Ez a ciklikusság természeténél fogva is kockázatot jelent. A fizetést ugyanakkor számos tényező nehezítheti, elég csak az elmúlt időszakok aszálykáraira és általában a klímaváltozásra gondolnunk, vagy éppen az üzemanyagárak és az alapanyagárak emelkedésére, a kamatpiac változásaira. Számos piaci és időjárásbeli bizonytalanság okozhat fizetésképtelenséget.

Czifra Botond (ELTE ÁJK) írása


Miért félnek a hitelezők az agrárvállalkozások csődjétől?

Mezőgazdasági vállalkozások pénzügyi válsága esetén a hitelezők is nehéz helyzetbe kerülhetnek, hiszen – első ránézésre - tartozásaik fedezetét leginkább földjük, termelési eszközeik és a lábon álló termés jelenthetik. A tartozások kielégítését számos tényező nehezítheti:

• Földforgalmi korlátok: Bár a föld értéke jellemzően emelkedik, és piaca jelentős, a föld nem képezheti mezőgazdasági vállalkozás tulajdonát. A földet jogi személyek csak bérbe, haszonbérbe vehetik, így ilyenkor a föld nem tekinthető fedezetnek.

• Szűk piac: A speciális termelési eszközöket (pl. kombájnok, precíziós gépek) sokszor nehéz értékesíteni, nehéz vevőt találni.

• Lábon lévő termés: A betakarításig kérdéses, erősen függ attól, hogy mennyire eredményes a gazdálkodó. Az állatállomány is ide sorolható, amely egy hosszú fizetésképtelenségi eljárásban a nem megfelelő gondozás miatt szintén veszíthet értékéből.

Hogyan lehet jobb megoldást találni?

Az ágazati sajátosságok miatt így mind a hitelezők (bankok, vagy más, teljesítésre váró vállalkozások), mind a gazdálkodók fokozottan érdekeltek lennének abban, hogy megegyezzenek egymással, és a vállalkozás folytathassa a termelést. A hitelezők jobb megtérülést remélhetnek, a vállalkozó pedig talpra állíthatja a mezőgazdasági üzemet, megőrizheti a méretgazdaságosságát, illetve az összegyűjtött ismereteit. Ilyen tárgyalások kontrollált folytatására, illetve bírósági jóváhagyására ad lehetőséget a 2022 óta indítható szerkezetátalakítási eljárás, amely célja, hogy az adós - néhány vagy valamennyi - hitelezőjével egy olyan új üzleti tervet fogadjon el és hajtson végre, amellyel megelőzhető jövőbeli fizetésképtelensége, illetve biztosítható a vállalkozás működése.

Mit lehet tenni?

Az eljárás keretében az érintett szereplők számos olyan intézkedésről megegyezhetnek, amelyek segítik a csőd elkerülését. Ilyen lehet például új finanszírozás bevonása, a gazdálkodó vagyona egy részének értékesítése, a mezőgazdasági termelést tekintve pedig a termelési stratégia jelentős megváltoztatása, úgymint váltás más kultúrákra, precíziós mezőgazdasági módszerek bevezetése, fejlesztése, vagy éppen az eszközmodernizáció.

Mit szólnak a partnerek?

A gazdálkodó renoméjának megőrzését segítheti, hogy a szerkezetátalakítási eljárás alapvetően nem nyilvános: a megindítását nem kell közzétenni a cégközlönyben, a vállalkozó honlapján, illetve nem kell értesíteni minden üzletfelet.

Nem szükséges emellett mindegyik hitelezővel tárgyalni, hanem elég csak azokat a partnereket megkeresni, akiket be kívánnak vonni az eljárásba. A diszkréció mellett elvitathatatlan előnye a szerkezetátalakításnak, hogy – a csődeljárással ellentétben – sikertelensége esetén nem fordul automatikusan felszámolási eljárásba. Ez azt jelenti, hogy akkor sem kötelező megszüntetni a vállalkozást, ha a szerkezetátalakítás nem sikerül, hanem a gazdálkodó más módszerekkel is megpróbálhatja megmenteni vállalkozását.

De ha már nem tudunk fizetni?

