Programok

2025

08:00
09:00
Érkezés, regisztráció
09:00
10:35
Plenáris szekció
Festetics György terem (Maestro AB)
Előadások:
Köszöntő
Előadó:
Bolyki Bence
Bolyki Bence
PREGA főszervező
Agroinform.hu
Megnyitó
Digitalizáció a támogatáspolitikában
Az agrárium digitalizációjának ösztönzése nem pusztán egy-egy pályázati felhívás révén történik, hanem a magyar támogatáspolitikai rendszer által a lehető legszélesebb eszköztár felhasználásával. Ennek néhány elemét kiemelve: digitális kérdőív kapcsolódik a beruházási pályázatokhoz, a Nemzeti KAP-hálózat keretében megkezdte működését az Innovációs és Digitalizációs Támogató Egység és készül az alulról jövő innovációs kezdeményezéseket, így a digitalizációs megoldásokat is célzó kezdeményezéseket segítő Európai Innovációs Partnerség együttműködések támogatás pályázati felhívás. A mezőgazdasági üzemek digitális átállásának támogatását közvetlenül ösztönző támogatási konstrukció már megismerhető részleteit is bemutatja az előadás.
A digitalizációhoz nélkülözhetetlen gazdálkodói adatok begyűjtése és hasznosítása
ÚJ KAP 2025 aktualitások – Kerekasztal-beszélgetés
What is the potential of Precision Livestock Farming
Átírjuk a holnapot, újratervezett agrárium
2025-ben olyan területekre hozzuk el a technológiai újításokat, amelyek eddig kimaradtak az agrárium digitalizáció fókuszából. Két úttörő termékket mutatunk be, a Bank+ és az Input+ digitális szolgáltatást, amelyek új alapokra helyezik a digitális hitelezést illetve az online inputanyag-beszerzést. Ezek a gazdálkodók hatékonyságát növelik, egyszerűbbé teszik mindennapi munkájukat és a gazdaságuk jövedelmezőségét javítják.
11:00
12:00
Állattartás és -tenyésztés szekció I.
Nagyváthy János terem (Maestro C)
Előadások:
Precíziós eszközök (PLF: precision livestock farming) a kiskérődző ágazatban
Dr. Pálfyné Dr. Vass Nóra: Biotechnológiai eljárások alkalmazásának lehetőségei a juhtenyésztésben A modern juhtenyésztés nem képzelhető el a biotechnológiai eljárások és az asszisztált reprodukciós módszerek (ART) alkalmazása nélkül. Az ART, úgymint a mesterséges termékenyítés, a multiple ovulation and embryo transfer programok (MOET) és az embrióátültetés alkalmazásával legyőzhetőek a juh faj szaporodásbiológiai tulajdonságaiból adódó hátrányok, és gyorsítható a genetikai előrehaladás. Az említett technikák másik, igen fontos felhasználási területe a kihalással fenyegetett, alacsony egyedszámú, őshonos állományok génmegőrzése (cikta, cigája, hortobágyi racka). A többi fajhoz hasonlóan a juhtenyésztésben is eléggé kiszámíthatatlan a fent említett programok eredményessége, melyekre számos, már ismert és ma még ismeretlen tényező gyakorol hatást. Vizsgálati adatok szerint a juh fajban is befolyással van a program kimenetelére a donorok és a recipiensek fajtája, életkora, tartási és takarmányozási körülményei, kondíciója, az alkalmazott kezelési protokoll, évszak/szezon, beültetett embriók száma, a beavatkozásokat kísérő stresszválasz. Az előadásban a legfontosabb, gyakorlati körülmények között a legeredményesebben alkalmazható eljárásokat mutatjuk be, és a fent említett faktorok hatásait a programok kimenetelére. Dr. Pálfyné Dr. Vass Nóra, Biszkup Miklós, Dr. Oláh János, Bácsi Eszter, Dr. Klein Renáta, Dr. Csepreghy Anna, Dr. Jurkovich Viktor, Dr. Vass-Bognár Barbara, Dr. Bagi Melinda, Dr. Márton Aliz: Precíziós eszközök (PLF: precision livestock farming) a kiskérődző ágazatban A precíziós állattenyésztésben alkalmazott eszközök lehetőséget adnak az állatok jóllétének, egészségügyi és szaporodásbiológiai státuszának monitorozására, segítségükkel időben felderíthetőek és állatorvosi felügyelet alá vonhatóak azok az egyedek, akik valamilyen betegség akár szubklinikai fázisába kerülnek: így elkerülhető a felesleges gyógyszerhasználat és hosszútávon fenntarthatóbbá és biztonságosabbá válik az állati eredetű élelmiszerek előállítása. A szarvasmarhatenyésztéssel ellentétben, ahol a PLF technológiákat már széles körben alkalmazzák világszerte, a juh és kecskeágazatban ezen eszközök elterjedése még korlátozott, és kezdeti fázisban vannak az ezzel kapcsolatos kutatások is. Az előadás célja olyan PLF technológiák bemutatása és alkalmazási lehetőségeinek a feltárása, amelyek a kiskérődzők reprodukciós és egészségügyi állapotának nyomonkövetésében is sikeresen alkalmazhatók.
A precíziós kocasüldő nevelés lehetőségei.
Precíziós jövőtervezés a tejelő szarvasmarha tenyésztésben - Szarvasmarha genom vizsgálat alkalmazása a gyakorlatban
Precíziós állattenyésztés esetén leggyakrabban mindeféle high-tech eszközökre gondolunk ( szenzorok, robotok, adatgyűjtés, stb.) A genomika 2009-es színre lépése olyan forradalmat hozott az állattenyésztésben, melyhez hasonlót a mélyhűtött szaporítóanyag ipari alkalmazhatósága eredményezett az 1950-es évek elején. Segítségével olyan tenyésztési döntéseket hozhatunk, melynek megbízhatósága a korábbi lehetőségeinkhez képest akár két-háromszoros. Előadásomban bemutatom, milyen új lehetőségek állnak a tenyésztők rendelkezésére annak érdekében, hogy ne csak jövedelmező legyen a tejelő tehéntartás, de egyre egészségesebb és környezetbarátabb legyen az előállított termék, megfelelve a modern kor egyre szigorodó elvárásainak. - Szarvasmarha genom vizsgálat alkalmazása a gyakorlatban. Az ATS DANUBIUS 2018 - ban indította el a genom vizsgálatot az Elevate technológiával a tejtermelő farmok részére. Ezzel a technológiával úttörők voltunk a közép-európai régióban és máig tartjuk vezető pozíciónkat a szlovák genetikai piacon. Számos kutatásunk és elemzésünk bizonyítja a genom vizsgálaton alapuló genetikai szelekció hatékonyságát. Ennek szemléltetésére hoztam néhány gyakorlati példát szlovákia két legnagyobb tejtermelő farmjáról.
11:00
12:20
Hazai agrár adattér – Agrárinformatika szekció I.
Neumann János terem (Emelet - Fortissimo és Grandissimo)
Előadások:
A digitális agráriumhoz kapcsolódó intézkedések eredményessége, a digitális megoldások elterjedése
A meteorológiai adatok jelentősége a digitalizációs forradalomban
A meteorológiai adatok jelentősége a digitalizációs forradalomban A meteorológiai, éghajlati információk felhasználása nélkülözhetetlen nem csupán a mindennapok alakításában, az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát fenyegető időjárási veszélyhelyzetek elkerülésében, hanem a kormányzati döntések meghozatalában is. Korunk egyik legnagyobb kihívása az éghajlatváltozás és az ennek következtében fellépő problémák kezelése, amelyben a HungaroMet Magyar Meteorológiai Szolgáltató Nonprofit Zrt. több, mint 100 éves adat- és információbázisa kiemelten fontos szerepet játszik. A napjainkig kimutatott változások és a modellekkel végzett számítások azt igazolják, hogy a Kárpát-medence térségében a hőmérséklet emelkedése egy kicsit gyorsabb folyamat lehet, mint földi átlagban. Összességében a magyarországi klímaváltozás a hőhullámok gyarapodásával és a jelenleginél szélsőségesebb vízjárással egyrészt aszállyal, másrészt árvizet, belvizet okozó csapadékkal jellemezhető. Az időjárási, éghajlati eredetű kockázatok mérséklésének szempontjából kiemelkedő fontosságú a meteorológiai adatok, információk hatékony felhasználása a megfelelő döntések meghozatala érdekében. A társadalom, ezáltal a közös és az egyéni vagyon fejlődésével a természeti katasztrófák által okozott károk évről évre jelentősen növekednek. A Nemzetközi Katasztrófa Adatbázis nyilvántartása szerint a klímaváltozás gazdasági hatásait vizsgálva egyértelműen megállapítható, hogy a természeti katasztrófák által okozott károk jelentős része az éghajlatváltozás miatti szélsőséges időjárásnak tulajdonítható. 2022-ben a legnagyobb gazdasági kárt az éghajlatváltozás miatti extrém időjárás okozta. Magyarország célja, a Nemzeti Digitalizációs Stratégia 2022-2030 alapján, megfelelő mennyiségű és minőségű adat előállítása, mely támogatja a klímakockázatok felmérését, elemzését. E célok elérése érdekében a stratégia „intelligens víz-, hulladékgazdálkodási, környezetvédelmi és katasztrófavédelmi rendszerek fejlesztése” nevű intézkedése egyértelműen rögzíti, hogy szükséges egy környezeti monitoring rendszer és klímavédelmi adattárház kialakítása, a papíralapú meteorológiai és klímaadatok digitalizációja. Az előadás keretében bemutatjuk a HungaroMet Nonprofit Zrt-nél folyó fejlesztéseket a meteorológiai adatok BIG DATA alapú felhasználása területén. Részletes tájékoztatást adunk a DIMOP Plusz keretében megvalósuló projektünk fő célkitűzéseiről, felhasználási területeiről, a régmúlt meteorológiai adatainak digitalizációjában és a klímamonitoring rendszer kiépítésében és az erre ráépülő szolgáltatási környezetben rejlő lehetőségekről. Kitérünk a nemzetközi együttműködések keretében a HungaroMet részvételével zajló meteorológia adatok szélesebb körű elérését célzó projektek, fejlesztések várható eredményeire is. A projekt célja a klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodást segítő könnyű adathozzáférést biztosító nyilvános meteorológiai-klimatológiai portál létrehozása. Cél egy olyan, a múltbéli, a digitalizált és a pályázat keretében megvalósuló mérőhálózat adatait is tartalmazó adatbázis létrehozása, az adatok online publikálására alkalmas portál megvalósítása, amely segíti a klimatológiai és időjárás-előrejelzési BIG DATA alapú fejlesztéseket, és támogatja a lakosság klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodását.
Az agrár adattér szerepe az agrár modernizációban, az ágazat hatékonyságának növelésében – Kerekasztal-beszélgetés
11:15
12:45
Agrárdigitalizáció rendszerszemléletben – Szántóföld szekció I.
Festetics György terem (Maestro AB)
Előadások:
A digitalizáció és technológia jövője az agráriparban
Kánai András előadásában 6 villanásnyi epizódot, tényt, trendet villant fel az elképzelt és a ránk váró jövőből. Ezek némelyike izgalmas, némelyike fenyegető, de az üzenet egyértelmű: fel kell készülnie az agáriumban dolgozóknak is arra, hogy akár már egy évtizeden belül gyökeresen eltérő világban fogunk élni.
Mindent egy kézből! - Az adatalapú gazdálkodás infrastrukturális feltételei
Jó zónameghatározás a mérhető többletnyereség és szaktanács alappillére
A használt hatékony zónakialakítás meghatározása, gyakorlata. Nyereség többlet, többletérték, pénzügyi hozam-növekedés és ezek mérése. A programba bevitt táblákon 3-6 éven keresztül néztük a növényfejlődését, hozamát, anomáliáit. Mi a tanulsága a kb. 5 000 tábla többéves távérzékeléses és talaj-felmérésére támaszkodó differenciált növénytáplálás és tőszám-differenciálásának. Lehet és kell mérni a szaktanácsadás hatékonyságát, amely meghatározza a jövedelem növelés mértékét.
