Az európai sertéságazat képviselői egyre nagyobb aggodalommal figyelik az Európai Unió elmúlt években elfogadott szabályozásait. Véleményük szerint a fenntarthatósági, környezetvédelmi és állatjóléti célokat szolgáló előírások együttes alkalmazása olyan többletterheket ró a gazdaságokra, amelyek hosszabb távon jelentősen ronthatják az uniós sertéstartók versenyképességét.

A termelők szerint miközben a világ számos térségében az élelmiszer-termelés bővítése és az ellátásbiztonság erősítése kerül előtérbe, az Európai Unióban egyre szigorúbb adminisztratív és beruházási kötelezettségek jelennek meg. Álláspontjuk szerint ezek különösen érzékenyen érinthetik a sertéságazatot.

Egyre nehezebb új termelőket bevonni

A szakmai szervezetek tapasztalatai szerint azok a sertéstartók, akik felhagynak a termeléssel, csak nagyon ritkán térnek vissza az ágazatba. Emellett kevés az új belépő is, ami hosszabb távon tovább csökkentheti az európai sertésállományt.

A gazdálkodók szerint a helyzetet tovább nehezíti, hogy több jelentős uniós jogszabály egy időben lép életbe vagy válik alkalmazandóvá. Ezek közé tartozik a vállalatok fenntarthatósági jelentéstételéről szóló CSRD-irányelv, az erdőirtásmentes termékekről rendelkező EUDR-rendelet, az ipari kibocsátásokról szóló IED-irányelv módosítása, valamint az új állatjóléti előírások.

A célok támogatottak, a megvalósítás vitákat vált ki

A környezetvédelem, az éghajlatváltozás mérséklése és az állatjólét javítása a mezőgazdasági szereplők körében is széles körben elfogadott célok. Ugyanakkor több szakmai szervezet szerint a szabályok kidolgozása és bevezetése során nem minden esetben készültek olyan előzetes vizsgálatok, amelyek pontosan felmérték volna a gazdasági következményeket.

A termelők úgy látják, hogy az egyes jogszabályok önmagukban is jelentős alkalmazkodást igényelnek, együttes hatásuk azonban különösen nagy kihívást jelenthet.

sertés

Az európai sertéságazat képviselői egyre nagyobb aggodalommal figyelik az Európai Unió elmúlt években elfogadott szabályozásait – Fotó: pexels.com

Milyen kötelezettségeket jelentenek az új szabályok?

A CSRD (Corporate Sustainability Reporting Directive) az Európai Unió fenntarthatósági jelentéstételi rendszere, amely fokozatosan ír elő részletes környezeti, társadalmi és vállalatirányítási (ESG) adatszolgáltatást a nagyvállalatok és bizonyos vállalkozások számára. A sertéstartók esetében ez elsősorban a beszállítói láncon keresztül eredményezhet új adminisztratív kötelezettségeket.

Az EUDR-rendelet (EU 2023/1115) célja, hogy az uniós piacra ne kerülhessenek olyan termékek, amelyek előállítása erdőirtáshoz kapcsolódik. A sertéságazat számára ennek egyik legfontosabb eleme a szója és szójatermékek felhasználása, amelyek meghatározó szerepet töltenek be az állatok takarmányozásában.

Az IED 2.0, vagyis az ipari kibocsátásokról szóló irányelv módosítása 2024 augusztusában lépett hatályba. Az előírások célja az ipari szennyezések csökkentése és a körforgásos gazdaság támogatása. A szabályozás a nagyüzemi sertés- és baromfitartó telepekre is kiterjed, és a hazai termelési szerkezet alapján a magyar kocaállomány jelentős részét érintheti.

A gazdák szerint hiányoznak az átfogó hatásvizsgálatok

A szakmai szervezetek egyik legfontosabb kifogása, hogy az új szabályozások kidolgozását nem minden esetben előzték meg részletes gazdasági hatásvizsgálatok.

Álláspontjuk szerint továbbra sem egyértelmű, hogy az új kötelezettségek költségei miként oszlanak meg az élelmiszerlánc szereplői között, illetve milyen mértékben háríthatók át a piaci szereplőkre. Véleményük szerint a különböző előírások együttes hatásának elemzése sem történt meg kellő részletességgel.
A szakma ugyanakkor pozitív fejleményként értékeli az Agrifood Chain Observatory (AFCO) 2024-es, valamint az Európai Mezőgazdasági és Élelmiszerügyi Tanács (EBAF) 2025-ös létrehozását, amelyek célja a mezőgazdasági szabályozások hatásainak folyamatos nyomon követése.

A KAP céljaival is ütközhetnek a felmerülő problémák

A szakmai álláspont szerint a szabályozások együttes hatása több ponton is nehezítheti a közös agrárpolitika (KAP) céljainak megvalósítását.

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés szerint a KAP céljai közé tartozik a mezőgazdasági termelékenység javítása, a vidéki lakosság megfelelő életszínvonalának biztosítása, a piacok stabilitásának fenntartása, valamint az élelmiszer-ellátás biztonsága és a megfizethető fogyasztói árak.

A sertéságazat képviselői szerint ugyanakkor az új előírások növelhetik a termelési költségeket, miközben az értékesítési lehetőségek nem feltétlenül javulnak. Emiatt egyes termelők szerint fennáll annak a veszélye is, hogy a termelés egy része az Európai Unión kívüli országokba helyeződik át.

Kérdéses az arányosság elvének érvényesülése

A szakmai szervezetek arra is felhívják a figyelmet, hogy az uniós tagállamok mezőgazdasági szerkezete jelentősen eltér egymástól. Mások a gazdaságméretek, a természeti adottságok és a termelési modellek, ezért szerintük az egységes szabályok eltérő mértékű terhet jelenthetnek az egyes országok gazdálkodói számára.

Úgy vélik, hogy ezeknek a különbségeknek nagyobb hangsúlyt kellene kapniuk a jogalkotás során.

Erősebb vidéki hatásvizsgálatot sürgetnek

Az ágazati szereplők szerint a jövőben nagyobb szerepet kellene kapnia a vidéki térségekre gyakorolt hatások előzetes vizsgálatának.

Álláspontjuk szerint a jelenlegi rendszer nem méri fel kellő részletességgel, hogy az éghajlatvédelmi, fenntarthatósági és ESG-előírások milyen gazdasági következményekkel járnak a mezőgazdaság és a vidéki vállalkozások számára.

A sertéságazat képviselői ezért olyan szabályozási környezet kialakítását szorgalmazzák, amely egyszerre támogatja a fenntarthatósági célok megvalósítását és megőrzi az európai állattenyésztés versenyképességét.

Forrás: allattenyesztok.hu
Indexkép: pexels.com