDA is zöld utat ad, a földicseresznye új korszakát hozhatja el: kompakt növényeivel, tápanyaggazdag termésével és könnyen kezelhető szerkezetével végre szélesebb közönséghez is eljuthat.

Forrás: studyfinds.org
Indexkép: pexels.com