Precíziós csillagromboló vagy ökrösszekér? - Melyikkel menjünk a szomszéd faluba?
Biztosan a monitorok és technológiák megvásárlásával kell-e kezdeni a precíziós gazdálkodást? Érdemes-e előtte elővenni a kockás papírt és felírni a táblák neveit, rendet tenni a táblahatárok között, rendszerezni a művelendő területeket. Kialakítani egy olyan rendszert, ahol minden hektáron pontosan látszik a kijuttatott input anyag mennyisége, ára, a műveletek ideje, üzemanyagfogyasztása, tehát a pontos bekerülési költség hektáronként. Ha ez megvan, akkor lehet kezdeni a költségcsökkentést, ami a precíziós gazdálkodás célja.
A Copernicus Dataspace Ecosystem bemutatása és az összefoglalt adatforrások üzleti modellje
Döntéstámogatás és adattömeg. Hogyan marad átlátható az évek során felgyülemlett adattömeg a döntéshozók számára? – Kerekasztal-beszélgetés
12:00
14:00
Ebéd
12:45
17:35
Állattartás és -tenyésztés szekció II.
Nagyváthy János terem (Maestro C)
Előadások:
A Magyarországi Precíziós Állattartásért Egyesület céljai és elmúlt két évének eredményei
A diagnosztikai és döntéstámogató rendszerek fejlődése a tejhasznú szarvasmarhatenyésztésben.
Mennyi tejet termel egy tehén?
A címben feltett kérdés jogos mert a törzskönyvi nyilvántartás szerint a laktációs termelés megállapításához elég a havi egyszeri próbafejés, viszont így csak becsült értéket kapunk ami nagyon eltér a
Tartsa mindig szemmel a takarmányozást a Strautmann új szoftverével
A prezentáció a Strautmann takarmánykeverő rendszereinek hatékonyságát és a precíziós takarmányozás lehetőségét mutatja be, kiemelve a homogén TMR előállításának előnyeit: jobb takarmányfelvétel, fokozott tápanyag-hasznosulás és jobb állategészség. A kézi takarmányozással és elavult technológiákkal való összehasonlítás alátámasztja a Strautmann Verti-Mix rendszer gazdasági előnyeit, a megnövekedett tejtermelés és csökkenő költségek formájában. A bemutató középpontjában azonban a Strautmann Data System (SDS) áll, mint egy innovatív adatgyűjtési és -kezelési platform, amely lehetővé teszi a takarmányozás finomhangolását és a precíziós takarmányozás megvalósítását. Az SDS real-time adatokkal és elemzésekkel biztosítja a takarmánykeverés optimalizálását, a pontos receptúra-kezelést és a hatékony erőforrás-gazdálkodást, maximalizálva a termelékenységet és a profitabilitást.
Fenntartható minőségbiztosítás az élelmiszer- és takarmánygyártásban
„Fenntartható minőségbiztosítás az élelmiszer- és takarmánygyártásban” Mit jelent a fenntarthatóság? Azt, hogy az alapanyagainkat és erősforrásainkat a lehető legoptimálisabban használjuk fel. Nem csupán a felesleg termelése nem fenntartható, hanem a drágán, hibásan, túl sok erőforrást felhasználva előállított termék sem. Fenntarthatóság szempontjából feltétlenül foglalkoznunk kell a gazdasági fenntarthatóság szempontjaival – vagyis hogy anyagi erőforrásainkból mennyit szükséges felhasználnunk a termelési folyamat során. Egy meglehetősen gyorsan változó világhoz kell a mai piaci szereplőknek alkalmazkodniuk és ezért az erőforrások között feltétlenül fel kell sorolnunk az időt is, amivel gazdálkodnunk kell. Az optimalizáláshoz, a termelési folyamat során a megfelelő pontokon a releváns és megbízható adatokra van szükség. Ezek az adatok alapozzák meg a minőségbiztosításunkat, amely az elvárt minőségi követelmények teljesítési képességének növelésére összpontosít. A termelési folyamat különböző döntéshozatali szintjein különféle adatokra van szükség, ezek beszerzése esetenként pedig költséges és hosszadalmas. Érdemes megkeresni azokat a lehetőségeket, amikkel a szükséges adatokat mi magunk, helyben előállíthatjuk, így a lehető leggyorsabban tudunk döntéseket hozni, vagy gyártási folyamatba beavatkozni, ha szükséges. Gyakorlati példákon keresztül mutatjuk be ezeket a lehetőségeket.
Az automatikus progeszteronmérés gyakorlati tapasztalatai
Egy tehenészet tejtermelési színvonalát és jövedelmezőségét, annak szaporodásbiológiai helyzete döntően befolyásolja. A tej progeszteronszint mérésével egy állományon belül megbízhatóan feltérképezhető az egyes egyedek szaporodásbiológiai státusza, amely segítségével hatékonyan javíthatók a tehenészet szaporodásbiológiai mutatói. Bár e mögött összetett biológiai folyamatok állnak, a technológia, amely a tehenek szaporodásbiológiai állapotáról informál bennünket egyszerűen telepíthető - akár utólag is - a fejőrobotokba. Az előadásban beszámolunk az automatikus progeszteronszint mérés eddigi gyakorlati tapasztalatairól és annak lehetőségeiről.
Egy rendszer, ami számol: Betekintés egy többágazatos cégcsoport adataiba
Hogyan lehet egy több telepből és különböző állatfajokból álló cégcsoport működését egységesen átlátni? Milyen eszközök segíthetnek abban, hogy a szarvasmarha-, sertés- és baromfitartás adatai egy helyen legyenek elemezhetők és akár összehasonlíthatók? Az AgroVir egy olyan rendszer, amely lehetővé teszi, hogy a gazdálkodás különböző területeit – mint a takarmányozás, az állategészségügy vagy a pénzügyi eredmények – egyetlen platformon elemezhessük és összehasonlíthassuk. Az előadásban valós telepi példákon keresztül mutatjuk be, hogyan segítenek ezek az adatok a mindennapi döntéshozatalban és a cégcsoport működésének optimalizálásában.
DROGOZZUNK EGY KICSIT! Amit érdemes tudni a gyógynövényekről a nagyüzemi állattartási gyakorlatban
Tudatos állategészségügyi megközelítés: A GYÓGYNÖVÉNYEK a mellékhatás mentesség, a vénymentesség és a várakozási idő mentesség miatt kerültek a figyelem előterébe. A gyógynövény illóolajok szerepe: fűszernövények, görcsoldók, antioxidánsok, antimikrobális hatásúak. Mindezek alkalmassá teszik a gyógynövényeket a betegségek megelőzésére, illetve a gyógyító kezelések kiegészítésére. A betegségek és a termelési veszteségek kapcsolata: Minden takarmány hasznosulás romlás, minden megbetegedés, minden kiesés, minden gyógyszerezés = anyagi kár! Európa szerte, de az egész világban szívesen alkalmazzák tenyész- és végtermék baromfi telepek, sertés- és szarvasmarhatelepek, nyúltelepek is, de olyan „egzotikus” állatfajok nagyüzemi tartási helyei is, mint a strucc és az emu. A gyógynövények szerepe az egészség védelmében: Immunrendszer támogatása, példákkal. Emésztőszervi problémák csökkentése, példákkal. Légzőszervi problémák csökkentése, példákkal. Antimikrobális hatásúak, példákkal. Mikor szükséges gyógynövénykiegészítés a mindennapi állattartásban? Különbség megelőzés és kezelés között: fontos és olcsóbb a prevenció! Be kell illeszteni a programba! Nem szabad megvárni az eredmények leromlását, a tünetek és elhullások megjelenését az állományban! Állományszintű egészségvédelem gyógynövényekkel, integrált megközelítés bemutatásával, gyakorlati példákkal, a gyakorlatban bevált protokollokkal. Az állatorvosi gyakorlat támogatása: Hogyan egészítik ki a gyógynövények a hagyományos gyógyszeres terápiát? Gyakorlati alkalmazások bemutatása. A jövő lehetőségei a gyógynövény-alapú állategészségügyben: innováció, fenntarthatóság és hatékonyság.
Az egészséget természetes módon támogató növényi nanokompozitok alkalmazása az állattartás területein
Az egészséget természetes módon támogató növényi nanokompozitok alkalmazása az állattartás területein A nagyüzemi mezőgazdaság - növénytermesztés, állattenyésztés - sok haszna mellett egy sor nem kívánatos, kedvezőtlen hatással is jár. Csökken pl. az egyes takarmányok beltartalmi értéke, és az így kialakult tápanyaghiányok megnövekedett terheket jelentenek az állatok számára, amely csökkentheti pl. a betegségekkel szembeni ellenállóképességet is. A cél az, hogy lehetőség szerint adjunk vissza valamit abból, amit elvontunk a mesterséges állattartással, ezáltal támogatva állataink természetes egészségét. Ebben nyújtanak segítséget az ősi tudásunkhoz tartozó gyógynövények. Az ajakos virágúak rendjébe tartozó gyógynövények több területen is kifejtik hatásukat: fűszerhatásukkal javítják a szervezet működését, az emésztést, a tápanyagok hasznosulását. Mikrobicid hatásukkal korlátozzák a patogén kórokozók (vírusok, baktériumok, mikrogombák, paraziták) elszaporodását, ezzel hozzájárulnak a fertőzések megelőzéséhez és segítik a gyógykezelést is. A kérdés az, hogy milyen formában juttassuk be állataink szervezetébe ezeket a növényi anyagokat. Ehhez szükség van az ősi ismeretek mellett a mai tudásunkra, amikor is un. nanokompozitokat (molekuláris részecske struktúrák) tudunk előállítani a növényi illóolajokból, megőrizve azok eredeti összetételét és a biológiailag aktív komponensek természetes szerkezetét és arányát. A fentiek gyakorlati megvalósítását szolgálják közel 30 éve az EKO-PHARMA kft. hazai fejlesztésű termékei a haszonállattartás, méhészet, aquakultúra területén. Haszonállatok részére (szárnyasok, kiskérődzők, szarvasmarhák, sertések stb.) EKODIÁR® termékcsalád, halak és halgazdálkodás részére EKVARIN® termékcsalád, méhészetek méhek részére APIDIÁR® termékek. Ezeken a területeken az évtizedek alatt számos kedvező tapasztalatról tudunk számot adni. Fő előnyei a készítmények alkalmazásának, hogy nincsen semmilyen szermaradvány, nem alakul ki rezisztencia és nincs egészségügyi várakozási idő sem, és emellett az állattartás is gazdaságossá válik.
Precíziós takarmányozás telepi műszeres gyorsvizsgálatokra alapozva - aktualitások, jövőbeli lehetőségek
A gazdasági haszonállatok precíziós takarmányozása jelentős mértékben hozzájárul az állattenyésztés hatékonyságának és gazdaságosságának növeléséhez. A takarmányok minőségének gyors és megbízható leírására ma már többféle objektív módszer is rendelkezésre áll. Legyen szó az egyes kémiai összetevők meghatározásáról, vagy komplex jellemzők alapján minőségi csoportok azonosításáról, a digitális adatokat szolgáltató, automatizált rendszerekbe kapcsolható technológiák bővülése révén jelentős innovációkra számíthatunk a telepi technológiák szintjén. Előadásunkban a NIR spektroszkópia és a műszeres aromaelemzés telepi környezetben alkalmazható újításait tekintjük át, elsősorban tejelő tehenészetekből származó eredményekre alapozva.
Az állattartás környezeti hatásainak csökkentése életciklus-elemzés (LCA) alapján
