Nagy érdeklődés mellett rendezték meg a 2026-os Húsmarhatenyésztési Tanácskozást Keszthelyen. A rendezvényen szó esett az ágazatot érintő támogatásokról, az állategészségügyi helyzetről, a piaci kilátásokról, valamint a hőstressz és a korszerű technológiai megoldások szerepéről is.

Jubileum és ágazati helyzetkép

Az esemény különleges alkalom volt, hiszen idén ünnepelték a keszthelyi tanácskozás 30 éves jubileumát. Az első rendezvényt 1996-ban ugyanebben a teremben tartották. A résztvevőket prof. dr. Szabó Ferenc köszöntötte, majd a konferencia levezetésére dr. Wagenhoffer Zsombort, a MÁSZ ügyvezető igazgatóját kérte fel.

A szakember visszatekintett az egy évvel korábban megjelent ragadós száj- és körömfájás járványra, amelyet az ágazat összefogásának köszönhetően sikerült megfékezni. Emellett kiemelte, hogy a jelenlegi piaci és időjárási körülmények kedvezően alakulnak, ami optimizmusra ad okot. Ugyanakkor megjegyezte, hogy bár egyes támogatások gyorsabban jutottak el a gazdákhoz, az állatjóléti támogatások kifizetése és ellenőrzése körül problémák adódtak.

Húsmarha-támogatások alakulása

Vitárius Csaba, az Agrárminisztérium osztályvezetője ismertette a támogatási rendszert. A termeléshez kötött támogatások összege hízott bikák esetében 25 ezer forint, anyateheneknél 68 ezer forint egyedenként.

Ezt egészíti ki a termeléstől elválasztott, bázisalapú támogatás, amelyet a 2018-as állatlétszám alapján kapnak a gazdálkodók. Ennek mértéke anyatehenenként 9 ezer, hízott bikánként 30 ezer forint. Az extenzifikációs támogatás további 15 ezer forintot jelent.

Fontos változás, hogy a hízott bikák támogatása a tavalyi 21 ezer forintról 28 ezer forintra emelkedik, amit az állomány mintegy 30%-os csökkenése indokol. Az Egységes Kérelem beadása április 8-án indul, míg az állatjóléti támogatások kifizetése áprilisra várható.

kép

Állatjóléti támogatások: gyakori hibák

Simai Szabolcs az állatjóléti támogatások igénylésének tapasztalatait ismertette. Összesen 1264 kérelmet hagytak jóvá, mintegy 49 milliárd forint értékben, öt évre vetítve.

A helyszíni ellenőrzések során több visszatérő hibát is azonosítottak:

  • pontatlan tartási hely bejelentés,
  • támogatott állomány hibás nyilvántartása,
  • hiányos vagy nem naprakész telepi dokumentáció,
  • elmaradt vizsgálatok (pl. takarmány- és ásványianyag-elemzés),
  • nem megfelelő élősködő-mentesítési gyakorlat,
  • hiányzó nyilvántartások (pl. csülökápolási napló),
  • a többletalmolás hibás elszámolása,
  • bérlegeltetés alkalmazása,
  • valamint az állatjóléti felelős képzésének hiánya.

Különösen nagy visszhangot váltott ki az a követelmény, hogy az almozási napokhoz ENAR-listát is csatolni kell.

Járványvédelem és nyilvántartási kötelezettségek

Dr. Boncz Attila, a Nébih alelnöke hangsúlyozta, hogy a járványügyi egységek nem a tenyészetkódhoz, hanem a tartási helyhez kötődnek. Ez azt jelenti, hogy egy helyen tartott állatok – függetlenül a nyilvántartási kódoktól – egy egységnek számítanak.

Kiemelte a pontos adminisztráció fontosságát: a telepre belépő személyekről, valamint a járműforgalomról naprakész nyilvántartást kell vezetni. Gyakori hiányosság, hogy az események – például kezelések, fertőtlenítések vagy elhullások – dokumentálása elmarad vagy késik.

A kártalanítás feltétele a járványvédelmi intézkedési terv megléte, amelyhez már elérhető egy hivatalos sablon a MÁSZ és a Nébih felületein.

Vakcinázás és megelőzés a jövőben

Az előadás kitért a fertőző betegségek megelőzésére is. Amennyiben a betegséget kizárólag a karanténban tartott állatoknál észlelik, az nem veszélyezteti az ország mentességi státuszát.

A szakember felhívta a figyelmet arra, hogy járványügyi zárlat esetén az állattartónak kell kezdeményeznie az állomány mentessé nyilvánítását. Pozitívumként említette az RSZKF-mentesség visszaszerzését, ugyanakkor figyelmeztetett arra, hogy új betegségek – például kéknyelv, veszettség vagy bőrcsomósodáskór – bármikor megjelenhetnek a környező országokból.

A kéknyelv-betegség 3-as és 8-as szerotípusa ellen javasolt a vakcinázás, amelynek támogatása jogszabályi módosítással is várható. Az előadás végén az antibiotikumok felelős használatának fontosságát hangsúlyozta, amely kulcsfontosságú az antimikrobiális rezisztencia visszaszorításában.

Forrás: allattenyesztok.hu
Indexkép: unsplash.com