A legfontosabb káliumforrások

A világ három legnagyobb káliumlelőhelye és exportőre Kanada, Oroszország és Fehéroroszország. Az utóbbi kettő exportját jelentősen korlátozták azok a pénzügyi és kereskedelmi szankciók, amelyeket a 2022-es háború kirobbantását követően bevezettek ellenük a nyugati államok.

Az MTI híradása szerint most az USA több mint egy tucat fehérorosz vállalatot, köztük a Belaruskalit, a Belarusian Potash Companyt és az Agrorozkvitet is eltávolította a szankciós listájáról. Ennek oka, hogy Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök március 19-én humanitárius okokból kegyelmet adott 250 elítéltnek, miután John Coale-lal, az Egyesült Államok elnökének megbízottjával tárgyalt Minszkben. Amerika tehát elvben már hajlandó megvásárolni a belorusz káliumot.

Eközben az EU teljes importtilalmat tart fenn a fehérorosz kálium-kloriddal szemben. Az orosz és fehérorosz forrásból érkező kész műtrágyákat pedig megvámolja. A késztermékek alaptarifája 6,5%, amire tonnánként 40–45 euró rakódik még rá. Ez a vámtétel a tervek szerint 315–430 euróra emelkedik 2028-ra, ám a mostani közel-keleti válság alighanem felülírja ezt a szándékot.

A belorusz kálium évek óta tiltott gyümölcs az EU-ban

A belorusz kálium évek óta tiltott gyümölcs az EU-ban – Fotó: Shutterstock

Átrajzolódó kereskedelem, importfék

Mindez azért érdekes, mert az USA hagyományosan 80 – 90%‑ban Kanadából importálja a káliumot, az EU pedig nagyjából 70%-ban Oroszországból és Beloruszból szerzi be (majdnem fele-fele arányban). Ám amióta Donald Trump vámemelésekkel fenyegeti északi szomszédját, Kanada inkább az EU-val fűzi egyre szorosabbra a kapcsolatait. Az orosz-ukrán háborút megelőző években csak az európai kálium kb. 15%-a érkezett ebből a térségből, a másik csaknem 15% Izraelből, ami ma szintén háborús övezet.  Tehát nagy a baj, ami a káliumellátást illeti. 

Az ellátási láncok megbomlása és újrarendeződése lényegében a 2020-as Covid óta zajlik a világban. Az Európai Unió 2024-re teljesen diverzifikálta a beszerzési csatornáit. Sok műtrágyát vásárol az USA-ból, az Egyesült Királyságból, Kínából és Izraelből. A foszfor elsődleges beszerzési forrása továbbra is Marokkó, míg a karbamid Egyiptomból érkezik a legnagyobb mennyiségben. Kanada szerepe pedig egyre inkább felértékelődik az EU ellátásában, amit a 2017-ben megkötött, átfogó kereskedelmi megállapodás is segít.

A probléma az, hogy idéntől az EU karbonvám-rendelete akadályozza a műtrágyák importját. A szabályozás elsősorban a nagy mennyiségű fosszilis energiát felhasználó nitrogéntermékek behozatalát gátolja. Ezekből az unió önellátottsági szintje sokkal jobb, mint foszforból és pláne káliumból. A rendelkezés célja az európai ipar védelme, ami  –  ismét  – a mezőgazdasági termelők rovására történik.

Indexkép: Shutterstock.