A hazai burgonyatermesztés évek óta nehéz helyzetben van, és a kedvezőtlen folyamatok tovább folytatódnak. A termőterület csökken, egyre kevesebb gazdálkodó foglalkozik burgonyával, miközben a belföldi termés már nem képes kielégíteni a hazai keresletet. A szakemberek szerint a helyzetet tovább nehezíti, hogy a termelők jelentős része továbbra sem használ fémzárolt vetőburgonyát, pedig ez alapvető feltétele lenne a biztonságos és eredményes termesztésnek.
Kevés gazdaság használ minősített vetőburgonyát
A burgonyatermesztés sikerét nagymértékben meghatározza a felhasznált vetőanyag minősége. A fémzárolt vetőburgonya egészségesebb állományt és nagyobb termésbiztonságot kínál, ennek ellenére a hazai árutermesztőknek csupán mintegy ötöde választ ilyen szaporítóanyagot.
Sokan továbbra is úgynevezett fehér címkés burgonyát ültetnek vissza. Ennek felhasználása a házikertekben nem ütközik szabályba, azonban árutermelésben a szakemberek nem tartják megfelelő megoldásnak. A többször visszaszaporított vetőanyag minősége folyamatosan romlik, ezért nő a betegségek megjelenésének veszélye, miközben a terméshozam is jelentősen csökkenhet.
Olcsóbb lett a vetőburgonya, mégis visszaesett a kereslet
Bár a vetőburgonya ára az előző évhez képest mérséklődött, ez nem ösztönözte a gazdálkodókat nagyobb beszerzésekre. Éppen ellenkezőleg: a vásárlások volumene csökkent, ami arra utal, hogy az idei szezonban még kevesebb burgonya kerülhet a hazai piacra.
A termelők döntésében továbbra is jelentős szerepet játszanak a magas termesztési költségek, ezért sok gazdaság nem tudja finanszírozni a minősített vetőanyag beszerzését, még akkor sem, ha annak hosszabb távon egyértelműen kedvező hatása lenne.
A hazai burgonyatermesztés évek óta nehéz helyzetben van, és a kedvezőtlen folyamatok tovább folytatódnak – Fotó: pexels.com
Az időjárás sem kedvezett a termesztésnek
Az idei szezon sem indult problémamentesen. Több termesztőkörzetben tavaszi fagyok károsították az állományokat, miközben a burgonya vetésterülete országos szinten tovább zsugorodott.
Jelenleg mintegy 5800 hektáron termesztenek burgonyát Magyarországon, ami a szakmai becslések szerint csupán a hazai szükséglet 40–50 százalékának fedezésére elegendő. A hiányzó mennyiséget egyre nagyobb arányban importból kell pótolni.
Az öntözés nélkül ma már alig lehet burgonyát termeszteni
A burgonya jelentős vízigényű kultúra, ezért eredményesen ma már szinte kizárólag öntözhető területeken termeszthető.
Ennek megfelelően a hazai termesztés elsősorban Csongrád-Csanád, Pest, Bács-Kiskun és Komárom-Esztergom vármegye öntözött gazdaságaiban koncentrálódik. Azokon a területeken, ahol nem áll rendelkezésre megfelelő vízellátás, a termesztés kockázata jelentősen megnő.
A termelők bíznak abban, hogy kedvezőbb piaci környezet mellett ismét többen választják a burgonyatermesztést – Fotó: pexels.com
Egyre nagyobb szerepet kap az import
Miközben a hazai termelés folyamatosan csökken, a külföldről érkező burgonya mennyisége növekszik. Nemcsak a friss fogyasztásra szánt áru érkezik jelentős mennyiségben, hanem a feldolgozott termékek is.
A hasábburgonya döntő része Belgiumból kerül a magyar piacra, de ugyanebből a régióból származik a burgonyapehely és a burgonyakeményítő jelentős része is. Emellett a vetőburgonya-termelésben sem önellátó Magyarország, hiszen a szaporítóanyag túlnyomó részét Nyugat-Európából szerzik be a termelők.
Az uniós piac határozza meg az árakat
A burgonya fogyasztói ára jelenleg jellemzően 300–400 forint között mozog kilogrammonként. A termelők ugyan magasabb felvásárlási árakat szeretnének elérni, azonban az árakat jelentősen befolyásolja, hogy Magyarország az Európai Unió egységes piacának része.
Ez azt jelenti, hogy a hazai árak alakulására az uniós kínálat és árszintek is erős hatást gyakorolnak, ezért a magyar termelők mozgástere korlátozott.
Jelenleg a normál érésű burgonyafajták virágzásban vannak, míg a korai burgonya betakarítása már megkezdődött. Ezeket a tételeket jellemzően fóliás vagy más termesztőberendezésekben állították elő.
Az áfacsökkentéstől élénkülést várnak a gazdák
A burgonyatermesztők figyelemmel várják az egészséges élelmiszerek áfájának esetleges 5 százalékra csökkentéséről szóló kormányzati döntést. A várakozások szerint egy ilyen intézkedés hozzájárulhatna a piac átláthatóbb működéséhez, javíthatná a hazai burgonya versenyképességét, és kiszámíthatóbb értékesítési feltételeket teremthetne.
A termelők bíznak abban, hogy kedvezőbb piaci környezet mellett ismét többen választják a burgonyatermesztést, ami hosszabb távon hozzájárulhatna a hazai termelés növekedéséhez és az importfüggőség mérsékléséhez.
Forrás: novenyvedoszer.hu
Indexkép: pexels.com
