Magyarország évente mintegy 110 ezer hektáron termel vetőmagot, a megtermelt mennyiség kb. 15%-a értékesül külföldön. 2022 előtt még minden negyedik szemet exportra küldtünk, és a vetőmagterület is nagyobb volt. Az orosz–ukrán háború és a klímaválság azonban egyszerre mért csapást a vetőmagágazatra. Sok kreativitásra és pénzre van szükség a kihívások legyőzésére. Ezekről a témákról kérdeztük Gyuricza Csabát, a MATE rektorát a Pannon Genetic új vetőmagüzemének átadóján.
A Pannon Genetic vetőmagüzemének átadója – Fotó: Agroinform
– A hazai kukoricahibridek területei aránya a magyar köztermesztésben nagyjából 5%-osra tehető. Elhangzott ugyanakkor egy célkitűzés is: ezt az arányt 5–10 éven belül 10%-ra kellene növelni. Optimista vagy reális cél ez?
– Ha megvan hozzá az összefogás és a pénzügyi háttér, akkor ez reális lehet. A kalászosok esetében is elérhető cél, hogy a mostani 48%-os arányt 70–75%-ra emeljük.
– Hogyan képzeljük el ezt az összefogást?
– Ennek két fő területe van. Az egyik a nemesítői oldalé, vagyis egy egységes rendszerben működő magyar nemesítőház létrehozása. Tömören az a cél, hogy egyszereplős legyen a magyar piac, mert ez alapfeltétel a globális, nemzetközi versenyben. Ebben alapvetően négy fő kutatóbázisra támaszkodnánk: ezek a gödöllői MATE, a kiskunhalasi Pannon Genetic, a karcagi Agrohungária Kft. és a kisvárdai Kruppa Mag. A másik terület egy egységes brand felépítése. A magyar vetőmag egy közös név alatt, egységes piaci megjelenéssel és forgalmazással jelenjen meg. Ehhez állami szerepvállalás szükséges.
– Mennyire hajlandóak a piaci szereplők ebben részt venni?
– Az említett cégek jelenleg részben konkurensei egymásnak, de mind hazai, mind nemzetközi szinten jól felfogott gazdasági érdekünk, hogy legyen egy egységes gazdasági szerepvállalás, ami mindenki számára előnyös.
– Mennyi pénzt tehetünk a kutatás mellé? Magyarország a GDP 1,3–1,5%-át fordítja kutatás-fejlesztésre, az agrárkutatásra jutó összeg pedig a GDP 0,03%-a körül mozog, plusz erősen együtt hullámzik az EU pénzügyi ciklusaival (a vége felé emelkedik).
– Az uniós átlag a GDP 2,2%, de a régiós versenytársainktól nem vagyunk lemaradva. Az biztos, hogy a kutatás-fejlesztés mindig megtérülő befektetés.
– Kiskunhalason, a Pannon Genetic közreműködésével jön létre a negyedik MATE-innovációs központ. Ennek mi a jelentősége?
– Mindegyik kutatótér más profillal rendelkezik. Kiskunhalason a vetőmagágazatban tudnánk közös kutatóprogramokat indítani, gyakornoki programot működtetni. Fizikailag is egy közös helyet alakítunk ki a stratégiai partnerekkel.
Rádi Feríz (Pannon Genetic), Gyuricza Csaba (MATE) és Hubai Imre államtitkár – Fotó: Agroinform
– A globális piacot a multinacionális nemesítőházak uralják. Lehet bármilyen versenyelőnyünk velük szemben?
– Versenyelőnyünk abban lehet, hogy jók a biológiai alapjaink, erős a magyar génállomány, amit fel tudunk használni új fajták és hibridek előállítására. Már ma futnak olyan, nemzetközi szinten is versenyképes nemesítő programok, mint a kukoricagenom-program vagy a kalászosok ökológiai célú nemesítésének programja. Ám a magyar fajták aránya csak akkor növelhető a köztermesztésben, ha a gazdák számára ezek legalább olyan jók vagy jobbak, mint a külföldiek. Senki nem fog gyengébb fajtát vetni csak azért, mert magyar.
– Hol vannak a piacaink?
– Az ukrán és orosz vásárlók visszanyerése csak béke esetén lehetséges. Ma főként a magyar piac, tágabb értelemben a Kárpát-medence a piacunk, ahol egy közös agrárgazdasági térben gondolkodunk. Ez a magyar 4 millió hektár mellett további 2 millió hektárnyi földet jelenthet, főleg a magyarlakta területeken. Ezen kívül Középkelet-Európában a búza esetében további 9 millió hektár, kukoricánál pedig 7 millió hektár potenciális piac található. Közép-Ázsiában, tehát Kazahsztánban, Kirgizisztánban, Üzbegisztánban már most is jelen vagyunk a magyar technológiával és fajtabemutató gazdaságokkal. Afrikában is megjelentünk, ott is vannak lehetőségeink. Sok olyan terület van, amelyik a nagy nemzetközi cégek számára nem elég vonzó, számunkra viszont fontos réspiac lehet. Ráadásul a klímaváltozás miatt olyan speciális fajtákat tudunk nemesíteni, amelyekkel a multik nem foglalkoznak.
– A klímaváltozás tempója nagyon gyors, amit követni kell. Elképzelhető, hogy a génszerkesztés elfogadható módszer lesz hazánkban?
– Ez csak idő kérdése, hiszen uniós szinten is látjuk a változást. A GMO-mentességünket meg tudjuk őrizni, ha elfogadjuk, hogy a génszerkesztés egy precíziós nemesítési technika, nem eredményez GMO-t, és nem ártalmas az egészségre. Ha ezt az eszközt elengedjük, akkor valóban versenyhátrányba kerülünk a nemzetközi vetőmagpiacon.
Indexkép: Agroinform.
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