Az állattartás környezeti hatásainak csökkentése életciklus-elemzés (LCA) alapján A precíziós gazdálkodás és a digitalizáció a termelés hatékonyságának javításán túl fontos szerepet tölt be a mezőgazdaság környezetterhelésének nyomon követésében és csökkentésében. Az állattenyésztés felel az emberi tevékenységből származó metán- és ammónia-kibocsátás jelentős hányadáért, amelyek nyilvántartására és csökkentésére irányuló kötelezettségek jelentős terhet rónak az ágazatban működő vállalkozásokra. A gazdaságoknak tudniuk kell számszerűsíteni tevékenységeik környezeti hatását, hogy tisztában legyenek, milyen mértékű a klímahatásuk, mekkora a szennyezőanyag-kibocsátásuk és mik a beavatkozási lehetőségeik. Előadásunkban ezekre a kérdésekre keressük a választ a dsm-firmenich által fejlesztett SustellTM szoftver alkalmazásán keresztül, hazai állattartó gazdaságokra készített életciklus-elemzések eredményei alapján.
A hígtrágya szerepe az alternatív gazdálkodásban: Új megoldások a műtrágyahasználat csökkentésére vagy teljes kiváltására
Az előadás a TRIUNE trágyakezelési technológia környezetbarát innovációját mutatja be, amelyek célja a hígtrágya értékes tápanyagforrásként való hasznosítása és a műtrágyahasználat minimalizálása. A technológia csökkenti az ammónia- és gázkibocsátást, homogenizálja a hígtrágyát, és megőrzi a benne lévő tápanyagokat, így növeli a növények számára felvehető nitrogén és foszfor mennyiségét. A TRIUNE alkalmazása egyszerű, nem veszélyes az élő szervezetekre, és a fenntarthatóbb mezőgazdasági gyakorlatot támogatja. Eredményei között szerepel a talaj termékenységének javítása, a terméshozam növelése, például kukorica és búza esetében, miközben jelentős költségmegtakarítást eredményez a gazdálkodás során.
Gyógynövények és egyéb természetes kiegészítők alkalmazásának múltja, jelene és jövője az állattenyésztésben, különös tekintettel az antibiotikum csökkentésre és környezetvédelemre.
Felmerülhet a kérdés, hogy hol kapcsolódik a precíziós állattartáshoz a gyógynövényes termékek témaköre, amelyre egy jól ismert szakmai tézissel lehet a legkimerítőbben válaszolni: Az egészséges, természetes környezetéhez leginkább hasonló módon tartott állat termel optimálisan, és érvényesíti a genetikai képességei legjavát. A természetes hatóanyagokat tartalmazó termékek egyrészt maradékanyagok nélkül és komplex módon biztosítják az egészséget, előzik meg a betegségeket, regenerálják a különféle szerveket, miközben a környezetet és bioszférát károsító hatásuk a legminimálisabb, sőt arra még kedvező hatással is bírnak.
Értékteremtés telepspecifikusan - Diagnosztikai betekintés a Streptococcosis kulisszái mögé hazai sertésállományokban
13:00
17:40
Mit ad az informatika az agráriumnak? - Agrárinformatika szekció II.
Neumann János terem (Emelet - Fortissimo és Grandissimo)
Előadások:
Handfree megoldás a méhészetben - egy magyar innováció gyakorlati eredményei
Hogyan segítheti a méhészt a digitalizáció? Az előadásban a hanganalizátor fejlesztését mutatom be a kezdetektől a mai mobiltelefonos alkalmazásig. Az évek során új funkciókat építettünk be, amik tovább növelik a hatékonyságot. Három fő funkciója van az appnak. Hangelemzés: A hangelemzés jelzést ad a méhésznek, hogy a kaptárt át kell e vizsgálni, mindezt egy 5 másodperces hangmintából képes megállapítani az algoritmus. Adatrögzítés: Az átvizsgálás során megfigyelt jellemzők tárolása digitális formában, hangvezérlés segítségével. Az app képes a beszédből a méhészetre jellemző adatokat értelmezni és azokat felhőben rendszerezve tárolni. Kimutatások: A tárolt adatokból kimutatásokat készít, amik a döntéshozatalban segítenek a méhésznek.
A digitális adatok jelentősége az élelmiszertermelési láncban - energiahatékonyság és költségoptimalizálás
Az előadás témája a digitális adatok jelentősége és fontossága az agrárszektorban. Bemutatom, hogyan keletkezhetnek digitális adatok, hol és milyen módon gyűjthetők az adatok, valamint milyen értéket lehetséges teremtetni a digitális adatokból. A „nyers” elmélet mellett gyakorlati példákon keresztül is szemléltetem a digitalizáció eredményeit, amelyek az elmúlt év során megvalósított projekteken alapulnak.
Digitális megoldások az agráriumban, és miért fontos
Milyen a jelenlegi agrár helyzet és annak jövőképe a humánerőforrás oldaláról. Miért is fontos a digitalizáció, hogyan segíthet a mindennapokban? Ismerjünk meg néhány informatikai megoldást, melyek az agrárium széles vertikumában alkalmazhatóak.
Agrárinformatika használata a gyakorlatban OKOS megoldásokkal
A fejlesztésekkel innovációval kapcsolatban az agráriumban is egyre többször hangzik el a kifejezés: DIGITALIZÁCIÓ. De valójában tisztában vannak-e az ágazati szereplők kifejezés a jelentésével, és tényleg tudják-e milyen lehetőségeket tartalmaz a mezőgazdaságban a „Digitalizációt segítő átállás” Ezt hivatott tisztázni az OKOSFARM előadása, alátámasztva néhány, a mezőgazdaságban megvalósult DIGITALIZÁCIÓS jógyakorlat bemutatásával.
Mesterséges Intelligencia a Gyakorlatban: Elképzelés vs Valóság
Az előadás bemutatja, hogy a Birdwatcher milyen területeken alkalmaz mesterséges intelligenciát, és hol döntöttünk annak mellőzése mellett, valamint az ezek mögött álló okokat. Megosztjuk tapasztalatainkat, amelyek rávilágítanak arra, hogy bár az AI gyakran látványos eredményeket produkál, a valós érték sokszor elmaradhat, ezért fontos megfontoltan és kritikusan közelíteni ezekhez a technológiákhoz, miközben felismerjük a bennük rejlő jövőbeli lehetőségeket.
AI és robotika az integrált növényvédelem szolgálatában
Előadásomban áttekintést nyújtok a növénytermesztésben jelenleg csúcstechnológiát képviselő technológiákról: a mesterséges intelligencia szoftveres alkalmazásairól, a még nem intelligens, de precíziós robotokról, majd a kettő ötvözetéről, az intelligens robotokról. Megvizsgáljuk, hogy a jövőben mi várható ezektől az egyre intelligensebb és egyre elérhetőbb gépektől, és bemutatom, hogy a GuardenAI lézeres kártevőmentesítő innovációja milyen új lehetőségeket rejt az agrárium számára.
Az adatsokaság és azok mezőgazdasági termelés érdekében történő felhasználásának kihívásai Mezőhegyesen.
Előadásom témája és központi eleme annak a kihívásnak a bemutatása lesz, hogy a jelenleg elérhető számos mezőgazdasági adat és adatforrások miként tudják egy magasabb szinten támogatni a mezőgazdasági termelést. Hogyan lehetséges vagy nem lehetséges ezekkel az adatokkal úgy dolgozni, hogy azok között megtaláljuk a szinergiákat és csökkentsük vagy megszüntessük a szigetszerű mivoltukat. Példákkal világítok rá azokra az esetekre, amik kihívásokat vagy nehézségeket okoznak ezen adatok magasabb szintű kezelésében vagy felhasználásában.
Döntsön helyettünk az AI Agronómus!?
Szükségünk lesz még traktorosra 5 év múlva? És agronómusra? Valószínűleg igen – de lehet, hogy egészen más szerepben. A mezőgazdaság egy olyan hatalmas átalakulás küszöbén áll, amit ma még csak sejteni tudunk. A mesterséges intelligencia és az automatizált rendszerek nemcsak a munkafolyamatok felgyorsítását ígérik, hanem egy teljesen új szintre emelik a gazdálkodás pontosságát és hatékonyságát. Gondolkoztál már azon, milyen lenne, ha egy digitális tanácsadó mondaná meg mikor milyen kultúrát vess a tábláidra? Az előadásomban bemutatom a jövő első AI Agronómusát, aki már az év második felében képes lesz megtervezni helyetted a vetésforgót, és segít dönteni az optimális növényvédelmi stratégiáról. Nem sci-fi, hanem egy valós megoldás, ami hamarosan a gazdák mindennapjainak része lehet. A technológia nem elveszi a szakemberek szerepét, hanem eszközt ad a kezükbe, hogy még jobb döntéseket hozhassanak.
Copernicus Data Space Ecosystem - műholdképek mindenkinek
A Sentinel műholdak adatait régóta használjuk a precíziós mezőgazdaságban és az agrármonitoringban, de ezek vizsgálata eddig komoly számítási kapacitást, célszoftvereket és szaktudást igényelt. A Copernicus Program új adatplatformja, a Copernicus Data Space Ecosystem viszont közvetlenül a felhőben történő feldolgozást tesz lehetővé, az adatok letöltése és tárolása nélkül. Az elemzési algoritmusok és a szükséges virtuális gépkapacitás ingyenesen, nyíltan hozzáférhető, így a precíziós mezőgazdaság alapvető elemzései különösebb befektetés nélkül is elérhetőek. Az egyedi gazdálkodók egy laptopról is megtekinthetik a parcelláik állapotát, fejlődését, de a nagyobb területeket kezelő cégek, állami intézmények számára sem szükséges külön feldolgozó infrastruktúra kiépítése. Startup cégek számára különösen a platform skálázhatósága vonzó, hiszen a kísérletezéstől az éles üzemeltetésig könnyen és gyorsan el lehet jutni. A Copernicus Data Space Ecosystem tehát forradalmasítja a műholdfelvételek elérhetőségét és ezzel új, változatos mezőgazdasági alkalmazásokat tesz lehetővé.
A Duna Adatkoca platform alkalmazási lehetőségei
A Duna Adatkocka platformot a hely alapú adathozzáférésre irányuló igény hívta életre. A platform hozzáférést biztosít különféle környezeti adatkészletekhez, a műholdképektől a meteorológiai és talajadatokig. A technológia lehetőséget kínál a felhasználói adatok integrációjára, ezzel is segítve a helyi szereplőket a műholdas és egyéb környezeti vagy üzleti adatok szinergiájának maximalizálásában. A keletkező adatkockákon növényfejlődési modellek futtathatóak, melyek skálázható terméshozam előrejelzést biztosítanak regionális vagy tábla szinten. A Duna Adatkocka platformot integráltja az adat gyűjtés, az adat feldolgozás, a modellezést és a döntés előkészítést, így hatékony segítséget nyújt a szaktanácsadás és a kárbecslés területén.
Hogyan tud a Data-EDIH segíteni az élelmiszeripari vállalkozásoknak az adatalapú fejlődésben?
Az élelmiszeriparban is a digitalizációjának kulcsa, hogy a vállalatok a folyamataik során keletkező adatokat megfelelően gyűjtsék, rendszerezzék és elemezzék. Az előadás rávilágít arra, hogy hogyan támogatja a Data-EDIH az adatvezérelt működés kialakítását, és bemutatja, miként segíti a cégeket abban, hogy az adatokból nyert valós idejű információkra alapozva javítsák döntéshozatali folyamataikat.
Agro-fotovoltaikus rendszerek
A mezőgazdaság és az energetika egyaránt küzd olyan problémákkal, melyek megoldására nagy kiterjedésű földterületekre van szükség. Ezen ellentét feloldására kínálnak megoldást az agro-fotovoltaikus rendszerek, melyek segítségével egy területen párhuzamosan folytatható mezőgazdasági tevékenység. Ezek a rendszerek számos mezőgazdasági művelés esetén megvalósíthatóak. A ZalaZONE InnoTech-nél a növénytermesztéssel kombinált napenergiatermeléssel foglalkozunk. Az általunk tervezett teszt rendszer lehetőséget biztosít különböző típusú napelemek, valamint különböző forgatási algoritmusok hatásainak vizsgálatára bogyósgyümölcs termesztés esetén. A kiterjedt mérő és adatrögzítő rendszerünk segítségével értékes információkat gyűjthetünk a növénytermesztésről, energiatermelésről, a kialakuló mikroklímáról és az élelmiszerminőségről.
