A közel-keleti konfliktusok hatása a mezőgazdasági inputanyagok piacán is egyre erősebben érezhető. A Hormuzi-szoros – amelyen keresztül a globális műtrágya-kereskedelem mintegy harmada halad – részleges blokádja elsősorban az ázsiai piacokat érinti, de közvetett módon Európára is hatást gyakorol.

Cseh Tibor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara alelnöke az InfoRádióban hangsúlyozta: Magyarország ellátása jelenleg biztosított, mivel a hazai és uniós piacok műtrágyája jellemzően nem ezen az útvonalon érkezik. Az európai gazdálkodók főként Oroszországból, Fehéroroszországból és Egyiptomból származó importból fedezik szükségleteiket.

A probléma azonban nem az ellátási oldalon jelentkezik, hanem a kereslet növekedésében. Ha Ázsia nem jut hozzá a megszokott szállítmányokhoz, akkor ugyanarra a kínálatra támaszkodik, mint Európa, ami globális versenyt és árfelhajtó hatást eredményez.

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a világ egyik legfontosabb műtrágyagyártó térsége szintén a konfliktus által érintett régióban található. Szaúd-Arábia és Irán kulcsszereplők a gyártásban, ráadásul a műtrágya-előállításhoz szükséges földgázpiac is érzékenyen reagál a geopolitikai eseményekre. Így a piac egyszerre kerül kínálati és keresleti nyomás alá.

Magyarország ugyanakkor átmenetileg kedvezőbb helyzetben van. Az Európai Unió által bevezetett vámemelések miatt a kereskedők már tavaly jelentős készleteket halmoztak fel, így az idei szezonban nincs ellátási zavar. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az árak stabilak maradnak.

A szakértők szerint azok a gazdák, akik még nem szerezték be a szükséges műtrágyát, most komoly drágulással szembesülhetnek. Az árak egyes esetekben 50–70 százalékkal is meghaladják a konfliktus előtti szintet. Ebben nemcsak a háborús helyzet és az uniós vámok játszanak szerepet, hanem a kereskedői árazási gyakorlat is.

Cseh Tibor szerint a gazdák oldaláról egyértelműen látszik, hogy az áremelkedések jelentős része nem a termelői árak növekedéséből fakad, hanem a kereskedelmi láncban keletkező többlethaszonból. Hasonló jelenséget tapasztalhattak már korábban is, például az ukrán gabona beáramlásakor, amikor a felvásárlási árak csökkentek, miközben a fogyasztói árak emelkedtek.

A műtrágya ára ugyanakkor nemcsak a gazdák költségeit érinti, hanem hosszabb távon az élelmiszerárakat is. Nemzetközi becslések szerint a globális élelmiszertermelés 40–50 százaléka függ a műtrágyahasználattól, így az inputanyagok drágulása közvetlenül beépülhet az élelmiszerláncba.

Elemzők arra figyelmeztetnek, hogy ha a jelenlegi válság tartós marad, 2026 első felében a műtrágyaárak átlagosan 15–20 százalékkal lehetnek magasabbak az előző évhez képest, ami világszinten akár 10–12 százalékos élelmiszerdrágulást is okozhat.

Forrás: Infostart

Indexkép: Pexels