Egy bizonytalan állapotú takarmánykeverő „zöld gombjának” megnyomásával indult, ma pedig már nemzetközi terjeszkedésben gondolkodik az UBM. A magyar agrárvállalat története jól mutatja, hogyan válhat egy kereskedelmi cégből komplex agráripari szereplő – miközben egyszerre kell megfelelnie a klímaváltozás, a geopolitikai kockázatok és a tőkepiaci elvárások kihívásainak.

A környei takarmánykeverő üzem illata elsőre inkább idéz egy karácsonyi vásárt, mint ipari környezetet. A xilóz cukorral bevont kérődző takarmány édeskés aromája azonban nemcsak különleges hangulatot teremt, hanem jól jelzi azt a technológiai szintet is, amelyre az UBM az elmúlt évtizedekben jutott. A vállalat története ugyanakkor jóval szerényebb körülmények között indult.

A kilencvenes évek közepén még szójadarát importáltak Magyarországra, majd fokozatosan bővítették tevékenységüket a teljes takarmányozási vertikum felé. A valódi fordulópontot 2008 jelentette, amikor megszerezték a környei takarmánykeverőt.

„Megnyomtuk a zöld gombot, és reméltük, hogy beindulnak a gépek” – idézi fel a kezdeteket Horváth Péter vezérigazgató, aki több mint huszonöt éve dolgozik a cégnél.

Azóta az UBM három pillérre épülő agrárvállalattá nőtte ki magát: a kereskedelem adja az árbevétel jelentős részét, mellette a takarmánygyártás és az állattenyésztés biztosítja a stabil működést. A növekedés azonban gyorsan elérte a hazai piac korlátait, így a cég számára elkerülhetetlenné vált a nemzetközi terjeszkedés.

A régiós jelenlét ma már alapvetés: Szlovákiában és Romániában takarmánykeverők működnek, kereskedelmi irodáik pedig több országban is jelen vannak. A következő lépés azonban ennél ambiciózusabb: az UBM célkeresztjében már a Balkán és Közép-Ázsia áll.

Görögország mellett Kazahsztán számít kiemelt célpiacnak, ahol egy 25–30 millió dolláros beruházás keretében premixüzemet és oktatóközpontot is létrehoznának.

A választás nem véletlen. Kazahsztán gyorsan növekvő piac, ahol az állattenyésztés várhatóan intenzív, technológia-alapú irányba mozdul el, ami növeli a minőségi takarmány iránti keresletet. A cégvezetés szerint az UBM akár az európai takarmánygyártás egyik zászlóshajója is lehet a térségben.

A növekedési stratégia mögött ugyanakkor komoly kihívások húzódnak meg. A klímaváltozás már most átrendezi a nyersanyagpiacokat: Magyarország például korábban elképzelhetetlen módon kukoricát importált, ami új logisztikai és kereskedelmi helyzeteket teremtett. Emellett a geopolitikai tényezők – az orosz–ukrán háború vagy a Mercosur-megállapodás – is közvetlen hatással vannak az agrárpiacokra.

A cég működését a pénzügyi és bizalmi kockázatok is próbára teszik. A Bászna-ügyben elszenvedett közel kétmilliárd forintos veszteség nemcsak anyagi, hanem piaci bizalom szempontjából is komoly törést jelentett. A vezetés szerint az eset hosszú távon átalakíthatja a magyar gabonakereskedelem működését.

Mindezek mellett az UBM-nek a tőkepiacon is helyt kell állnia. Bár a vállalat jelen van a Budapesti Értéktőzsdén, részvényárfolyama az elmúlt években csökkenő pályán mozgott. A menedzsment szerint a javuló eredmények és a hosszú távú növekedési stratégia idővel a befektetői bizalmat is erősítheti, de ehhez likvidebb piaci környezetre is szükség lenne.

A történet így nemcsak egy vállalat fejlődéséről szól, hanem arról is, hogyan próbál egy magyar agrárcég alkalmazkodni egy egyre kiszámíthatatlanabb globális környezethez. Az UBM példája azt mutatja: a siker kulcsa ma már nem pusztán a termelésben, hanem a rugalmasságban, a nemzetközi jelenlétben és az innovációban rejlik.

Forrás: Forbes

Indexkép: UBM Investors