13:50
15:30
Öntözés és tápanyaggazdálkodás – Szántóföld szekció II.
Festetics György terem (Maestro AB)
Előadások:
Öntözőcsatorna-építés és -felújítás Concrete Canvas™ cementkötésű geokompozittal (GCCM), munkák a KÖTIVIZIG területén
Magyarország egyik legnagyobb csatornahálózatát a Közép-Tisza-Vidéki Vízügyi Igazgatóság üzemelteti. A vízpótló csatornák elsődlegesen az öntözést, mezőgazdasági területek és halgazdaságok vízellátását szolgálják. Célunk az Igazgatóság területén végzett munkák bemutatásán keresztül ismertetni az angol Concrete Canvas™ (CC) GCCM (cementkötésű geokompozit) technológiát, a CC betonpaplan™ öntözésben való alkalmazhatóságát. A CC termékekkel a hagyományos betontechnológiákhoz képest ~10x gyorsabban, költséghatékonyan építhetők időtálló műtárgyak. A vízzáró betonpaplannal burkolt, géppel is takarítható öntözőcsatornák nagymértékben segítik a mezőgazdasági vízellátási igények biztonságos és tervezhető kiszolgálását, ezáltal növelve a terméshozam kiszámíthatóság.
Új lendület a növénytermesztésben: Precíziós megoldások a sikerért!
Altoterra Kft.- prezentáció rövid 5-7 mondatos összefoglalója „A fenntartható és jövedelmező mezőgazdasági termelés alapja a jövőbe mutató intenzív technológiák alkalmazása. Olyan új technológiai elemeket kell bevetnünk, amelyek kis környezeti terhelést képviselnek és emellett nagy a hozzáadott értékük. A biostimulátor hatású hasznos elemek ( Pl.: Titán, Szilícium), olyan növényélettani folyamatokat gerjesztenek, amellyel nő a termés mennyisége/ javul a minősége, továbbá kutatásokkal bizonyítottan pozitív növényegészségügyi hatást érhetünk el. A titán jótékony szerepe a növénytáplálásban elsősorban a vassal való kölcsönhatásban rejlik. A szilíciummal való kezelések igen kedvezően befolyásolják a növényegészségügyi állapotot. A forradalmian új „nutriboost tecnológián” alapuló lombtrágyákban a kelátképző glükonsav közvetlenül tud bekapcsolódni a növény energiatermelő folyamataiba.”
A csepegtető öntözés elterjedése a szántóföldi növények esetében
Előadásom a globális klímaváltozás egyik legégetőbb elemét, a csapadékhiányt és a vízkészletek csökkenését elemzi. Ezután a mezőgazdaságban használható öntözési eljárásokról és ezek hatásairól beszélek. Emellett be szeretném mutatni az öntözés környezetbarát, precíziós és víztakarékos megoldásait, különös tekintettel a felszín alatti csepegtető öntözésre. Ezen rendszerek pontos telepítésével, használatával és a használatából eredő előnyökkel foglalkozom az előadásom során.
Öntözésfejlesztési beruházások - megvalósítás szűkös időkerettel
Az öntözésfejlesztésre irányuló VP2-4.1.4-16 pályázat egyfelől remek lehetőség, hogy a hazai szereplők kiszámíthatóbban gazdálkodjanak az egyre szélsőségesebb csapadékviszonyok mellett is. Másfelől komoly kihívást tud jelenteni, mivel egy ősz végi- tél eleji időszaktól kezdődően csupán néhány hónap áll rendelkezésre a megvalósításra, ráadásul egyszerre szeretne minden nyertes pályázó megvalósítani. Jó tudni, hogy van olyan kivitelezési megoldás, amely még februárban is jó kilátásokat ad a sikeres, határidőben történő befejezésre.
Öntözz okosan, hogy minden csepp célba érjen!
Precíziós öntözéssel a biztos termésért
Előadásom során bemutatom az öntözés helyzetét EU-s és hazai viszonylatban, emellett az elérhető technológiákat, kiemelten a precíziós lehetőségeket. Ezek az eszközök lehetővé teszik, hogy minden növény a megfelelő mennyiségű vizet kapja, az időjárást és a növény igényeit figyelembe véve, a megfelelő időben. Bemutatom a precíziós technológiákat támogató termékeket is. Célom az előadással, hogy a résztvevők átlássák a szerepét annak, hogyan tudnak ezek az eszközök hozzájárulni a jövő gazdaságához, a termelékenység növeléséhez!
A jövő műtrágyái a hatékonyabb növénytáplálásért
Cégünk 34 éves tapasztalattal a fenntartható és precíziós műtrágyázás élvonalában tevékenykedik, melynek innovációit ezen az előadáson mutatjuk be. Kiemelt termékeink, mint a Thio-NS folyékony nitrogénoldat és a RizoTec NPK műtrágya, a hatékony növénytáplálást, a talajbiodom fejlesztését és a környezetterhelés csökkentését szolgálják. Filozófiánk szerint csak annyi és olyan tápanyagot juttatunk ki, amennyire és amilyenre a növényeknek valóban szükségük van. Az általunk kínált megoldások nemcsak a terméshozamot és a minőséget növelik, hanem a fenntartható gazdálkodást is támogatják, miközben megőrzik a talaj egészségét és hosszú távú termőképességét.
15:45
17:30
Távérzékelés és gépesítés – Szántóföld szekció III.
Festetics György terem (Maestro AB)
Előadások:
IoT rendszerfejlesztés a Széchenyi István Egyetemen
Az előadásban a Széchenyi István Egyetemen kialakított Internet of Things rendszer kerül bemutatásra. A rendszer több típusú és saját fejlesztésű szántóföldi szenzorállomásokból áll, amelyek szintén többféle adattovábbítási technológia segítségével kommunikálnak. Az állomások real-time adatkövetéséhez egy, ún. SmartFarm webes interaktív felület jeleníti meg a szántóföldi táblákat és szenzorokat. Az előadásban továbbá bemutásra kerül a piaci bevezetés előtt álló új szenzorállomásunk, melynek pilot verziója már elkészült. Ez a fejlesztésünk modern technológiával támogatja az agrárdigitalizációt könnyű műszaki kezelhetőséggel és adatmonitoringgal.
PlantaDrone Háttértámogatási és Drónműveleti Központ, piacvezető drónos megoldások, gazdasági hatékonyság növelés Mindenkinek!
Mikor lesz végre legális a permetező drónok használata?
Mikor lesz végre legális a permetező drónok használata? A permetező drónok tömeges megjelenése és elterjedése 2018. évre tehető. Az alkalmazásukhoz szükséges jogszabályi keretek, képzési rendszer, növényvédő szer engedélyezési útmutató 2022-re elkészült, gyakorlatilag minden rendelkezésre állt, csak éppen engedélyezett növényvédő szerek nem állnak rendelkezésre. Ennek feltételei folyamatosan változtak, így előrehaladás ezen a területen évek óta nem történt. A gyakorlat pedig komoly érdeklődést mutat. Nem reprezentatív felmérésem eredménye szerint a napraforgó deszikkálása diquat hatóanyagú készítményekkel, Coragen rovarölő kukoricában, Pictor Active gombaölő napraforgóban és napraforgó deszikkálás glifozáttal a lenagyobb igényt jelentő technológiák. A felmérés azonban arra is rámutat, hogy szabálytalan, vagy esetenként kockázatos technológiák is szerepelnek az igények között. Amennyiben lenne együttműködés a növényvédő szer engedélyezési hatósággal akár csak korlátozott mértékű engedélyek kiadására, azzal elejét lehetne venni az elfogadhatatlan kockázatot jelentő kezelések gyakorlati alkalmazásának. Az engedélyezési eljárások megindításához azonban nem áll rendelkezésre elegendő adat, nincs európai uniós útmutató, és jelentős kockázatot jelent az elsodródás. Ezzel szemben a hatóságnak nemzeti hatáskörben jelentős mozgástere van, és akár tapasztalati adatok a rendelkezésére állnak, legalább egy ideiglenes megoldáshoz. Az elsodródással kapcsolatban változtatni kell az eddigi hozzáálláson, legalábbis az egyre szaporodó tanulmányok ezt mutatják. Nem a technika a bűnös, hanem az emberi hiba a legfőbb okozója. Összegezve tehát sokkal több lehetőségünk van, amivel élhetnénk is!
Így reformálják meg a permetező drónok Európa agráriumát
Merre tart a világ a gabonavetésben?
A megváltozott gazdasági és klimatikus viszonyok új technológiai irányok kidolgozására késztetik a gazdálkodókat és a gépgyártókat egyaránt. Nincs ez másként a gabonavetésben sem. Óriási útkeresés zajlik, hogy van-e eredményesebb vetéstechnológia, amely megfelel a fenntartható gazdálkodás követelményeinek és a gazdasági elvárásoknak egyaránt.
Pozícionált műtrágya elhelyezés szemenkénti vetőgéppel
Precíziós szemléletű digitális megoldások bevezetése és alkalmazása egy 11.000 hektáros gazdaságban.
Az előadás során bemutatásra kerül - a Dan Slovakia Agrar cégcsoport példáján keresztül - hogy milyen lépések szükségesek ahhoz, hogy a precíziós szemléletű szántóföldi növénytermesztés bevezetése sikeres legyen egy 11 ezer hektáros gazdaságban. A nagy területre vonatkoztatott változó tőszámú vetés és változó mennyiségű tápanyag-utánpótlás tervezési stratégiái, a kijuttatási mennyiségek meghatározása, valamint az adatátviteli feladatok megvalósítása új szemléletmódot kíván a korábbi gyakorlatokhoz képest. A bemutatott eredmények tényszerűen támasztják alá, hogy – amennyiben az eszközök rendelkezésre állnak – a szemléletváltás akár egy éven belül is gazdasági eredményességet javít, a jövedelmezőséget pedig pozitív irányba tolja el.
18:00
21:00
PREGA Est
Kiállítótér, 1. emelet
Előadások:
Magyar Kukorica Klub Termésverseny díjkiosztója
Agrárgazdaság Digitalizációjáért Díj átadó – Magyar Precíziós Gazdálkodási Egyesület
Stand-up comedy
Jótékonysági tombola sorsolás
Állófogadás
08:00
09:00
Érkezés, regisztráció
09:00
11:20
Pályázatok és modernizáció – Szántóföld szekció IV.
Festetics György terem (Maestro AB)
Előadások:
A digitális átállás finanszírozása: mennyit segítenek a pályázatok? – Kerekasztal-beszélgetés
Közvetlen uniós forrásbevonási és pályázati lehetőségek az agráriumban
Alternatív megoldások a precíziós mezőgazdaságban
Kiemelt Lehetőség: Foltszerű Kezelés Permetező Drónnal
Kiemelt Lehetőség: Foltszerű Kezelés Permetező Drónnal Az előadás a drónos permetezés foltszerű kezelésének jelentőségét és technológiai fejlődését mutatja be. Korábban az ilyen precíziós kezelések csak részben, manuális beavatkozással voltak megoldhatók. Az XAG és a Pix4D együttműködésének köszönhetően mára elérhetővé vált egy intelligens, gazdaságos, környezetbarát és könnyen beállítható permetezési folyamat. Az előadás során részletesen ismertetjük ezt az innovatív megoldást és annak előnyeit. Weboldal Linkje: www.xnetik.hu.
Generáció váltás a SENCROP-nál: 4G állomások, valamint az Öntözési modul ismertetése
Szabályozott precíziós öntözés Mesterséges Intelligenciával
Új megoldások a Bayer palettáján
Robotkormányzási rendszer előnyei egy kis-közepes gazdaságban
Előadásunkban be fogjuk mutatni a cégünket és, hogy miben tudunk a gazdáknak segíteni a precíziós gazdálkodásban. Továbbá Szabolcs elmondja a saját történetét a robotkormányzási rendszerekkel kapcsolatban, beszélni fog arról, hogy mióta használ ilyen rendszereket, és hogy milyen előnyökkel jár egy ilyen rendszer használata. Szabolcs saját tapasztalatait fogja megosztani a résztvevőkkel, és el fogja mondani, hogy milyen megtérüléssel lehet számolni egy ilyen rendszer esetében.
