2025/26 őszén és telén szürke darvak ezrei pusztultak el madárinfluenza következtében Németországban és Európa más részein. A kilencvenes évek közepe óta – amikor Kínában felbukkant – a magas patogenitású madárinfluenza (H5N1) világszerte elterjedt. 2006 Valentin-napján, egy jeges német tél során azonosították először a HPAI H5N1 vírust az országban – derül ki a Friedrich Loeffler Intézet (Németország állatbetegségekkel foglalkozó nemzeti referencialaboratóriuma) 20 éves visszatekintéséből.

Két elhullott énekes hattyút találtak a Rügen-szigeti Wittower Fähre kompátkelőnél, amelyek PCR-tesztje pozitív lett a madárinfluenzára. Ezt számos további vadmadár-megbetegedés, majd az első baromfiállományok fertőződése követte. Rügen szigete hetekig a média napi híreinek kereszttüzében állt, és a kiterjedt védelmi és korlátozó intézkedések miatt gyakorlatilag lezárták. A közbeszédet a bizonytalanság uralta, a Friedrich Loeffler Intézet pedig intenzív médiafigyelem alá került.

Gyorsabb és egyre megbízhatóbb diagnózis

Ez az időszak jelentette a valós idejű (real-time) PCR technológia tömeges alkalmazásának kezdetét, amely lehetővé tette a nagyszámú minta gyors és megbízható diagnosztizálását egy ilyen járvány során. Azóta sok minden megváltozott.

A real-time PCR-alapú diagnosztika tökéletesedett, az újgenerációs szekvenálás (NGS) pedig lehetővé teszi a teljes H5N1 genom gyors kinyerését a lehető legrövidebb idő alatt.

Az altípus meghatározása, amely korábban majdnem egy hetet vett igénybe, ma már általában 24-48 órán belül megtörténik. Ez lehetővé teszi a vírus útjának pontosabb nyomon követését és a kockázatok hatékonyabb felmérését. A kommunikáció is professzionálisabbá vált, a hatóságok közötti folyamatokat pedig mára nagyrészt harmonizálták.

madárinfluenza

Már nemcsak a vadmadár-kolóniákat és a baromfiudvarokat tizedeli, hanem tejelő teheneknél okoz tőgygyulladást, és a nyári hőségben is aktív marad – Fotó: Pixabay

A madárinfluenza-vírus fejlődése

A vírus azonban folyamatosan tovább optimalizálódott, globálisan elterjedt, új kontinenseket hódított meg, és ismétlődő járványhullámokat idézett elő Európában, így Németországban is – figyelmeztet a Friedrich Loeffler Intézet. A madárinfluenza továbbra is rendkívül aktuális, és mindig váratlan fejleményeket hoz.

A közelmúltban az Egyesült Államokban és Hollandiában a HPAI H5N1 vírusok tőgygyulladást okoztak tejelő teheneknél. A vírus nyáron is fennmaradt, és jelentős veszteségeket okozott a part mentén fészkelő madárkolóniákban.

2025/26 őszén és telén szürke darvak ezrei pusztultak el Németországban és Európa más részein. A vírus pusztító veszteségeket okozott a baromfiágazatban is, ami sok esetben a baromfitermékek árának átmeneti emelkedéséhez vezetett, bizonyos termékeket pedig időszakosan hiánycikké, illetve teljesen elérhetetlenné tett.

Védekezés és megelőzés

A baromfiállományok védelme, a gazdasági következmények kezelése, valamint a HPAI-vírusok lehetséges zoonózis-kockázatának (állatról emberre terjedés) nyomon követése és az emberi egészség védelme továbbra is komoly kihívást jelent. A Friedrich Loeffler Intézet számos nemzetközi együttműködési projektben folytat intenzív kutatást e témákban.

Tanácsot ad a járványvédelmi döntéshozóknak, optimalizált diagnosztikai koncepciókat dolgoz ki, adatokat gyűjt és elemez. A havonta frissített kockázatértékelések pedig segítik a baromfitenyésztőket, állatorvosokat és természetvédőket a helyszíni védekezésben és megelőzésben.

Forrás: Poultry World
Indexkép: unsplash.com