Az állattenyésztési élelmiszerláncban tevékenykedő, hasonló gondolkodású uniós partnerekből álló „Európai Állattenyésztés Hangja” elnevezésű csoport újabb videóinterjút tett közzé, melyben Andrea Bertaglio kampánymenedzser dr. Komlósi Istvánnal, a Debreceni Egyetem professzorával az állattenyésztésben végzett genetikai fejlesztés fontosságáról, valamint arról beszélgetett, hogy milyen szerepet tölthetnek be a tenyésztési stratégiák, a precíziós gazdálkodás az állatok jólétének javításában, az állatgyógyászati készítmények használatának csökkentésében, valamint a környezeti hatások minimalizálásában.
A videóinterjúban a genom szelekció szakértője, Dr. Komlósi István elmagyarázza, hogy milyen szerepet tölthetnek be a tenyésztési stratégiák, a precíziós gazdálkodás az állatok jólétének javításában, az állatgyógyászati készítmények használatának csökkentésében, valamint a környezeti hatások minimalizálásában – ezek azok a kérdések, melyek kulcsfontosságúak mind a fogyasztók, mind pedig a szakpolitikai döntéshozók számára.
A professzor fő üzenete az, hogy a biobiztonság az első és kiemelten fontos szempont. A szigorú higiéniai előírásokkal, az állatok mozgásának ellenőrzésével, kontrolljával és a tiszta tartási körülmények biztosításával történő betegség megelőzés a legköltséghatékonyabb stratégia. Ezt követi a precíziós állattenyésztés, amely digitális eszközöket és érzékelőket használ az állatok viselkedésének monitorozására, az állategészségügyi problémák korai felismerésére és rutinszerű gyógyszeres kezelések nélküli beavatkozást tesz lehetővé.
A szakértő egy kanadai példát osztott meg: egy mesterséges termékenyítéssel foglalkozó vállalat kifejlesztette az „Immunity Plus” programot, amelynek lényege, hogy az immunitásért felelős génszekvencia alapján szelektált bikák spermáját értékesítik. Amennyiben az üszőket/teheneket ezzel az „Immunity Plus” spermával termékenyítjük, akkor a borjak és a későbbi leszármazottak fokozott immunitással fognak rendelkezni, így azok kevesebb kezelést igényelnek – ez is mutatja, hogyan válthatja fel a genetika az állatgyógyászati készítmények használatát a betegségek megelőzésében.
Komlósi professzor egy makacs mítoszt is eloszlat az interjúban a növekedési hormonoknak az állattenyésztésben való használata vonatkozásában. Kihangsúlyozta, hogy az EU-ban 1981 óta tiltott a növekedési hormonok alkalmazása az állattenyésztésben, így nem ezek az anyagok felelősek napjainkban a haszonállatok gyorsabb növekedéséért. Ehelyett a jelenséget két fő tényező magyarázza: a genetikai szelekció és a célzott takarmányozás. A genomikai eszközök segítségével a tenyésztők már az állatok néhány napos korában képesek azonosítani a kedvező tulajdonságokat. Ezzel párhuzamosan a takarmányok összetételét úgy optimalizálják, hogy az precíz aminosav-, ásványianyag- és vitamin-egyensúlyokkal támogassa az állatok egészséges növekedését.
A fenntarthatóság kapcsán Komlósi doktor kiemelte a tenyésztési célok változását, kibővülését is – Fotó: pexels.com
A professzor oktatási módszere gyakorlatorientált: egy farmlátogatás során a hallgatóknak először a telep tisztaságát, majd a takarmány minőségét, végül pedig az állatok viselkedését kell felmérni – a fényes szőrzet, az élénk tekintetet és az aktív mozgás mind a jó egészség jelei. Az állatok jóléte nem az adatokban rejlik, az magukon az állatokon látható.
A fenntarthatóság kapcsán Komlósi doktor kiemelte a tenyésztési célok változását, kibővülését is. Napjainkban az állatokat az erőforrás-hatékonyság és az alacsonyabb kibocsátás alapján is szelektálják. Ennek egyik példája a reziduális takarmányfelvétel (Residual Feed Intake - RFI), amely azt méri, hogy az állatok milyen hatékonysággal alakítják át a takarmányt és fordítják a tápanyagokat a növekedésre vagy a termelésre (például tejtermelésre). Egyes vállalatok ma már a genom szelekciót a metánkibocsátás nyomon követésével kombinálják, miközben a kutatók olyan takarmányokat kutatnak, amelyek csökkentik a kibocsátást.
Röviden, a genetikai fejlesztés napjainkban nem csak a termelékenységről szól. Az az állatok egészségéről és jólétéről, valamint a fenntarthatóságról is szól, amely tudományos alapokon nyugszik, és távol áll az állatok kizsákmányolásának leegyszerűsített narratívájától. Komlósi professzor számára a jól tartott állat egészséges és az egészséges állat jobb élelmiszer alapanyagot, kevesebb állatgyógyászati készítmény felhasználást és kisebb környezeti lábnyomot jelent.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a mezőgazdasági termelés és az élelmiszer-előállítás területén kiemelt feladatának tekinti a tagjai, a közvélemény és a döntéshozók minél szélesebb körű, hiteles forrásból származó információkon alapuló tájékoztatását, valamint az állattenyésztési ágazatban tevékenykedő gazdálkodók megbecsülésének helyreállítását. A szervezet ezért folyamatosan jelenteti meg az „Európai Állattenyésztés Hangja” elnevezésű csoport által, nemzetközi szakértőkkel készített gondolatébresztő interjúinak magyar nyelvű fordításait.
Forrás: Genetics, welfare and sustainability: the future of livestock farming according to Professor Istvan Komlosi
Indexkép: pexels.com