09:00
11:00
Precíziós zöldségtermesztés szekció
Nagyváthy János terem (Maestro C)
Előadások:
Precizíós eszközök alkalmazása az integrált-biológiai növényvédelemben a zöldséghajtatás területén
Intenzív sárgarépa termesztésének lehetőségei Magyarországon a precíziós technológia alkalmazásával
Innovatív, költséghatékony és fenntartható zöldségtárolási megoldások a RootzControl segítségével
Az AgriRootz egy 2012-ben alapított, főként zöldségfélék (hagyma, burgonya, sárgarépa, petrezselyem, zeller) hűtésével és szellőztetésével foglalkozó cég, amely jelen van Ausztriában, Horvátországban, Csehországban. Szlovákiában, Szlovéniában, Szerbiában, Oroszországban, Bulgáriában,Olaszországban és már Magyarországon is. A tárolási megoldások kialakítása és a hűtési folyamatok során elengedhetetlen a termékek kiváló minőségi papramétereinek hosszú időintervallumon át tartó megőrzése. Az AgriRootz a hosszú évek tapasztalatának és az európai partnerekkel történő szoros együttműködésnek köszönhetően 2020/21-ben megalkotta a RootzControlt software-rendszert, amely biztosítja a legmagasabb színvonalú élelmiszerbiztonságot, energia- és költséghatékony módon.
Aeropóniás zöldségtermesztés
A világ népessége az elkövetkező évtizedekben tovább növekszik, miközben a jó minőségű termőterületek kiterjedése folyamatosan csökken. Emellett a globális éghajlatváltozás várhatóan növeli az aszályok, belvizek és más szélsőséges időjárási események gyakoriságát, ami bizonytalanságot okoz a növénytermesztésben. A talaj nélküli termesztés különösen olyan térségekben kínálhat víztakarékos megoldást, ahol a vízforrások szűkösek, vagy a vízhiány komoly problémát jelent. Ez a technológia hozzájárulhat az élelmezésbiztonság és az önellátás javításához az érintett régiókban. A Debreceni Egyetem Víztudományi és Környezetinformatikai Tanszékén működő aeropónikus rendszer (más néven tápködkultúra), víz- és energiahatékony módon, valamint teljesen zárt, fény-, hő- és páratartalom-szabályozott környezetben biztosítja a növénytermesztést. Ezekben a rendszerekben az ökológiai feltételek, a tápoldat mennyisége és összetétele, valamint a termesztőközeg szabályozása révén a kertészeti növények terméshozama és minősége jelentősen javítható a hagyományos (talajos) termesztési módszerekkel összehasonlítva. Az aeropónikus rendszerben eddig sikeresen termesztettek levélzöldségeket, zöldborsót és zöldbabot, amelynek eredményeit mutatja be az előadás.
LED, Hobby vagy Jövőkép?
A pótmegvilágítás a mezőgazdasági technológiák egyik legdinamikusabban fejlődő területe, amely jelentősen befolyásolja az alkalmazott termesztéstechnológiát és az üvegházak működését. Az innovációk ellenére a megvilágított termesztés magas kockázatot rejt magában az eredményesség terén. A pontos mérések és szakmai koordináció elengedhetetlenek a sikerhez, mivel nincs univerzális recept. Az új technológiák, például a LED-megoldások és a megvilágítási intenzitás folyamatos fejlesztése mellett fontos a precíz tervezés és a kereskedelmi elvárásokhoz való igazodás. A megvilágítási stratégiák alkalmazása ezért leginkább olyan üvegházakban javasolt, amelyek mellett hagyományos, normál üzemek is működnek, stabil alapot nyújtva a kísérletezéshez.
Hogyan lehet pótmegvilágítási áram igényt a töredékére csökkenteni?
Előadásomban gyakorlatias példákban megmutatom hogy hogyan lehet a világítási energiaigényt akáraz eredeti töredékére csökkenteni hasonló hozam mellett. Ebből adódóan szó lesz, helyes tervezésről, dinamikus megvilágítási stratégiák fontosságáról. és a high tech üvegházak többrétű alkalmazásáról. Továbbá említést teszek a hightech mezőgazdaság és az űripar kapcsolatáról valamint ennek Magyarországi vonatkozásáról a Genesis Mission Possible Űrmisszióról.
Vertikális farmok gazdaságos üzemeltetése
Beltéri szamócatermesztés
Beltéri szamócatermesztés Balázs László1, Mateja Nedeljkovic1, Csóka Mariann2, Végh Rita2, Sipos László2 1MATE, Növénytermesztési-tudományok Intézet 2MATE, Élelmiszertudományi és Technológiai Intézet Az egész évben folyamatosan termelő vertikális farmok jelentős tőkebefektetést vonzanak napjainkban. A MATE kísérleti vertikális farmján végzett kísérletek elsődleges célja az új növénytermesztési technológia magyarországi alkalmazhatóságának vizsgálata volt. Termesztőközeg nélkül, kizárólag tápoldaton, mesterséges világítás mellett termesztettünk szamócát és a termés jellemzőit összehasonlítottuk az üvegházi eredményekkel. A lakókonténerbe telepített termesztőrendszer világításra és klímaszabályozásra fordított energiafelhasználását folyamatosan rögzítettük és meghatároztuk a beltéri szamócatermesztés energiahatékonysági mutatóit. A mesterséges világítás mellett és üvegházi körülmények között termesztett szamócák íze, illata hasonló volt, míg a beltartalmi jellemzőik közötti különbség a vizsgált minták eltérő érettségi fokával volt magyarázható. Az előadásban elhangzó információk hasznosak lehetnek nem csak a vertikális farmokkal kísérletező, hanem a LED fényforrásokat fóliasátorban, üvegházban, kiegészítő világításként alkalmazó gazdálkodók számára is.
09:00
10:50
Az élelmiszeripar digitalizációja szekció I.
Neumann János terem (Emelet - Fortissimo és Grandissimo)
09:00
10:50
Precíziós zöldségtermesztés szekció
Neumann János terem (Emelet - Fortissimo és Grandissimo)
09:00
11:00
Az élelmiszeripar digitalizációja szekció I.
Neumann János terem (Emelet - Fortissimo és Grandissimo)
Előadások:
Az ég kék, az AI Master Good! - a Dyntell mesterséges intelligencia megoldásai
A prezentációt Pataki Dávid kezdi a Master Good rövid bemutatásával, majd egy esettanulmány jellegű bemutatóval a Dyntell Sentinel gyakorlati alkalmazásáról (kamerakép-felismerés folyamata, képződő BI dashboardok), miben segíti ez a Master Good menedzsereit és milyen jövőbeli terveik vannak még az AI használatával kapcsolatban. Ezután Salga Péter rövid betekintést ad a Master Good-nél működő megoldás technológia hátterébe és röviden bemutat két másik élelmiszeripari AI esettanulmányt.
SAP bevezetés az élelmiszeriparban
Kompetenciafejlesztés az élelmiszeripari vállalatok sikeres digitalizációjáért
Adatok, adatfeldolgozás, döntés, automatizálás a Mirelite Mirsa működésben
Pörögj fel! Zöld kávé színosztályozó technológia a kivitelező és beruházó szemével
Szemeskávé feldolgozással foglalkozó ROASTAR Zrt. azzal kereste meg a CHH Műszaki KFT-t 2023-ban, hogy színosztályozógép telepítését tervezi a polgárdi kávépörkölő üzemébe. Céljuk, hogy a nyersáruként importált zöld kávé osztályozása tökéletes eredménnyel történjen, mert beszállítóként csak így tud majd eleget tenni a vevő által támasztott magas minőségi elvárásoknak. Első lépésként a beruházó tesztelte a színosztályozó gép kínálatot. Az üzleti együttműködés azért jött létre, mert a Cimbria SEA optikai válogató bizonyult a legjobbnak a teszt során. A 2024-ben átadott új és egyedülálló kávé színosztályozó technológia létrejöttét és üzemeltetési tapasztalatait mutatják be az előadók.
Szárítóba Robotkormány? – A szérű munkák hatása az ágazat egészére
Az, hogy mi történik a betakarítás után, minden ágazatra kihat, összességében a vállalat eredményességére is. A szérűmunkák fontosságára szeretnénk rávilágítani. Innen visszatekintve látjuk az agrotechnikai hibákat, előre tekintve a tárolásra, ezen keresztül az állattenyésztésre gyakorolt hatást, így azt is, hogy mi kerül az asztalunkra, az élelmiszeripar révén. Bemutatjuk, hogy a szárító nagymértékben befolyásolja a tárolt kukorica minőségét, a tárolás költségeit, haszonállataink egészségét.
Adatok és felhasználásuk a SPAR Magyarország Kft értékesítésében és termelő üzemeiben
A SPAR Magyarország Kft óriási adathalmaz birtokosa, hiszen minden egyes vevői tranzakciókról információk állnak rendelkezésre. Tovább mélyíti az információ tartalmát a SuperShop rendszer, amelynek használatát a SPAR Magyarország Kft-n kívül több más különböző szektorokban működő nagyvállalat is bevezette. A vevői és vásárlói adatok segítik termelőüzemeink adatalapú gyártásvezérlését, és ezen keresztül a beszállítóinknak is tervezhetőséget biztosítanak. Honnan, és milyen adatok érkeznek rendszereinkbe, és ezeket hogyan és mire tudjuk használni? Ezekre a kérdésekre térek ki előadásomban.
11:10
12:25
Az élelmiszeripar digitalizációja szekció II.
Neumann János terem (Emelet - Fortissimo és Grandissimo)
Előadások:
Az ég kék, az AI master good - a Dyntell mesterséges intelligencia megoldásainak használata
Digitalizációs lépések a Kometa 99 Zrt. Életében
QR-kód az imposztor. Pedig lehetne igazi is
A QR-kód leolvasásával azt hitetnénk, mindent megtudunk az élelmiszerről, amit megvásárolunk. Pedig az esetek döntő többségében ez jelenleg nem igaz. De ne a küldöncöt hibáztassuk a rossz hírért! A QR-kód éppen lehetne a tényleges nyomonkövetési adatok megosztásának vagy a korrekt fogyasztói tájékoztatásnak is az eszköze, de csak akkor, ha komolyan vesszük.
Hamisítás elleni védelem és nyomon követési megoldás a mezőgazdaságban
SMark biztonsági jelölés Volt egy ötlet, aminek a kifejlesztésére létrehozásra került a SMark Technology Zrt. Az ötletet az vezérelte, hogy a globális termékforgalmazás egyik legnagyobb problémája a hamisítás. Fejlesztések során cél volt, hogy egy olyan biztonsági jelölés kerüljön megalkotásra, ami alkalmas lehet az áruk eredetének az igazolására, egyszerű de biztonságos módon, melynek eredményeként megszületett az SMark biztonsági jelölés. Az SMark elhivatott az áruk eredetének és nyomon követhetőségének biztosításáért, melynek keretén belül tagja a Vám, Jövedéki és Adóügyi Szolgáltatók Szövetségének, valamint a Járműipari Forgalmazók Szellemi Tulajdon-védelmi Szakmai Egyesületének (JAF) is. A Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság az SMark Technology Zrt-nek logisztikai kiválóság díjat adományozott a fejlesztésekkel elért kiváló eredményéért. Az igazolt árueredet biztosítása mellett egyre nagyobb szerepet kap és a jogszabályok is sok esetben előírják a termékek hiteles nyomon követését. Az SMark biztonsági jelölés elsősorban a termék eredetének az igazolására készült, de emellett több kockázatot is tud kezelni pl. nyomon követés, visszáru kezelés stb. Elsősorban a QR kód beolvasása elég a megfelelő használathoz, mely beolvasások bekerülnek egy szerverbe, amely adatok elemezhetőek. A nanosig beolvasására csak akkor van szükség, ha felmerül a gyanú, hogy az SMark címke nem eredeti. A nyomonkövetési- és visszahívási rendszerek folyamatosan fejlődnek és ennek a fejlődésnek az alapját a gyorsan fejlődő technológia, technika adja. Segítséget szeretnénk nyújtani a hazai élelmiszeripari vállalkozásoknak a termékeik hiteles nyomonkövetési rendszereik továbbfejlesztésében. Milyen előnyök származhatnak egy modern nyomonkövetési rendszer alkalmazásából (QR kód): - hatékonyabb termelés, - szoros kapcsolat a vásárlóval, - olcsó marketing lehetősége, - az élelmiszerlánc tevékenység során a QR kód beolvasásával képződő nyomonkövetési adatok könnyen feldolgozhatóak, elemezhetőek és akár marketing célra is hasznosítható, - hitelesebb, nem manipulálható információ forrás (nyomonkövethetőségi követelmények) az SMark biztonsági jelölésben (pl. minőségmegőrzési vagy lejárati idő, termék összetétel) - plusz információk eljuttatása a fogyasztók számára, - garanciális problémák, visszahívások esetében könnyebben beazonosítható áru, - nyomon követés mellett – élelmiszerhamisítás kockázatával érintett termékek tekintetében - hiteles áruazonosság a nanosign segítségével.
