Komoly fordulóponthoz érkezett a burgonyaágazat, amelyet egyszerre szorítanak a piaci, gazdasági és technológiai problémák. Dr. Polgár Zsolt, a MATE Agrárcsoport Kft. Burgonyakutatási Központjának nemesítési szakértője az Agroinformnak részletesen beszélt a kialakult helyzetről, amely szerinte már nemcsak átmeneti nehézség, hanem egy elhúzódó válság.
– Egyszerűen elfogyott a pénz a gazdáknál, és ez most minden döntésükön látszik – mondta. Hozzátette: sok termelő már nem engedheti meg magának a megfelelő minőségű vetőburgonya, vagy inputanyag megvásárlását, ezért kénytelen spórolni. – Ilyenkor jön az, hogy visszaültetik a tavalyi, sőt, a több éves visszaültetésből származó gumókat is, ami nemcsak minőségi romláshoz vezet, hanem a termés mennyiségét is jelentősen csökkenti – jelezte.
Önköltség alatt értékesített termés
A problémák gyökere az európai burgonyapiacon kialakult túltermelési válság, amely drasztikusan lenyomta az árakat. Dr. Polgár Zsolt rámutatott: a nyugati termelők jelentős része is veszteséggel volt kénytelen értékesíteni. Sok esetben a termelők akár 30 forintos kilónkénti áron voltak kénytelenek megválni a terméstől.
– Ez nekik is ráfizetés, kényszer, egyszerű veszteségminimalizálás – fogalmazott. – Aki nem rendelkezett előre kötött szerződéssel, az gyakorlatilag önköltségi ár alatt adta el a burgonyáját, így nem maradt bevétele a következő szezon finanszírozására. Sajnos, hazánkban különösen súlyos a helyzet, mivel a termelés döntő része szerződés nélküli értékesítésen alapul.
Kényszermegoldások és kockázatos vetőanyag
A bevételkiesés közvetlen következménye, hogy a gazdák egyre nagyobb arányban nyúlnak kockázatos megoldásokhoz. Dr. Polgár Zsolt szerint
az egyik legaggasztóbb jelenség az ellenőrizetlen vetőburgonya terjedése.
– Tele van az internet olyan hirdetésekkel, ahol „ültetésre alkalmas” burgonyát kínálnak, de ezek valójában nem fémzárolt, ellenőrizetlen minőségű gumók – mondta. Hozzátette: ez a gyakorlat különösen veszélyes, mert a termelők nem tudják, milyen egészségi állapotú vetőanyagot használnak. – Ha valaki ismeretlen eredetű gumót vásárol, azzal gyakorlatilag vakon megy bele egy szezonba, és hatalmas gazdasági kockázatot vállal – hangsúlyozta, hozzátéve: a keszthelyi nemesítésű rezisztens burgonyáknál eleve az volt a cél, hogy többször, akár 3-4 éven át is visszavethetők legyenek jelentősebb leromlás nélkül. Azonban a nyugat-európai fajtákat nem ezzel a szemlélettel nemesítették, ezeknél elengedhetetlen minden évben, de legkésőbben kétévente új, fémzárolt vetőgumót vásárolni.
Termelők tömeges kivonulása
A válság már most is látványos következményekkel jár a termelői oldalon. Egyre több gazda hagy fel a burgonyatermesztéssel, különösen a kisebb és közepes méretű gazdaságok körében.
– Folyamatosan jelennek meg hirdetések, ahol termelők a gépeiket árulják, ami egyértelmű jele annak, hogy végleg kiszállnak az ágazatból – mondta Dr. Polgár Zsolt. Hozzátette: ez a folyamat nemcsak Magyarországon, hanem Nyugat-Európában is megfigyelhető, bár ott a nagyobb tőkeerejű gazdaságok jobban át tudnak vészelni egy-egy ilyen válságos időszakot.
Importfüggőség és torzuló piac
A hazai termelés visszaesése egyre nagyobb importkitettséget eredményez. Jelenleg a magyar burgonyafogyasztás mintegy 40 százalékát külföldről fedezzük, és ez az arány tovább növekedhet.
– Ha a jelenlegi trendek folytatódnak, akkor könnyen elérhetjük a 60–70 százalékos importarányt is – jelezte a szakember. Ugyanakkor hangsúlyozta: teljes hiány nem várható, de a hazai termelés visszaszorulása hosszú távon egyre kiszolgáltatottabbá teszi a piacot.
Hektikus árak, bizonytalan kilátások
A rövid távú piaci kilátások sajnos nem kedvezőek. Az áthúzódó készletek továbbra is nyomják az árakat, így az újburgonya sem ígér jelentős bevételt. A legfrissebb energiaárrobbanás következményei (gázolaj-, műtrágya, egyéb inputanyagok) pedig egyszerűen kiszámíthatatlanok.
Aki arra számít, hogy tavasszal vagy kora nyáron jobb árak lesznek, az valószínűleg csalódni fog – mondta.
Ugyanakkor hozzátette: a termőterület csökkenése miatt őszre akár keresleti piac is kialakulhat. A költségek növekedésének pedig szükségszerűen meg kell jelennie a terményárakban.
– Most összeomlás közeli állapot van, de aki ezt túléli és kitart, az a következő szezonban kedvezőbb helyzetbe kerülhet – jelezte.
Stratégiai kérdéssé válik a nemesítés
A szakértő szerint a jelenlegi helyzet túlmutat az aktuális piaci problémákon, és már az élelmiszerbiztonság kérdését feszegeti.
– Ha nincs saját nemesítésünk és saját szaporítóanyagunk, akkor kiszolgáltatottá válunk a külföldi beszállítóknak – mondta. Hozzátette: a hazai nemesítési kapacitások erősítése nélkül a magyar mezőgazdaság hosszú távú versenyképessége is veszélybe kerülhet – és nem csak a burgonyáé.
A burgonyaágazat jelenlegi állapota így egyszerre tükröz piaci válságot és szerkezeti problémákat. A következő évek kulcskérdése az lesz, hogy a termelők képesek lesznek-e alkalmazkodni, illetve, hogy rendelkezésre állnak-e azok a források és szakmai alapok – például a rezisztens hazai fajták szaporítóanyaga –, amelyekkel az ágazat kilábalhat a mostani nehéz helyzetből.
Indexkép: Pixabay