Az eljárás megindítását követően a bíróságtól moratórium kérhető. Ez azt jelenti, hogy a bíróság által meghatározott időtartam alatt (amelynek a meghosszabbítása is lehetséges) a tárgyalások elősegítése érdekében az adósnak nem kell fizetnie. Nem kell teljesíteni azokat a követeléseket sem, amelyek a moratórium időtartama alatt válnak esedékessé, vagy ebben az időtartamban keletkeznek. Ekkor az üzletfelek a tartozás miatt nem függeszthetik fel az adós gazdálkodása szempontjából alapvető jelentőségű szerződések teljesítését azért, mert az adós nem teljesít. Ezeket a szerződéseket nem is mondhatják fel, és nem is módosíthatják kedvezőtlen feltételekkel.

A törvény így védi a gazdálkodó legjelentősebb szerződéseit, annak érdekében, hogy ne váljon nehezebbé a helyzete, és könnyebben talpra tudja állítani a vállalkozást.

Ezek az engedmények a törvény szerint nem terjednek ki mindegyik hitelezőre, csak az eljárásba bevont partnerekre. Kivétel ez alól, ha az adós úgynevezett általános moratóriumot kér. Ekkor mindegyik hitelezőnek segítenie kell a szerkezetátalakítást, viszont ebben az esetben az eljárás nyilvános.

Gondolkodom, hogyan fogjunk neki?

Érdemes időben elhatározni, hogy elkezdünk egy ilyen eljárást, hiszen minél hamarabb szembesülünk a pénzügyi nehézségekkel, annál könnyebben és előrelátóbban tudunk reagálni. Nagyon fontos, hogy ahogy érzékeljük, hogy fizetési problémáink lehetnek, minél hamarabb forduljunk szakemberekhez (ügyvéd, könyvelő vagy pénzügyi tanácsadó, szerkezetátalakítási szakértő). Ez nemcsak a hitelezőkben kelt bizalmat, és növeli annak az esélyét, hogy elfogadják a tervünket, hanem segít az eljárás előkészítésében. Szerkezetátalakítást már akkor elhatározhatunk, amikor a könyvviteli adatokra tekintettel alappal feltételezhetjük, hogy intézkedés nélkül nem fogjuk tudni esedékességkor teljesíteni a tartozást. Ahhoz, hogy az eljárás rendben lefolyjon, azt is meg kell mutatnunk, hogy a vállalkozás számára a terv segítségével minden feltétel előteremthető ahhoz, hogy a gazdálkodó hosszú távon túléljen, illetve, hogy képes lesz a folyamatos működés fenntartására. Ezek alátámasztása szakértői feladat, amely ugyan költséggel jár, de ez hamar megtérül.


Miért ne egyezzünk meg inkább egymás között?

Ennek jogi és jogon kívüli okai is vannak. Ha a bíróság jóváhagyja a közösen kialakított tervet, abból rövid eljárást követően végrehajtható okirat keletkezhet. Ez a gazdálkodó és a hitelezők oldalán is erős biztosíték, hiszen így sokkal kockázatosabb bármelyik félnek eltérnie attól, amiben az eljárásban megegyeztek. Ilyenkor ugyanis a másik fél kérhetné, hogy a végrehajtó szerezzen érvényt az egyezségnek. Fontos még azt is látni, hogy ha minden érintett közösen tárgyal, sokkal egyszerűbb megegyezni a hitelezőkkel. Ha eljárás nélkül egyikük enged, de a többi nem, hanem érvényt szerez a követelésének, a hitelező valójában nem az adósnak enged, hanem a többi hitelezőnek. Összességében a szerkezetátalakítási eljárás hasznos eszköz lehet a mezőgazdasági vállalkozások válságkezelésében. Fontos, hogy a gazdálkodók tisztában legyenek ezzel a lehetőséggel, és ha szükség lenne rá, időben tegyék meg a szükséges lépéseket.

(A KULTURÁLIS ÉS INNOVÁCIÓS MINISZTÉRIUM EKÖP-25-2-I-ELTE-554 KÓDSZÁMÚ EGYETEMI KUTATÓI ÖSZTÖNDÍJ PROGRAMJÁNAK A NEMZETI KUTATÁSI, FEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS ALAPBÓL FINANSZÍROZOTT SZAKMAI TÁMOGATÁSÁVAL KÉSZÜLT, ELTE EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM)

Indexkép: Shutterstock