Minőségügyi folyamatok digitalizációja az élelmiszeriparban
Előadásom a digitalizáció lencséjén keresztül vizsgálja a hazai élelmiszergyártás minőségügyi folyamatait. Célom iránymutatást nyújtani mindazon gyártóknak, akik kíváncsiak, hogyan lehetne az üzemi folyamataikat papír nélkül vezetni. A minőségügyi teendők gyakorlati oldalára fókuszálok. Szeretnék betekintést adni, miként kellene egy minőségügyi digitalizációs projektet felépíteni. Ismertetem a célterületet, elemzem az elérhető hasznosságokat, mérlegelem a piaci lehetőségeket, valamint hozok néhány hasznos tippet és egy konkrét projekt indulását is be fogom mutatni. Minden kedves Érdeklődőt szeretettel várok!
11:15
13:15
Gyümölcs- és szőlőtermesztés szekció
Nagyváthy János terem (Maestro C)
Előadások:
A gyümölcságazat kihívásai és lehetőségei az erősen változó környezetben
Az előadás során bemutatásra kerül a hazai gyümölcságazat jelenlegi helyzete, kihívásai és lehetőségei. Tényadatok és tendenciák tükrében láthatjuk az ágazat változásait, a versenyképességi alternatívákat és a hazai felkészültséget. Külön hangsúlyt kapnak a modern technológiai megoldások. Ma már nem lehet elmenni a fenntarthatósági szempontok, a klímaváltozás hatásai és az ehhez kapcsolódó alkalmazkodási stratégiák mellett sem, amelyek szintén meghatározzák az ágazat jövőjét.
Agrofotovoltaikus rendszerek a gyümölcstermesztésben
Az agro-fotovoltaikus rendszerekben azonos termőterületen megvalósul a napenergia hasznosítása és a mezőgazdasági termelés. A gazdaságosság mellett a termesztéstechnológia oldaláról e rendszerek – összetett technológiai megoldásaik következtében – számos kérdést vetnek fel. Az utóbbi években létesített kísérleti és üzemi gyümölcsültetvények korai eredményeit összegzi az előadás. Elsősorban a növény fiziológiai tulajdonságait, a vegetáció alakulását, a termésparaméterek változását, valamint a biotikus és abiotikus stresszhatásokra adott válaszokat foglalja rendszerbe.
Innovatív módszerek az almaültetvények vizsgálatában: Jégháló és abiotikus stresszhatások értékelése
A jégháló használatának alma gyümölcsös vízforgalmára gyakorolt hatásának értékelése mikroklímában kimutatható eltérések számszerűsítése alapján, lombozat termográfiai, pigmenttartalmi, lombozatban mért vízpotenciál, stressz és szárazanyag tartalmi adatai alapján, termés fizikai paramétereire gyakorolt hatások értékelése alapján. Abiotikus stresszhatások nem invazív értékelési módszertanának fejlesztése és adaptációja alma gyümölcsösben Early Gold és Golden Reinders fajtákra a lombozatban mérhető klorofilltartalom spektrális jellemzői alapján 400-1000 nm hullámhossztartományban.
Offenzív-defenzív gyakorlati precíziós technikák a gyümölcstermesztésben
A halogatás a legdrágább stratégia! (aki nem lép egyszerre – az kap rétest estére)
Az egyre nehezedő időjárási és piaci helyzetben is van olyan stratégia, ami bizonyítottan nem csak az íróasztalon működik. Ehhez tudunk megfelelő termesztéstechnológiát párosítani, ami elnyerte az EU elismerését is. A technológia iránt számos kontinensről jelentkeztek be, kutatóhelyek és termelők is. A magyarországi tesztek is 30-%-os hozamjavulást mutattak. Több kereskedelmi elsőosztályú frakcióval, csökkenő növényegészségügyi veszteséggel lehet számolni. A technológia ráadásul természetes módon növeli a termék frissen tarthatóságát (polcidőt), ezzel a selejt aránya csökken az ellátási láncban.
Az okostelefonok szerepe a precíziós szőlőtermesztésben
A technológia fejlődése révén az okostelefonok jelentős szerepet kapnak a precíziós gazdálkodásban. A specifikus applikációk révén hatékonyan alkalmazhatóak a talaj- és növényállapot monitorozásában, fenotipizálásban, környezeti adatok gyűjtésében és menedzsment feladatok ellátásában. Az előadásban gyakorlati példákon keresztül kerül bemutatásra az RGB kamera vagy az integrált fényérzékelő precíziós gazdálkodásban betöltött szerepe.
Spektrális kamerák a terepi adatgyűjtésben
11:30
14:40
Ebéd
12:15
14:00
Regeneratív mezőgazdaság és precíziós megoldások a légtérből – Szántóföld szekció V.
Festetics György terem (Maestro AB)
Előadások:
Talajmegújítás és precizió! Kéz a kézben? – Kerekasztal-beszélgetés
A fenntarthatóság és a talajvédelem fontossága a mezőgazdasági gyakorlatban! Humán egészségügyi vonatkozásokkal!
A fenntarthatóság és a talajvédelem fontossága a mezőgazdasági gyakorlatban! Humán egészségügyi vonatkozásokkal! Dr. Gergácz Zoltán Agrármérnök, PhD, MBA 33 éve dolgozok az agráriumban, ebből 20 évet állatok takarmányozásával, emésztés-élettanával foglalkoztam. Gyakran felmerült bennem a kérdés, ha ez a termény, ami megbetegítette az állatokat nem a takarmány üzembe, hanem a malomba kerül, akkor mi történik az emberi szervezetben?! A fenntarható mezőgazdaság meg nem valósulása, összekapcsolható a talajok mikrobiológiai életének pusztulásával, az előállított élelmiszerek minőségének romlásával, esetenként negatív közgazdasági hatásokkal. Megfigyeléseim és tapasztalataim egybe csengenek a szakirodalmi adatokkal, miszerint a humán egészségre is nagy hatást gyakorol a talajok kizsarolódása, elszegényedése. Az egyre gyorsuló klímaváltozásra, működési területemről mutatok adatokat, amelyek tovább gyorsítják a talajok degradációját, optimális életkörülményeket biztosítva a patogén kórokozóknak (gomba, baktérium, vírus és rovar) Ezt négy témakörben adom közzé: 1. a termesztett növényeink beltartalmi értékeinek csökkenése, 2. az emberi mikrobiom szegényedése a talajok mikrobiális életének pusztulásával, 3. a glifozát hatóanyag hatása az emberi mikrobiomra, 4. mikotoxikózisok, amelyek súlyos következményekkel járnak az emberi- és állati szervezetre. Ez utóbbi különösen aktuális a 2024 évi kukoricatermés nagyon erős aflatoxin fertőzöttségét ismerve. Új utakat keresünk az alkalmazott technológiákban, a piaci folyamatokban, kutatva a közgazdasági túlélés lehetőségeit, amit az egészséges élelmiszerek előállításával kell megvalósítani. Természetesen az előadás agrárszakmai oldalról közelíti meg a felvetett problémákat, de a szakirodalmi adatok gyűjtése mellett, orvosokkal történő konzultációim megerősítették, a mezőgazdasági „hagyományos” gyakorlatok egyre súlyosabb humánegészségügyi kapcsolatokkal bírnak.
Szempontok a differenciált nitrogén dózismeghatározásban.
A topográfiai elemzések szerepe a mezőgazdasági eredményesség és fenntarthatóság növelésében. Hegedűs Márton, a DRONATION aktív pilótája és a Pilic Kft. növényorvosa ismerteti, hogyan segítenek a mYields Kft. elemzései a növénytermesztési döntésekben. Hogyan használhatjuk ki a már meglévő GPS-adataink, illetve a drónok által gyűjtött fényképeket a mYields topográfiai modeljeinek elkészítésére. Szarvas Zoltán, az Agro Masters Hungary Kft. ügyvezetője a termelői gyakorlaton túlmutatva ismerteti a cég nitrogén kijuttatás-optimalizáló szolgáltatását, amely biztosítja, hogy a táblára kijuttatott tápanyagok valóban ott maradjanak, ahol a legnagyobb hatékonyságot érik el, és ne az erdősávot, utat, vagy a szomszéd tábláját műtrágyázzuk.
6 év, 60.000 eredmény - Hogyan változtatta meg az öntözést az esőszerű víz?
Milyen lesz a jövő mezőgazdasági ökoszisztémája? Hogyan tegyük hatékonyabbá az öntözést az egyre gyakoribb vízhiányos időkben? Ezeket a kérdéseket sokan feltesszük, de a Water2Farm öntözővízkezelő és intelligens agrotech cég szakértőjének válaszai is vannak. 6 év 170 tesztjének és 60 000 mérésének az eredményei segítenek pontos képet kapni arról, miért az esőszerű vizes öntözés az optimális a gazdaságok számára.
7 gramm nyereség - az elmúlt évek kukoricatermesztésnek tapasztalatai
Az elmúlt 3 év kukoricatermesztés tapasztalatai, a zónaszíntű differenciálás tapasztalatai, útkeresés a differenciálás alsó és felső dózisának meghatározásában.
Adatalapú gazdálkodási projektek, gyakorlati tapasztalatok
Hogyan tudunk a mesterséges intelligencia segítségével jobb és pontosabb döntéseket hozni a mezőgazdaságban? Gyakorlati példák az agrárium különböző területeiről, hogy hogyan lett adatból gyorsan megtérülő, pontos döntés. Élenjáró, de mégis kézzelfogható és bárki számára elérhető technológiai lehetőségek a termelés hatékonyságának növelésére a világ külömböző pontjairól.
12:25
13:55
AgrárEDIH workshop
Neumann János terem (Emelet - Fortissimo és Grandissimo)
Előadások:
Gazdálkodói szekció
Termelők és szaktanácsadóik megismerhetik az egyéni igényekre szabott fejlesztési lépéseket, jó gyakorlatokat - pl. gazdaság felmérés, digitalizációs terv készítés, képzéseken, gyakorlati bemutatókon való részvétel, konkrét technológia saját gazdaságban való kipróbálása, finanszírozási források feltérképezése, bevonása -, ezek szakmai hátterét és módszerét, valamint a bekapcsolódás lehetőségét.
Fejlesztői szekció
Digitális alapú szolgáltatásokat és termékeket fejlesztő és értékesítő vállalkozások részére ismertetésre kerül két olyan aktuális AEDIH program, amely kifejezetten e célcsoport vonatkozásában került meghirdetésre: az Agrárdigitalizációs Kiválósági Díj felhívása, valamint a Technológiai fejlesztők szakmai képzése, az agrárágazati igényekre és műszaki megoldásokra fókuszálva, amelynek ugyancsak célja egy hosszabb távú partnerségi együttműködés kialakítása az Agrár-EDIH és az agrárdigitalizációs ökoszisztéma szereplői között. (Az Agrár-EDIH szolgáltatásait a KKV-k támogatási háttérrel térítésmentesen tudják igénybe venni. )
A helyszín- és a programváltoztatás jogát fenntartjuk.

2024-es Program

PREGA Agrárstratégiai és Workshop Nap

Szekció leírása

Milyen digitális szolgáltatások kiépítése zajlik, amelyek segítik a szolgáltatókat és így közvetetten a termelőket is? A Területi Monitoring Rendszer működése mögött milyen adatbázisok vannak, hol tart ezek összehangolása? Az elektronikus gazdálkodási napló hogyan segít abban, hogy a gazdálkodó nagyobb profitot érjen el? A szekcióban az államigazgatási, hatósági és a szolgáltatási szektor szereplői fognak betekintést nyújtani azokba az adatgazdálkodást érintő folyamatokba, amelyek a termelők napi feladatait is nagy mértékben meghatározzák. A tervek szerint számíthatunk a Magyar Államkincstár, a Nébih, a Nemzeti Földügyi Központ és a Lechner Tudásközpont szerepvállalására az AgrárAdatTér szekcióban.

Szekcióvezető

Varga Péter Miklós

Előadók

Bolyki Bence

Köszöntő

Dr. Feldman Zsolt

Megnyitó: A digitális technológiákra, az adatalapú döntéshozásra való átállás ösztönzése a magyar mezőgazdaságban

Győrffy Balázs

Kényszer vagy lehetőség: a termelők felkészülése a digitális eszközök és az adat alapú döntéshozás korszakára

Győrffy Balázs Dr. Harsányi Endre Harsányi Zsolt Szabó Levente

Mezőgazdaságunk jövője az adatok korában – panelbeszélgetés

Detre Miklós

Területi monitoring rendszer, MobilGazda bevezetésének tapasztalatai

Várszegi Gábor

eGN bevezetése, együttműködés a termelőkkel és a szaktanácsadókkal

Dr. Goda Pál

Megújuló agrárinformációs rendszerek

Dr. Sik András

Az LTK Földmegfigyelési Operatív Központ távérzékelési megoldásai az adat-alapú agrárium szolgálatában






Terem

Tormay Béla terem (8. emelet)

Szekció leírása

Digitális mezőgazdaság nem képzelhető el informatika nélkül. De mit is jelent ez pontosan az informatika szemszögéből? IoT-eszközök, felhőplatform, gépi tanulás és mesterséges intelligencia, gépi látás, blockchain és ERP-rendszerek. Mit jelentenek ezek a kifejezések és mi a jelentőségük az agráriumban? A szekció előadói ezek közül mutatnak be néhányat valós gazdálkodási gyakorlatban való alkalmazásukról. Elmondják, milyen és mekkora támogatást jelentenek az agrárium szereplői számára abban, hogy a digitális eszközökből és azok adta lehetőségekből a legtöbbet hasznosíthassák a mindennapi munkájukban.

Szekcióvezető

Dr. Alexy Márta

Előadók

Kövesdi József

Informatikai fejlesztések és megoldások szerepe a jövő mezőgazdaságában

Barkó Balázs

Silóba zárt informatika

Boromisza Gergely

Eszik-e vagy isszák? Mesterséges intelligencia a mezőgazdaságban

Tóth Gergő

Baromfi 4.0: Kezdetek

Székely András

Új Dimenziók a Mezőgazdasági Stresszkezelésben: Innovatív Környezeti Monitorozás

Somogyvári Gábor

Vállalatirányítási rendszer bevezetésének kihívásai az informatika szempontjából a mezőgazdaságban

Kovács Vilmos

Tudja-e támogatni az informatika az energiamegtakarítást?

Labus Balázs

Informatikus a háznál






Terem

Tormay Béla terem (8. emelet)

Szekció leírása

WORKSHOP: 2024 Agrárpályázatai – Papp Zsolt György előadását követően lehetőség lesz az aktuális kérdések megvitatására, a beszélgetésben részt vesz dr. Juhász Anikó, az Agrárminisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára.

Szekcióvezető

Papp Zsolt György

Terem

Tormay Béla terem (8. emelet)

Szekció leírása

Az Agrár-EDIH projekt célja a mezőgazdasági termelők digitális transzformációjának támogatása, továbbá az agrár szaktanácsadók módszertani és szakmai felkészítése. Az Agrár-EDIH projekt keretében előzetes felmérés alapján, szaktanácsadók bevonásával kerül összeállításra a gazdaság digitalizációs terve. A résztvevők a digitalizációs tervet a Agrár-EDIH projekt szaktanácsadóinak segítségével, helyben elkészíthetik.

Terem

Neumann János terem (8. emelet)

Szekció leírása

A Magyar Államkincstár a Közös Agrárpolitika területalapú támogatásainak végrehajtása során számos, a mezőgazdasági földterületekre vonatkozó térinformatikai adatot gyűjt, kezel és tárol. Ilyenek például a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer (MePAR) egyes adatai; az Egységes Kérelemben szerepeltett, térbeli adatok; illetve a Területi Monitoring Rendszer (TMR) működésének megalapozásához gyűjtött, műholdas adatok. Ezek az adatok elsősorban támogatás bírálati célokat szolgálnak, ugyanakkor hatékonyan tudnának támogatni gazdaságszervezési, termelés optimalizálási, vagy precíziós mezőgazdasági célokat is – amennyiben megosztásra kerülnek az érintett mezőgazdasági termelőkkel. A műhelymunka keretében a résztvevők bevonásával, a Kincstár szakértőinek részvételével közösen vizsgáljuk meg, hogy milyen igény jelentkezik a gyűjtött térinformatikai adatok megosztására, mezőgazdasági termelők általi letölthetőségére. Megvitatjuk, hogy az adatok milyen körét lenne érdemes elérhetővé tenni. Szó esik arról is, hogy a résztvevők szerint milyen formában lenne érdemes az adatokat a mezőgazdasági termelők részére rendelkezésre bocsájtani.

Terem

Tormay Béla terem (8. emelet)

Szekció leírása

A műhelymunka keretében a résztvevők bevonásával, a Nébih szakértőinek részvételével közösen vizsgáljuk meg és fogalmazunk meg javaslatokat az eGN által gyűjtött és rögzített adattömeg másodlagos felhasználásával, szolgáltatások indításával kapcsolatban.

Terem

Tormay Béla terem (8. emelet)

Szakmai Nap 1 – egész napos program

Szekcióvezető

Dr. Milics Gábor

Előadók

Fábián Gergely

Megnyitó

Cseh Tibor

Köszöntő

Csepregi Attila ifj. Dusnoki Csaba Dr. Katona László

Tudományból napi gyakorlat, fikcióból valóság, ráfordításból többlethozam... gazdából informatikus? - Kerekasztal beszélgetés

Hollósi Dávid

Élelmiszer-gazdaság 2.0 – Kiút a közepes jövedelmi csapdából

Ricardo Arioli Silva

Sustainability in the Brazilian agriculture (Fenntarthatóság a brazil mezőgazdaságban)

Dr. João Valente

Fejlett szenzorok, új kapcsolat a növényekkel a beporzástól a betakarításig

Dr. Gergácz Zoltán

Precíziós gazdálkodás és talajvédelem egy 7000 hektáros gazdaságban

Dr. Davide Cammarano

Termésstabilitás és fenntarthatóság egy időben?

Heicz Péter

Interra Scan – precíziós, nagyfelbontású talajvizsgálat az eredményes gazdálkodásért

Kürthy-Molnár Zoltán

Tudatosabb gazdálkodás talajvizsgálatra alapozott tápanyagutánpótlással.

Dr. Zalai Mihály

Precíziós talajjavítás – gondolkodjunk rendszerben!

Kovács Gábor

Opus és TopDown kultivátorok E-Services rendszerrel

Hadászi László Kardos Csaba Kátai Zsolt Kovács Norbert Szűcs András

Panelbeszélgetés: gazdálkodói tapasztalatok a precíziós gazdálkodás talajminőség-megőrzést előtérbe helyező elemeiről

Terem

Győrffy Béla terem (1. emelet)

Szekció leírása

A hazai precíziós állattartás is elérte azt a szintet, hogy már nemcsak a határokon kívülre tekintgetve figyeljük az eseményeket, hanem határainkon belül is megvan az a tapasztalati tőke, amelynek bemutatására a szekció vállalkozik. Ennek demonstrálására előadóink nagy része olyan társ-előadókkal érkezik, akik hazai tapasztalataikat osztják meg a hallgatósággal. A modern mezőgazdaságban használt technikai eszközök, a gazdaságból, annak környezetéből és a takarmányozásból származó digitális adatok folyamatosan elárasztanak minket, ha akarjuk, ha nem. Hogy használhatjuk fel ezeket a napi gyakorlatban, hogy a végén nyereségesebb legyen a termelés, jobb legyen a minőség és megfeleljünk az állatjóléti és környezetvédelmi elvárásoknak? Minden haszonállatra saját nevelésű élsportolóként kell tekintenünk, hiszen minden egyedtől a lehető legjobb teljesítményt várjuk el. Hogyan segítenek ebben a modern állattartási megoldások és mit hoz a jövő? Az állattartásban az EGÉSZSÉGES ÁLLAT áll a fókuszban, a digitális megoldások, az automatizáció, a mesterséges intelligencia és a robotizáció ennek elérését támogatja minden gazdasági és egyéb paraméter javítása érdekében. Fontos, hogy a gazdák ennek szellemében értékeljék az új megoldásokat, amelyek gyakorlati felhasználásában nyújt támogatást a PREGA állattartással és -tenyésztéssel foglalkozó szekciója.

Előadók

Dr. Halas Veronika Dr. Pajor Gábor

Köszöntő

Weibel Balázs Egyed Barna

Szarvasmarhatelep szenzorálása a gyakorlatban, tejhozam növelési és üzembiztonsági céllal

Stiller Szilárd

Három egyszerű ok, hogy egy rendszerbe töltsd az adataidat!

Dr. Szabari Miklós Gábor Niedling Ádám

Szemléletváltozás a precíziós tejelőszarvasmarhatenyésztésben - fókuszban a beszoktatás és az okszerű selejtezés

Dr. Süli Ágnes Szeder György

Robottáp, robotfolyadék nem robotoknak - tapasztalatok a robotfejés és takarmányozás összehangolásáról

Gibicsár Dániel Szijj Katinka

„JIT” (Just in Time) analitikai és adat-visszacsatolási megoldások a takarmányiparban

Keller Károly Halász István

A hatékony takarmányozás és a tökéletesen homogén takarmánykeverék gyakorlati és gazdasági előnyei a szarvasmarha tartásban

Kövesdi József Keszte Rudolf

Automatikus szarvasmarha istálló üzemeltetése a gyakorlatban

Dr. Kerényi Katalin

Hallgathat rá! - SoundTalks, folyamatos, valós idejű információ a sertések egészségéről.

Dr. Gregosits Balázs Dr. Pajor Gábor Strasszer József Szabari Miklós

Kerekasztal beszélgetés




Terem

Tormay Béla terem (8. emelet)

Szekcióvezető

Papp Gergely

Előadók

Maróti Miklós

14% – Apró lépés a gazdálkodásban, óriási ugrás a jövő mezőgazdaságáért

Nagy Edina

A gazdák éves adatszolgáltatása egyszerűen, AgroMAP-pel!

Jócsák Attila

Traktorfelokosítás

Nagy Bence Keresztes Krisztián

Szerencsejáték = Növénytermesztés, avagy 19-re is lapot húzunk?

Bodnár Bence

A mezőgazdaság digitális átállásához kapcsolódó precíziós fejlesztés gazdálkodói tapasztalata

Demeter Zoltán Fórián Zoltán Miklovicz Péter Sánta József

2024-es kilátások három szempontból: finanszírozás, támogatások, terményfelvásárlás panel beszélgetés
Moderátor Papp Gergely








Terem

Győrffy Béla terem (1. emelet)

Előadók

Dr. Márkus Richárd

Környezeti lábnyom mérése, tervezése az állattartó gazdaságokban

Dr. Tikász Ildikó Edit

Okostechnológiák alkalmazását támogató és akadályozó tényezők a sertés- és baromfitartásban

Dr. Alexy Márta Godó-Butty Beatrix

Nagyüzemi pecsenyekacsa-állomány valós idejű testsúly-meghatározása mesterséges intelligencia segítségével a Hungerit Zrt. baromfitelepén

Dr. Pajor Gábor

Magyarországi Precíziós Állattartásért Egyesület bemutatkozik

Sánta Enikő

Mi történik a sertésekkel amikor az emberek távol vannak? Sertések viselkedés elemzése gépi látás és mesterséges intelligencia alkalmazásával, fókuszban a takarmány fejlesztésben betöltött szerepe

Parádi Balázs Kuszinger Anita

Új dimenziók a precíziós sertés etetési rendszerekben

Lankó Ferenc

A fel nem tett kérdésekre adott válaszok: technika a gyakorlati hízótakarmányozás szolgálatában

Dr. Juhász Anita Kocsis Máté

NIRS technológia alkalmazása a precíziós takarmánygyártásban a gazdaságos takarmány előállítás és a környezetterhelés csökkentésének érdekében






Terem

Tormay Béla terem (8. emelet)

Szekcióvezető

Heicz Péter

Előadók

Wittner László

Egy RTK hálózat felépítése – hogyan ér el a jel a gazdához, hogyan épül fel a korrekciós hálózat?

Rab Attila

Inputanyag-kijuttatás precíz alapokon

Csőke Ervin

Műholdadatok alkalmazása a precíziós gazdálkodásban: megtakarítások, profit, fenntarthatóság

Martin Janousek

Kihívások és megoldások a műholdas helymeghatározásban: Trimble Positioning, külföldi előadó egyeztetés alatt (Axiál)

Németh Zoltán

CORRIGO műholdas helymeghatározó hálózat

Karagity István

CLAAS digitális adatkezelési megoldások

Hajdu Attila

A szenzortól a profitig







Terem

Győrffy Béla terem (1. emelet)

Előadók

Bessenyei István

Nutriopt rendszer hazai gyakorlati tapsztalatai a sertéstartás jövedelmezőségéért

Dr. Jakab Gábor

Posztbiotikumok a precíziós állattartásban

Kolláti Tamás Kiss László

Quorum Sensing Antagonist - új utakon az állatok egészségéért

Balogh Petra Dr. Szentes Szilárd

Precíziós legeltetés bevezetésének hatása árutermelő charolais tenyészet legelőire és az állatok élettani folyamataira

Dr. Donkó Tamás Dr. Atkári Tamás

Milyen előnyökkel jár a húsnyulak CT vizsgálatra alapozott szelekciója a gyakorlatban?









Terem

Tormay Béla terem (8. emelet)

Terem

Kiállítótér, 1. emelet

Szakmai Nap 2 – délelőtt

Szekcióvezető

Borhi András

Előadók

Keczer Máté

Hogyan integrálhatom a dróntechnológiát a gazdaságomba?

Gyovai Szabolcs

A mezőgazdasági drónok munkavégzési képességeinek végső határai, útvonaltervezés a jelenleg elérhető legmagasabb szinten

Kardos Péter

Egyedi drónfejlesztések és precíziós meteorológiai szolgáltatás a MouldTech Systems Kft-nél

Fehérvári Sándor Szarvas Zoltán

0. Lépés a talajok megértéséhez

Carlos Dugarte

Drónok, Robotok és Mesterséges Intelligencia az ültetvények és kertészetek szolgálatában

Csipak-Török Ágnes

Mezőgazdasági drónos műveletek engedélyeztetési gyakorlata

Kalinovits Sándor

A mezőgazdasági drónhasználat







Terem

Győrffy Béla terem (1. emelet)

Előadók

Farkas László

Két évtizede működő helyspecifikus megoldások a Farkas Kft.-nél

Dr. João Valente

Fejlett szenzorok, új kapcsolat a növényekkel a beporzástól a betakarításig

Patyi Roland

Ne a műtrágya legyen a talaj karcinogénje!

Zagyi Péter

Precíziós eszközökkel meghatározott NDVI jelentősége a kukoricatermesztésben

Tóth Andrea Kéki László

Talajmikroba+burkolt műtrágya = 20%-kal több termés

Csigó György Tamás

Permetezési ablak (Spraying window), a Sencrop applikáció teljesen új döntéstámogatási funkciója gazdálkodóknak 2024-re

Szép Marcell Ilcsik Csaba

Digitalizált víz: Kúttól az öntözőn át a talajig

Bónus Krisztián Dr. Mucsi László

Hiperspektrális műholdfelvételek felhasználása a precíziós mezőgazdaságban






Terem

Győrffy Béla terem (1. emelet)

Szekció leírása

A klasszikus HPS világítást már leváltotta a LED a növényházakban. Milyen problémákra kell megoldást találni LED-es világítás esetében, milyen színtartományra van szükség a legjobb eredmény érdekében? Hogyan lehet pótmegvilágítással növelni a hozamot az üvegházban, milyen megtérülési mutatói vannak egy vertikális farmon a mesterséges világításnak? A nyári klímaszabályozásra milyen megoldások állnak rendelkezésre a növényházakban? A zöldségtermesztés szekcióban a növényvilágítás gyakorlati tapasztalatairól lesz szó, mellette olyan kutatásokat is megismerhetnek a résztvevők, mint a nagy károkat okozó növényházi károsítók okán nemesített rezisztens növényfajták és a folyton növő kultúrákban jól alkalmazható interlighting.

Szekcióvezető

Dr. Pék Zoltán

Előadók

Sztáray Zoltán

A PrecMet adataira alapuló technológiai fejlesztés, klímaszabályzás lehetőségei zárt termesztőberendezésben

Tóth Csaba

Öntözési rendszerünk eredményei (konkrét termelési adatok), tanulságok

Újszászi András

Autonóm üvegházak

Utasi Lőrinc

Mi a túlélés kulcsa a vertikális farmoknál? Mik a tanulságok vertikális farmok és üvegházak számára?

Feczák János

LED, VPD, AT, GrowScale, avagy a mai high tech hajtatás technológiai elemei

Rácz Gréta Ildikó

Gyakorlati tapasztalatok a konténerben történő növénytermelésről és a Rotower technológia

Szűcs Endre

Beltéri kertek gazdaságosságának fénytana







Terem

Tormay Béla terem (8. emelet)

Szekció leírása

Kik a sikeres precíziós gyümölcstermesztők ma Magyarországon és miben látják a lehetőségeiket? Hogyan ítélik meg a szaktanácsadók a precíziós gyümölcs- és szőlőtermesztés hazai helyzetét? Mennyire lehet átvenni egymás jó gyakorlatát vagy precíziós termelési stratégiáját? Érdemes-e leváltani a tapasztalatokra és hagyományokra épülő szemléletet, a tudományos és mérésekre alapozott döntéstámogató rendszerekre? Az átláthatóság, a megoldásalapú alkalmazások és a folyamatos képzés kulcsfontosságú tényezővé válik a precíziós gyümölcs- és szőlőtermesztés területén. A szakági precíziós gazdálkodás magában foglalja a fejlett technológiák, a távoli elérés, a drónok és a szenzorhálózatok használatát is a gyümölcs- és szőlőtermelés hatékonyságának, fenntarthatóságának és minőségének növelése érdekében. Az idei szekciónkban a fenti tárgykörbe tartozó kérdésekkel, témákkal foglalkozunk.

Szekcióvezető

Dr. habil Jung András

Előadók

Dr. Takács Ferenc

A hazai gyümölcságazat helyzete és kihívásai

Dr. Takács Ferenc

A robotizáció által generált változások az alma művelési rendszerében

Kéki László Hodász Ádám

Precíziós fagyvédelmi szélgépek a gyümölcstermesztésben

Papp Péter

Gyümölcsfák állapotfelmérése UAV távérzékeléssel

Prof. Szalay László

Precíziós eszközök a gyümölcsültetvényekben

Dr. Zalai Mihály

Digitalis növényvédelem ültetvényekben

Dr. Lukácsy György

A precíziós szőlőtermesztés a hazai gyakorlatban

Dr. Bodor-Pesti Péter,

Vegetációs indexek alkalmazási lehetőségei a szőlészetben






Terem

Tormay Béla terem (8. emelet)

Szekció leírása

Hogyan lehet összehangolni egy élelmiszeripari üzem munkafolyamatait, hogy hatékony legyen a termék-előállítás, és ne legyen "holtidő" idő? Milyen készletgazdálkodásra van szükség ahhoz, hogy ne álljon a pénz a raktárban lévő alapanyagokban? Adatalapon hogyan lehet optimalizálni hőkezelés folyamatát a pl.: sütőipari, tejipari, húsipari üzemben, milyen adatokra és döntésekre van szükség ahhoz, hogy roppanós legyen a virsli a gyártási folyamat végén? A szekció előadásaiból kiderül, hogy az élelmiszeripari vállalkozás versenyképességének mi köze van az adatgazdálkodáshoz, az élelmiszertermelés tervezhetőségéhez és a fenntarthatósághoz. Az adatbázisok összekapcsolásának jelentősége óriási: ha nem akarunk felesleget termelni, akkor fontos összekapcsolni az alapanyaghátteret a gyártási kapacitásokkal és a fogyasztási adatokkal. Az adatalapú döntések eredménye: jobb kihozatali mutatók, kevesebb a veszteség és melléktermék, a melléktermékek jobb hasznosítása.

Szekcióvezető

Dr. Friedrich László

Előadók

Dr. Friedrich László

Digitális Élelmiszeripari Stratégia megvalósítása

Horváth Ármin Bésán János

Tök jó műszaki megoldások – tökmag feldolgozó élelmiszeripari üzem a kivitelező és a termelő szemével

Szepessi Zoltán Papp Zsolt Cser Gábor

Hatékonyság mérés a Bonafarm-nál

Boda Endre Dr. Hitka Géza Sztanko Attila Varga Péter Miklós Dr. Friedrich László

Az élemiszeripar digitaliziációja, adatalapú irányítása – kerekasztal beszélgetés










Terem

Neumann János terem (8. emelet)

Szekció leírása

Hogyan lehet összehangolni egy élelmiszeripari üzem munkafolyamatait, hogy hatékony legyen a termék-előállítás, és ne legyen "holtidő" idő? Milyen készletgazdálkodásra van szükség ahhoz, hogy ne álljon a pénz a raktárban lévő alapanyagokban? Adatalapon hogyan lehet optimalizálni hőkezelés folyamatát a pl.: sütőipari, tejipari, húsipari üzemben, milyen adatokra és döntésekre van szükség ahhoz, hogy roppanós legyen a virsli a gyártási folyamat végén? A szekció előadásaiból kiderül, hogy az élelmiszeripari vállalkozás versenyképességének mi köze van az adatgazdálkodáshoz, az élelmiszertermelés tervezhetőségéhez és a fenntarthatósághoz. Az adatbázisok összekapcsolásának jelentősége óriási: ha nem akarunk felesleget termelni, akkor fontos összekapcsolni az alapanyaghátteret a gyártási kapacitásokkal és a fogyasztási adatokkal. Az adatalapú döntések eredménye: jobb kihozatali mutatók, kevesebb a veszteség és melléktermék, a melléktermékek jobb hasznosítása.

Szekcióvezető

Dr. Friedrich László

Előadók

Magyar Fejlesztésösztönző Iroda (MFOI)

EU-s innovációs pályázati lehetőségek az élelmiszeriparban

Haray Norbert

Robotizációs lehetőségek az élelmiszeriparban

Varga Zsolt Maksym Shylov

Kockázatkezelés az élelmiszeriparban – EU kitekintés konkrét kárpéldák segítségével: termékfelelősség, visszahívás, termékszennyezés

Dr. Kovács Zoltán

Hungarikum élelmiszerek eredetvizsgálata digitális módszerekkel

Vatai Krisztina

Nyomonkövetés a rövid ellátási láncban

Balog Zsolt Cilip Árpád Horváth Ferenc Szalma Rita

Digitalizáció az élemiszerkereskedelemben (kerekasztal beszélgetés)








Terem

Neumann János terem (8. emelet)